Tudományos áttörés: a gömbhal és a kokain együttes fogyasztása fokozottan káros az egészségre
A gömbhalfélékhez (Tetraodontidae) tartozó fajok valamelyikének húsából, illetve májából készített fugu a merész ínyencek keresett és drága csemegéje világszerte – annak ellenére, hogy a távol-keleti konyhák avatott ismerői szerint a fogás a japán gasztronómia orosz rulettje.
A gömbhalak ugyanis nem csak a nevüket adó viselkedésük miatt különlegesek, vagyis mert izgalmi állapotban két-háromszoros méretre fújják fel magukat. Májukban, petezsákjukban bélrendszerükben olyan tetrodotoxin (TTX) nevű vegyület található, amely ezerszer erősebb méreg, mint a nem elhanyagolható potenciállal rendelkező cián, vagyis a hidrogén-cianid.
Amennyiben nem megfelelően készítik elő, filézik ki és tisztítják meg a gömbhalat, a feldúsult méreg gyors és kellemetlen halált hoz arra, aki elfogyasztja. A TTX eleinte zsibbadást, hányást majd általános izombénulást okoz, a halál oka minden esetben légzésbénulás. De ha a fuguszakács jól végzi a dolgát, a hal ehető részében található kevés méreg nem öli meg elfogyasztóját, csupán elzsibbasztja a nyelvét és a száját, állítólag ez a fugu-élmény veleje.
TTX kokainnal vagy nélküle
Az amerikai orvosi folyóirat, a BMJ Case Reports júniusi, legfrissebb számában jelent meg az az esettanulmány, amely egy speciális önmérgezésről számolt be.
A leírás szerint az egyik floridai sürgősségi ambulanciára nemrégiben fugumérgezés gyanújával szállítottak be egy akkor már a végtagbénulás tüneteit produkáló 43 éves férfit. Mivel a TTX-nek nincs ismert ellenmérge az orvosok azonnal lélegeztetőgépre tették az áldozatot, akiről kiderült, hogy vesebetegségben is szenved, ráadásul rendkívül magas a vérnyomása. A páciens családtagja az ambulancián azt is elmondta, hogy a fugu előtt konzervet is fogyasztott, ami más típusú ételmérgezés, méghozzá a Clostridium botulinum baktérium által termelt botulinum toxin, vagy botulotoxin által kiváltott, szintén bénulással járó botulizmus gyanúját is felvetette.
A különösen magas vérnyomás azonban egyik mérgezés tünetei között sem szerepel, így az orvosok csak akkor nyugodtak meg, amikor kiderült, hogy az ínyenc férfi a fugukaland előtti napokban jelentősebb mennyiségű kokaint is fogyasztott, a stimuláns pedig már magyarázatot adott a hipertóniára. A gömbhalevő légzését végül sikerült stabilizálni, ám a leállt veseműködést nem sikerült helyreállítaniuk az orvosoknak, az életveszély ugyan elmúlt, de a dialízis szükségessége fennmaradt.
Hatásmechanizmus
A TTX, vagyis a tetrodotoxin az idegsejtmembránokban a feszültségfüggő nátrium-csatorna megkötésével gátolja az impulzus-kibocsátást, ezzel blokkolja a nátriumionokat, amelyek így nem tudnak behatolni a sejtbe. Így pedig a membránpotenciál sem fog megváltozni, és az idegsejteken nem tudnak továbbterjedni az akciós potenciálok – magyarán nem tudnak kommunikálni sem egymással, sem a test más sejtjeivel. A légzésbénulás is azért lép fel, mert a légzőizmokhoz nem jut el a mozgatóidegeken keresztül a parancs az összehúzódásra.
A tetrodotoxint egymástól nagyon eltérő állatfajokban izolálták, köztük a nyugati gőtében, a Taricha nemzetségből származó állatokban (amelyek esetében korábban még a tarichatoxin elnevezést használták), a gömbhalakban, az Atelopus nembe tartozó varangyban, polipok egyes fajaiban (makulotoxin néven), számos tengeri csillagban, némely vitorláshalban, laposférgekben, számos nyílféregben, szalagféregben és rákokban. A toxint mint védelmi biotoxint hasznosítják az olyan állatok, amelyekre nagyobb ragadozók is vadásznak.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: