Szinte elpusztíthatatlan csótányrobotot fejlesztettek Amerikában

A berkeley-i Kaliforniai Egyetem kutatói évek óta kísérleteznek a robotcsótány létrehozásával, és a napokban mutatták be legújabb művüket, a nagyjából svábbogár méretű robotot, amely a szívós csótányhoz hasonlóan azt is túléli, ha rálépnek. A robot ráadásul nagyjából akkora is, mint egy amerikai csótány (Periplaneta americana).

A kutatók két oknál fogva választották modellként a csótányt: ezek az állatok mozgékonyak, kiválóan elboldogulnak a repedésekben, és különösen ellenállóak. A mozgékonyságról jelen esetben két láb gondoskodik, ez mozgatja a 3 centiméter hosszú, mindössze 0,07 grammos robotot. A kutatók korábban más lábstruktúrával kísérleteztek, ez a robot még jobban hasonlított egy csótányra, a mostani meghajtás viszont az eddigi leggyorsabb, amit eddig a bogárméretű robotok piacán sikerült elérni.

A UC Berkeley robotcsótányaForrás: University of California, Berkeley

A csótányépítés egyáltalán nem csak a tudósok szórakoztatását szolgálja: a 2016-os modell fő profilja a katasztrófavédelmi felhasználás volt, a mostani robotot is hasonló feladatokra tervezik. A robotrovar fürge, elboldogul meredek terepen is, és saját súlyának hatszorosát is képes magával cipelni – ez azt jelenti, hogy például egy szem mogyoró nem okoz neki gondot.

Mindenki rálépett, azt is túlélte

Yichuan Wu, a tanulmány vezető szerzője szerint amellett, hogy például egy földrengés esetén az ehhez hasonló kicsi robotokkal lehetne ellenőrizni, hogy vajon rekedtek-e emberek a romok alatt, vagy biztonságos-e behatolni, ezért is fontos, hogy ellenállóak legyenek. Azok is: a kis robot azt is elviseli, ha a saját súlyának milliószorosa nehezedik rá, utána is képes haladni – igaz, miután ráugrik valaki, már nem tud teljes sebességgel közlekedni. Liwei Lin, a kutatás egyik résztvevője szerint ezt a gyakorlatban is tesztelték, a robot összes fejlesztője rálépett szerencsétlenre, bár Lin szerint az, ha az ember elfordítja egy kicsit a lábfejét rajta, valószínűleg már a robotcsótánynak is sok.

Arra még egy darabig várni kell, míg élesben is lehet használni ezeket a jószágokat. A robotcsótány egyelőre egy kábelen keresztül kapja az áramot, a kutatócsoport egy akkumulátor felszerelését tervezi, hogy ne kelljen pórázon sétáltatni a csótányt. Tim Helps, a Bristoli Egyetem mérnökprofesszora szerint a katasztrófavédelem mellett az ipar is hasznát veszi majd: már nincs messze az az idő, amikor ezek a jószágok ellenőrzik majd a csövek épségét, vagy az, amikor csatlakozhatnak élő rokonaikhoz a csatornákban.

Lifttel a Holdra?

Az amerikai NASA 2050-re ígéri az űrliftet, amin évtizedek óta dolgozik a japán és a kínai űrügynökséggel karöltve. Mindeközben két egyetemista alternatív verziója, amely a Holdról indulna, tényleg majdnem a Földig szállítaná a liftezőket.

A gépek már a falakon is átlátnak

Az MIT-s kutatók által kitalált módszer azon alapul, hogy ugyanazokat a mozdulatsorokat fény és rádióhullám használatával is rögzítik, majd a kettőt összevetve a neurális hálózat megtanulja, hogy melyik rádiójelhez milyen kép tartozik.