A kaliforniai Berkeley-ben betiltották a gáztűzhelyeket az új lakásokban

Az új építésű kaliforniai lakásokban 2020-tól már nem lesz sem gázfűtés, sem gáztűzhely – legalábbis a 120 ezres egyetemi városban, Berkeley-ben biztosan nem, ez ugyanis az első város a világon, ahol megszavazták a földgáztilalmat. A rendelkezés elsődleges oka a klímaváltozás: az elektromos tűzhelyek jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, mint a gáztűzhelyek. A gázbojlerek sem menekülhettek, az új lakásokban már ezeket sem lehet majd telepíteni.

Kate Harrison, a berkeley-i városi tanács tagja, a javaslat beterjesztője szerint ez nem nagy ár azért, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozás ellen, ráadásul nem ez a város az egyetlen, amely felvállalta, hogy nullára csökkenti a károsanyag-kibocsátását. Bár Berkeley az első a sorban, valószínű, hogy más kaliforniai városokban is bevezetik a gáztilalmat: San José, Sacramento és Los Angeles is ugyanezeket a zéró emissziós vállalásokat tette, csak épp még nem szavaztak meg hasonlóan drasztikus lépéseket. Nem ez lenne az első eset, hogy épp Berkeley városából indul meg valamilyen nagyobb változás: az éttermi dohányzás korlátozásától a styrofoam nevű szigetelőanyag betiltásáig több olyan intézkedést is hoztak már itt, amelyet aztán az Egyesült Államokban szélesebb körben is átvettek. 

A városok ökolábnyomából a legnagyobb részt a gázfogyasztás adja, épp ezért döntött úgy a városvezetés, hogy ha tartani akarják azt a tervet, amely szerint 2045-ig nullára csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és egész egyszerűen megszabadul a gáztól. Berkeley esetében az emisszió 27 százalékát adta a gázfogyasztás.

Terelgetik a piacot

Nem mindenkinek tetszik a terv: szép dolog a klímavédelem, de a fogyasztók ragaszkodnak a gázhoz, különösen a konyhában – annak ellenére, hogy a gáz használata ront a levegő minőségén, és egy felmérés szerint még drágább is, mint a villanyalapú otthon fenntartása. Bob Raymer, a kaliforniai építőipari dolgozók szakszervezetének vezetője szerint az emberek imádják a gáztűzhelyeiket, és miután az otthonukról van szó, nem is nagyon lehet beleszólni, ha ezt az utat választják – abba viszont bele lehet, hogy mire adják majd ki jövőre az építési engedélyeket. Raymer szerint itt nem is annyira a tiltásról van szó, hanem inkább arról, hogy a megfelelő irányba tereljék a piacot: azt akarják megértetni a fogyasztókkal, hogy gazdaságosabb és egészségesebb, ha az elektromos megoldást választják. 

Andrew McAllister, a kaliforniai energiatanács tagja szerint elkerülhetetlen, hogy a jövőben búcsút mondjunk a gáznak: a villany olcsóbb és tisztább opció, igaz, a régebbi építésű házaknál nem mindig megoldható, hogy teljes egészében villannyal működjön az összes berendezés. 

Pierre Delforge energiaszakértő szerint közkeletű félreértés, hogy a gáz tisztább lenne, mint a villany: ez igaz lehetett húsz évvel ezelőtt, amikor az áramot főleg szénerőművek szolgáltatták, de az átállást a megújuló energiaforrások fejlődése már indokolja is – ahogy fogalmaz, nem azt kell néznünk, hogy hogyan állították elő az áramot húsz éve, hanem azt, hogy hogyan fogják húsz év múlva. 

Az átállás persze nem lesz zökkenőmentes: a gázhálózat kiépítésére így is egy vagyont költöttek, ha pedig egyre többen szakadnak le róla, a régebbi, gázfüggő lakások fizetik meg az árát. A hálózat kiépítésekor ráadásul azzal kalkuláltak, hogy még hosszú éveken keresztül jövedelmezően lehet majd működtetni. Klíma ide vagy oda, ez végső soron gazdasági kérdés marad: Ranjit Deshmukh, a Santa Barbarai Egyetem közgazdásza szerint a meglévő rendszernek meg kell fizetni az árát, ha pedig ez nem történik meg, a villanyra való átállásra sem lesz pénz. A most elfogadott törvény azt is jelenti, hogy 2030-ig maradt idő az átállás megkezdésére – eddigre kell kilépnie a gázvállalatoknak a piacról ahhoz, hogy Kalifornia teljesíteni tudja a 2045-ös vállalásait.

A százéves Bálint gazda és az eltűnt vidéki művelt osztálybeliek

A joviális médiakertészként számon tartott Bálint György századik születésnapjára megjelent interjúkötet megélhetővé teszi azt a szakirodalomban ritkán tárgyalt, 20. századi időszakot, amikor a középbirtokos agrárelit társadalmi és technológiai értelemben is élen járt a vidék modernizálásában. A későbbi erőszakos kollektivizálás vidéken súlyosabb következményekkel járt, mint a nagyvárosokban.