Háborús bűnös náci rakétakutatóról készülnek elnevezni a világ első űrszállodáját
Nagyravágyó tervek szerint 2025-ben megnyithat a világ első űrszállodája. Az egzotikus turistacsalogató helyszíneket világűrbéli lokációval bővítő luxusűrállomáson nemcsak szobát lehet majd foglalni, hanem a tengerjáró luxushajókhoz hasonlóan saját konyhát üzemeltető éttermekkel és bárokkal várja a potenciális vendégeket.
A Gateway Alapítvány megbízásából az űrszálloda terveit készítő Tim Alatorre vezetőépítész szerint munkája nyomán az űr végül bárki számára elérhető, hétköznapi célponttá válhat. A Gateway elképzelései szerint az űrállomás hetente száz vendéget fogad majd, és a költségek legfeljebb az első néhány évben lesznek az átlagember számára megfizethetetlenek. Az űrszállodát a tervek szerint űrrobotok állítják majd össze a végső helyén, az űrben.
Az űrszálloda legnagyobb dobása még csak nem is a saját konyhával működő étterem lesz, hanem a gravitáció. A földiével összemérhető gravitációval azért nem kecsegtetnek, annak mindössze nagyjából a hatodát ígérik. Mindezt az elképzelések szerint két egymásba simuló, forgó koncentrikus körrel érik majd el.
Az ilyen szerkezetek által termelt gravitáció elméletét Wernher von Braun német származású amerikai űrkutató vetette fel 1956-ban, de mindeddig nem sikerült élesben tesztelni. Maga von Braun így magyarázta el elméletét 1956-ban:
Náci háborús bűnösből ünnepelt popsztár
Az alapítvány mindenesetre a német tudós után Von Braunnak keresztelte jövőbeli űrszállodáját. Ebben első ránézésre talán nincs is semmi különös, csakhogy Wernher von Braun korántsem csak nagyívű űrterveiről volt híres. A tudós 1945 második félévében hadifogolyként, titokban érkezett az USA-ba. Von Braun ugyanis a náci hadsereg egyik kulcsfigurája volt, rakétatudósként fontos szerepe volt a világ első hosszú hatótávolságú harci rakétája, a V-2-rakéta kifejlesztésében.
Noha a tudóst a nácik maguk is szigorú ellenőrzés alatt tartották, von Braun önként szolgálta a rezsimet a háború végéig, ezért is szerepelt a háborús bűnösök feketelistájának előkelő helyén. Igaz, az amerikai hadsereg teljes alakulatával együtt önként adta meg magát, így fogolyként érkezett ugyan az Egyesült Államokba, a számonkérést mégis megúszta. Ebben nem kevés szerepe lehetett annak, hogy szaktudása az amerikai hadsereg számára is nélkülözhetetlennek bizonyult. A rakétatudós 1945 után 12 évig az amerikai hadsereget szolgálta, egyebek mellett a Redstone rakéta kifejlesztésében jeleskedett.
Az űrprogram iránt az 1950-es években kezdett érdeklődni, nagyszabású tervei nemcsak a tudóstársait ihlették meg, hanem a popkultúrába is beszivárogtak. Forgó űrállomása az Arthur C. Clark azonos című regényéből készült, Stanley Kubrick rendezte 2001: Űrodüsszeia című 1968-as filmben elevenedett meg.
Hasonló cikkek a Qubiten: