Megmérgeztek egy teljes parlagisas-családot, 4 millió forint a kár

Két kifejlett parlagi sas és két nem sokkal korábban kirepült fióka tetemét találta meg a Körös-Maros Nemzeti Park  egyik természetvédelmi őre Békés megyében augusztus közepén, miután az park igazgatóságához bejelentés érkezett a ragadozó madarak pusztulásáról.

Mivel a teljes család elpusztult, és a fokozottan védett faj természetvédelmi értéke egyedenként egymillió forint, a most keletkezett kár négymillió forint – írta szerdai közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülőről egyedi ornitológiai gyűrűje alapján kiderült, hogy 150 kilométerrel arrébb, még fiókaként gyűrűzték meg Heves megyében 2016-ban az MME munkatársai. 

Ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége átvizsgálta a tetthelyet és a közeli területeket. Az eredmény: több, a mérgezéshez kipreparált galamb csalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben. 

Fotó: MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/Marik Pál

Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki, ezért az sem kizárható, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba. A tetemeket a Nébih laboratóriumába szállították, és a Körös-Maros Nemzeti Park feljelentésére a rendőrség nyomozást indított. 

Bár Magyarországon gyakori a sasmérgezés az elmúlt 15 év tapasztalatai szerint, de utoljára 2006-ban fordul elő, hogy egy teljes sascsaládot kiirtottak, akkor 5 madár pusztult el.

A mostani mérgezés a teljes hazai parlagisas-állományt érinti a költőhelyeken, a táplálkozóhelyeken és időszakos megtelepedési helyeken is – egész évben. A negatív hatás minden bizonnyal jelentősebb, mint amennyire a rendelkezésre álló adatok mutatják, hiszen a legyengült és/vagy elpusztult egyedek csak igen ritka esetben kerülnek elő.

A parlagi sasok mérgezésének megelőzéséével az MME vezetésével az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt foglalkozik.

Nem a sasra mennek a mérgezők

A felelőtlen elkövetők leggyakrabban rókákat és varjúféléket akarnak megmérgezni az apróvadak vagy háziállatok védelme érdekében. Öt komoly problémát azonban figyelmen kívül hagynak.

  • A mérgezés tiltott vadászati módszer, ráadásul a rókák és varjúfélék gyérítését legális és szelektív módszerekkel is csak kizárólag a vadgazdálkodók végezhetik. Aki ezt engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végzi, az orvvadászat bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • A mérgezésekhez használt rendkívül veszélyes szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel visszaélésnek minősül, és az elkövetők ezen vétség miatt elzárással büntethetők.
  • A mérgek az állatok indokolatlan szenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
  • A mérgek nem válogatnak, így szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek a szereknek. Így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, ami egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  • Nem utolsósorban ezeknek a szereknek kevesebb mint 1 grammja már egy felnőtt emberrel is végez, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.

A parlagi sasokat is érintő természetvédelmi problémára a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International) is felfigyelt, ezért a faj bekerült abba a nagyszabású nemzetközi adománygyűjtő kampányba, ahol 7 kiemelt fajjal mutatják be az évi 25 millió madarat érintő illegális madármészárlások problémáját. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: