Heccnek jó, de a CEU-n nem csinált teltházat Ős-Buda problémaköre
Hiába folynak miatta vérre menő viták a hivatásos régészek és a saját álláspontjuk mellett kardoskodó laikusok között, a Pilis rejtélyei nem tudták megtölteni a Közép-európai Egyetem (CEU) nagyelőadóját a Határtalan tudás című sorozat új tanévének csütörtök esti első előadásán. Pedig a félházas előadóban valóban sok titokra fény derült. Igaz, mint azt a közönségből fel is rótták a szakembereknek, nem arra, hogy pontosan mit is titkolnak el Pilis-ügyben a régészek a nagyközönség elől.
Szó esett ehelyett a 21. századi régészeti eljárásokról és azok jelentőségéről, az amatőr régészek és a szakemberek közti együttműködés lehetőségeiről és alapvető szabályairól, a Pilis több lelőhelyének a múltjáról és jelenéről, és arról, miért valószínű, hogy a Pilisben további izgalmas lelőhelyek felfedezésére lehet számítani. És hogy miért nem fog ezek egyike sem egy titokzatos, ősi Árpád-kori királyi központot rejteni.
Vár állott, most kőhalom
Arról a rendezvény első előadója, Laszlovszky József régész, a CEU kulturális örökség programjának a vezetője a Qubitnak adott interjújában már részletesen beszélt, hogy Vetus Budát, vagyis az első, így a maihoz képest régi budai várat miért Óbudán kell keresni, és arról is, hogy miért olyan nehéz elfogadni, hogy ott van. A nagyelőadóban ezt újra megerősítette, és arra is felhívta a figyelmet, milyen sok tényezőtől függ, és milyen bonyolult lehet a kortársak régmúlthoz való viszonya.
Miközben a régész szakemberek egységfrontjával olykor összeütközésbe kerülő amatőr romvadászok egy része manapság – középkori krónikások történeteire és a térképészethez kevéssé értő térképkészítők rajzaira alapozva – mindenáron szeretne királyi várat tudni ott, ahol nincs, és a tudomány mai állása szerint nem is lehet, 70 évvel ezelőtt épp onnan akartak mindenáron eltagadni egy palotát, ahol pedig Bonfini olasz humanista történetíró írásai alapján lennie kellett egynek – mondta Laszlovszky.
A visegrádi királyi palotáról, Mátyás király egykori és ma részben újra látogatható palotájáról azért nem hitték el, hogy létezett, mert a fellegvár romjaival ellentétben az égvilágon semmilyen látható nyoma nem volt. Ezért aztán hiába írt róla Bonfini, létezését legendának tartották. Schulek Jánosnak (Schulek Frigyes építész fiának) így aztán senki nem engedte, hogy a háza udvarán turkálja a földet, míg végül évek múlva talált egy olyan helyszínt, ahol az ásatásait elkezdhette.
Máskor viszont hitelesnek nem tekinthető források olyan meggyőzőek tudnak lenni – derült ki Laszlovszky példáiból –, hogy akár még szakembereket is tévhitben tarthatnak évtizedeken, évszázadokon keresztül. II. András magyar főurak által szívből gyűlölt felesége, Gertrúd királyné esetében ugyanis a régészprofesszor, mint mondta, maga sem tud teljesen elvonatkoztatni Katona Józseftől, Erkel Ferenctől és zseniális műveiktől. Merthogy, derült ki az előadáson, Katona József idén épp kétszáz éves Bánk bánja nem más, mint egy 19. századi hoax – már ami a gyűlölt Gertrudis halálának körülményeit illeti. Nemrég jöttek rá a szakemberek, hogy a közkeletű hiedelemmel ellentétben a királynét nem a pilisi erdőben mészárolták le a magyar főurak. A testét már csak a halála után vitték a Pilisbe, és helyezték örök nyugalomba a pilisszentkereszti ciszterci apátságban.
A királynőt megölni nem kell félnetek
Schulek nem lett volna akkora bajban, ha neki is van lidarja, vagy legalább egy magnetométere vagy földradarja. Efféle képalkotó és geofizikai eljárásokkal szokás ugyanis a 21. században felmérni a terepet, mielőtt a régészek csákányokkal esnének neki a földnek.
Az eszköztár legfiatalabb tagja, a lidar a földfelszínre bocsátott, majd onnan visszaverődő lézerfény segítségével alkot olyan képet, amely a legapróbb domborzati eltéréseket is képes észrevenni és elemezni. Segítségével afféle speciális légi felvételek készülnek, amelyeken még a hegyoldalon lefolyó vízmosások is látszanak, akár a fák egybefüggő lombkoronája alatt is – magyarázta kissé megilletődötten, de büszkeséggel a hangjában az est második előadója, Tolnai Katalin régész, geoinformatikus, földmérő mérnök. Az elektromágneses hullámokat kibocsátó és a visszavert hullámokat érzékelő földradar, valamint a magnetométer pedig még a földtakaró alá is belát.
Az 1960-as évektől rendelkezésre álló, ám domborzati viszonyok felmérésére csak mintegy 20 éve használni kezdett lidar-technológia egyébként már bizonyított, méghozzá nem is akárhogyan. Ennek az eljárásnak a segítségével találták meg és tárták fel Guatemalában a dzsungellel teljesen benőtt, így aztán meglepően jó állapotban fennmaradt egykori maja város, Tikal romjait. Tolnai szerint a technológia segítségével jó eséllyel bármire rá lehet bukkanni, amit csak rejt a Pilis, Kambodzsában például a már egyébként is világhírű Angkor mellett találtak egy még nagyobb romvárost. Itthon egyedül a pénz az akadálya a meglehetősen drágán üzemeltethető műszer gyakoribb használatának.
Királyi helyett szakrális központok
Az amatőr és a hivatásos régészek közötti jó kapcsolat iskolapéldáját Szczuka Attila építész érzékeltette és mutatta be élőben is. A szakember – aki a pilisi Holdvilág-árokban végzett, Szörényi Levente magyar rocklegenda által kezdeményezett ásatások egyik kulcsembere – maga is olyan összefoglaló kötetet mutatott be az előadáson a Pilisről, amely a legendák és a valóság egymástól való elkülönítésére buzdít. A Holdvilág-árokban található fantasztikus leletekben pedig egy római kőbánya romjait, valamint szakrális jelentőségű, rovásírásos jelekkel kipingált barlangokat azonosított.
A hallgatóság soraiból egy érdeklődő nemcsak a Pilis titkainak felfedését hiányolta, hanem az akadémikusok által szerinte szándékosan terjesztett téveszmékről is beszélt. Benkő Elek akadémikus, az MTA Régészeti Intézetének vezetője azzal nyugtatta meg őt, hogy ha az alternatív elméletek elkötelezett hívei közül legközelebb valaki nem térképpel, hanem általa talált utakkal, falmaradványokkal, kerámiákkal, vagyis egy ismeretlen korú településre utaló bizonyítékokkal tud előállni, lesz miről beszélni, és ő boldogan vállalja is a beszélgetést bárkivel.
A Határtalan tudás című rendezvénysorozat médiapartnere a Qubit.
Kapcsolódó cikkeink a témában: