15 hónap börtönre ítéltek egy török kutatót, mert súlyos környezetszennyezésre mutatott rá

Több mint egyéves börtönbüntetésre ítéltek egy török élelmiszermérnököt és emberi jogi aktivistát szeptember 26-án, mert kutatótársaival kimutatta, hogy a Nyugat-Törökországban gyakoribb daganatos megbetegedések hátterében a környezetszennyezés áll.

Bülent Şıket, az Akdeniz Egyetem Élelmiszer-biztonsági és Mezőgazdasági Kutatóközpontjának korábbi igazgatóhelyettesét azzal vádolják, hogy államtitkot hozott nyilvánosságra, miután tavaly áprilisban egy négyrészes cikksorozatban közölte le a kutatás eredményeit egy ellenzéki lapban, a Cumhuriyetben. Ügyvédje, Can Atalay védőbeszédében azt mondta, hogy Şık csupán „teljesítette állampolgári és kutatói kötelességét, és élt a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogával”. Egy isztambuli bíróság azonban letöltendő börtönt szabott ki a tudósra.

Még úgy is, hogy a tanulmányt a török egészségügyi minisztérium rendelte meg, hogy kiderüljön, van-e összefüggés a talaj, a víz és az élelmiszer szennyezettsége, valamint a rákos esetek gyakoribb előfordulása között az ország nyugati részén. A kutató csapatával öt éven át vizsgálódott, és az országrész több tartományából származó számos étel- és vízmintában a növényvédő szerek, a nehézfémek, valamint a karcinogén policiklusos aromás szénhidrogének veszélyesen magas szintjét találta. Több lakóövezetben fogyasztásra alkalmatlannak minősítették az ivóvizet az ólom-, alumínium-, króm- és arzénszennyezés miatt.

Hiába fordult a kormányhoz

A már 2015-ben elkészült tanulmánnyal Şık vallomása szerint először a kormányt kereste meg, sürgetve a felelősöket, hogy intézkedjenek az ügyben. Három évig nem történt semmi, ez után döntött úgy a kutató, hogy a Cumhuriyetben hozza nyilvánosságra az eredményeket. Az isztambuli újság az egyik fontos célpontja a török kormány média elleni hadjáratának. Bülent Şık testvére pedig Ahmet Şık ellenzéki parlamenti képviselő – korábban tényfeltáró újságíró a Cumhuriyetnél –, akit már korábban lecsuktak kormánykritikáért.

„Az az igazán elképesztő ebben az ügyben, hogy az Egészségügyi Minisztérium még csak nem is állította, hogy amit Bülent Şık nyilvánosságra hozott, az nem igaz” – mondta Milena Buyum, a török Amnesty International egyik kampányfelelőse Londonban. Szerinte a kormány állítása, miszerint ez az információ államtitok, arra utal, hogy valóban veszélyben van a nyugat-törökországiak egészsége.

A török törvények szerint Şık akár el is kerülhette volna a börtönt egy felfüggesztett büntetéssel, ha a bíróságon megbánást tanúsít. A kutató azonban elutasította ezt a lehetőséget. Ehelyett nyilatkozatot tett a bíróságon: 

„A kutatásból nyert információk visszatartása megakadályozza a lehetséges megoldásokról szóló józan párbeszédet. Cikkeim célja az volt, hogy felhívja a közvélemény figyelmét erre a közegészségügyi kérdéseket érintő, de eltitkolt tanulmányra, valamint cselekvésre ösztönözze a hatóságokat.” 

A kutató egyelőre szabadlábon marad, mivel az ítéletet ügyvédjével megfellebbezték.

Şık 2016-ban az után veszítette el egyetemi pozícióját, hogy aláírt egy petíciót, amely a török hadsereg és a kurd milicisták közötti megbékélést szorgalmazta Délkelet-Törökországban. A 2016-os puccskísérlet után a török kormány mániákusan üldözni kezdte az Erdogan-féle politikával egyet nem értőket a tudományban is: számos kutatót kirúgtak, másokat megvádoltak, és többeket le is csuktak. 2018-ban nemzetközi felhördülést váltott ki, hogy kormányellenes szervezkedés gyanújával őrizetbe vették a Betül Tanbayt, az Európai Matematikai Társaság megválasztott alelnökét. Rövid fogság után amerikai közbenjárásra őt és egy másik kutatót végül elengedte a rendőrség.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: