A fundácionalizmus, a koherentizmus és az externalizmus útvesztőben való bolyongás azt sugallja, hogy nehéz filozófiai alapon kritizálni a fake news-t, legalábbis ha a klasszikus ismeretelméletre szorítkozunk. Két újhullámos megközelítés talán kiutat jelent.
Romániában és Bulgáriában nagyon alacsony az átoltottság, és sokan nem is hajlandóak beadatni maguknak a vakcinát. A problémát csak fokozza, hogy a Kremlhez köthető híroldalakon és felületeken szabadon terjednek a konteók, amelyek vagy a kötelező oltás, vagy a nyugati vakcinák ellen hergelik az olvasókat.
A Google megelégelte a klímaváltozásról szóló álhírek terjesztését, ezért a továbbiakban nem fizet azoknak, akik a cég felületein osztanak meg ilyen tartalmakat. A cég ezzel a lépéssel arról próbálja meggyőzni a futóbolond influenszereket, hogy máshol influáljanak.
Az USA-ban nem tudják lebeszélni a parazitaellenes szerről az embereket. Van, aki megelőzésre használja, Mississippiben egy ember kórházba került miatta. Eközben az átoltottság több amerikai államban alacsony maradt.
„El kell fogadnunk, hogy három halálesetre, amit a vakcina előzött meg, kettő jut, amit a vakcina váltott ki” – erre jutott egy pszichológus-tudománytörténész, egy rákellenes étrendet tanulmányozó fizikus és egy „független adattudós”. A Vaccines nevű tekintélyes folyóirat pedig lehozta.
A téma pedig az Athénból Vilniusba tartó Ryanair-gép eltérítése. Kinek állt ez érdekében, és volt-e hasonló akciója az Egyesült Államoknak? Google nem ér, óra indul!
A Narendra Modival is jó kapcsolatot ápoló jógi, Baba Ramdev februárban dobta piacra Coronil nevű ajurvédikus termékét, azóta próbálja még inkább aláásni a nyugati orvoslásba és vakcinákba vetett bizalmat a járvány tépázta országban.
A TikTokon a járvány kezdetétől fogva terjedtek kamu információk, buta viccek és ázsiaiakra irányuló rasszista humorbombák, most pedig az #unvaccinated videók mennek, amelyek szerint az oltatlanok öröklik a földet.
A szakértők nem győzik hangsúlyozni: biológiailag lehetetlen, hogy a vakcina hatására termelt antitestek a méhlepény kialakulásában szerepet játszó fehérjéket is támadják. Ha viszont valaki emiatt nem oltatja be magát, és teherbe esik, az a saját és születendő gyereke egészségét is veszélyezteti.
Melyik vakcinatípusból küldtek eddig a legtöbbet Magyarországra, és hogy állnak a Sinopharm engedélyezésével Európában? Mi az igazság a vakcinaútlevélről? Öt kérdés, öt válasz, Google nem ér, óra indul.
Azt hiszed, mindent tudsz a vakcinákról és a hatásaikról? Bizonyítsd be! Öt kérdés, öt válasz, Google nem ér, óra indul.
A lengyel kormány igazságügy-minisztere által benyújtott törvénytervezet egy bizottság alá rendelné a közösségi oldalak működését. A Facebook köteles lenne visszaállítani a törölt tartalmakat és profilokat, ha a bizottság úgy dönt.
A téma az amerikai elnökválasztás körüli anomáliák. Google nem ér, óra indul!
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.
Mitől véd a védőoltás? Kötelező lesz a vakcina? Mennyire bíznak benne a magyarok? És mi köze mindehhez Bill Gatesnek? Itt a Political Capital legfrissebb álhírkvíze.
Félrevezetőnek találták az OANN videóját, így egy hétre felfüggesztik őket. A kérdéses videót törölték, és a tiltás ideje alatt a meglévőkkel sem kereshetnek pénzt.
A közösségimédia-óriások összehangolt akcióval próbálják megelőzni a koronavírus-vakcináról szóló rémhírek terjesztését. A több platformot is átfogó tényellenőrző kampány januárban indulhat.
Ha az alábbi kvízben szereplő összes kérdésre helyes választ adsz, fekete öves álhírfelismerő vagy!
Jair Bolsonaro populista, koronavírus-tagadó brazil elnök nem csupán megválasztásához, hanem azóta is aktívan használja támogatása megerősítéséhez a digitális kampányokat, amibe beletartoznak a WhatsAppon keresztül küldött álhírek és összeesküvés-elméletek is. A háttérben csendben folyik az állampolgárokat megfigyelő, adatokat gyűjtő állami gépezet kiépítése, amelyet a következő elnökválasztásokig, 2022-ig igyekeznek megszilárdítani.
Nem mindenkinek lett első látásra gyanús a három géppuskával és sokkolóval felszerelt, közelharcra és üldözésre képes robotról szóló videó. A klasszikus fake news minden eszközét felvonultató hír a mai napig elérhető, pedig a valóság sokkal kedvesebb.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
Hamis profilok százait törölte a Facebook, amelyek részben az Instragramon is garázdálkodó román trollfarmhoz, részben pedig a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő Epoch Timeshoz kötődtek.
Az 57 éves alkotmányjogászt a visszatérő rendszerbírálat miatt már jó ideje felfüggesztették a Csinghua Egyetemen, és házi őrizetben volt. Összekészítve tartotta a holmiját arra az esetre, ha elvinnék. El is vitték.
Két ausztrál szatirikus oldal dobta be magát a közösségi média tartalomszabályozásáról szóló vitába. Az egyik cikk az elhunyt, a másik a gyerekmolesztáló Zuckerbergről szól. Mindkét cikk szabadon terjed a Facebookon és a Twitteren.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A 60 év alatti amerikaiak mindössze 40 százaléka mondana egyértelmű igent a majdani koronavírus-vakcinára, pedig szakértők szerint az átoltottságnak el kellene érnie a 70 százalékot. A feketék és a republikánus szimpatizánsok körében többen vannak az oltásellenesek.
COVID-19 Tudástérkép és Tudásbázis címmel portált indítottak kedden az MTA Könyvtár és Információs Központ kutatói.
A The Entertainment című ragtime klasszikus dallamára rajzfilmhangon szócsatázik egy kínai harcos és egy kifejezetten rossz bőrben lévő Szabadság-szobor. Íme a járvány eddigi legfurcsább mellékterméke.
Nyilvánvaló, hogy a szabad információáramlás önmagában nem elég a járványhelyzet megfelelő kezelésére, de az is egyértelmű, hogy annak hiánya komolyan akadályozza a megalapozott egyéni és a kollektív döntések meghozatalát.
A modern társadalmakban csupa olyan emberrel kell együtt élnünk, akik a miénktől gyökeresen eltérő, sőt, azzal szemben álló világnézettel és meggyőződésekkel rendelkeznek. Mindannyiukat kötelesek vagyunk eltűrni, vagy van kivétel?
1910-ben a magyarországi lapok olyan sikeresen temettek el idő előtt egy Nobel-díjas norvég írót, hogy a hír német nyelvű újságokat is megfertőzött. Bjørnstjerne Bjørnson a kisebbségi jogok elszánt híveként előbb védte, majd támadta a magyarságot. Ha más néven is, de a bjørnsonozás ma sem ismeretlen a bűnbakra vágyó hazai és világsajtóban.
Az elmúlt évtizedben a tudományos eredmények közzétételét elvileg szigorú elbíráláshoz kötő folyóiratokban megjelenő cikkek között egyre több a fake news.
Nyugat-Törökország több tartományában súlyosan szennyezett a környezet, és gyakrabban fordulnak elő daganatos betegségek. A kormány 2015 óta tudja, hogy a két dolog összefügg, de nem intézkedik. Ehelyett lecsukják a kutatót, aki három év után nyilvánosságra hozta az eredményeket.
A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Amióta Emmanuel Macron elnök hadat üzent az álhíreknek, Franciaországban átláthatóvá kell tenni, hogy ki finanszírozta az online politikai kampányokat. Mint kiderült, az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdító állami kampány nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a Twitter be is tiltotta.
Előre készülnek az orosz dezinformációs támadásokra, mert nemcsak EP-választás lesz jövőre, hanem nyolc európai országban parlamenti választás is.
A propaganda mint jelenség már az ókorban megszületett, és azóta is ugyanaz a célja: megváltoztatni az emberek gondolkodásmódját és viselkedését egy adott nézettel kapcsolatban. Hogy működött a propagandagépezet Magyarországon a második világháború idején?
A Facebooknak nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban – közölte a cég egyik vezetője az erről szóló emberi jogi jelentés közzététele alkalmából.
Úgy tűnik, hogy nem az számít, hogy hány bot osztogatja meg az álhíreket, hanem az, hogy mennyire hatékonyak: annak ellenére, hogy a politikai hírekkel foglalkozó botok kétharmada Donald Trump mellett állt ki a Twitteren, Hillary Clintonéi eredményesebben dolgoztak. Aztán persze Trump győzött.
A politikusok sokszor a lehető legváltozatosabb eszközökkel igyekeznek ellehetetleníteni vagy saját javukra fordítani a tudományos eredményeket, amelyek megkérdőjelezése már-már divattá válik. A megoldás: a kommunikáció.
A második negyedévben is jelentősen nőttek a Facebook hirdetési bevételei, 2018 első felében több mint 10 milliárd dollár profitot termelt a cég. De gyűlnek a fekete fellegek, a jövedelmező piacon nemigen maradt tér a növekedére. A bejelentést befektetői pánik előzte meg, a cég 123 millárd dollárt veszített hirtelen az értékéből.
Csak májusban és júniusban 70 millió profilt függesztettek fel. Az aktív felhasználók 336 millióan vannak.
A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást múlt csütörtökön Sinan Aral, az MIT hálózatkutatója, aki szerint a közösségi oldalak valóban gyorsítják a polarizációt, pedig nem lenne szükségszerű, hogy a modern internet elmélyítse a társadalmi törésvonalakat.
Sinan Aral kutatásai szerint az álhírek sokkal gyorsabban terjednek, mint az igaziak, és erről nem az algoritmusok, hanem a szenzációéhes emberek tehetnek. Mit lehet tenni? A hálózatkutató erről is beszél csütörtök este a Magyar Tudományos Akadémián.
A kép-és videóhamisításra használt deepfake technológia odáig jutott, hogy egyes szakértők már információs apokalipszist emlegetnek. A kamu felvételek elterjedése felrúgja azt alapigazságot, miszerint ha másnak nem, legalább a szemünknek hihetünk. Miközben még nincs igazi megoldás a problémára, a mesterséges intelligencia vadul fejlődik tovább.
Hogyan lehet a valódi kutatások valódi eredményeit legalább annyi emberhez eljuttatni, mint az álhíreket? Miért nem érdekük a hazai kutatóknak, hogy a magyar sajtóban mutassák be eredményeiket? Siralmas képet festett a helyzetről a Corvinus Egyetemen pénteken rendezett konferencia.
Csak álom a kvantumklaviatúra, és a távirányító okoszoknira is várni kell még. Így vadásztak lájkokat és megosztásokat a legnagyobb techóriások április 1-jén.
Elon Musk folytatólagos Twitter-háborút vív az Onionnal, a háttérben a Tesla-alapító médiával kapcsolatos tervei állhatnak. De egy olyan sztoriban, ahol álhírportálok és vicces kedvű milliárdosok állnak szemben, semmi sem lehet biztos.
A teliholdnézés új keletű kultuszát tápláló mai esemény a Kárpát-medencében kisebb szenzáció lesz, mivel innen nézve csak kora délután kerül pályája legközelebbi pontjára a Hold. Aki ügyes, a végét azért elcsípheti.
A fake news elleni harc jegyében a valódi híreket közlő híroldalak hangja is elhalkulhat a Facebookon. Mit tehet, hogy mégis meghallja őket?