A magyar házelnök a „»független és pártatlan« média agymosó hatásának” tulajdonítja, hogy az európaiak nagyobb problémának tartják a klímaváltozást, mint a bevándorlást. Íme kilenc független és pártatlan szereplő, aki tudományos tényekre hivatkozva tartja korunk egyik legnagyobb veszélyének a klímaváltozást.
Amióta Emmanuel Macron elnök hadat üzent az álhíreknek, Franciaországban átláthatóvá kell tenni, hogy ki finanszírozta az online politikai kampányokat. Mint kiderült, az európai parlamenti választásokon való részvételre buzdító állami kampány nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, a Twitter be is tiltotta.
Előre készülnek az orosz dezinformációs támadásokra, mert nemcsak EP-választás lesz jövőre, hanem nyolc európai országban parlamenti választás is.
A Facebooknak nem sikerült megakadályoznia, hogy a közösségi oldalt „a megosztottság fokozására, erőszakra való buzdításra” használják Mianmarban – közölte a cég egyik vezetője az erről szóló emberi jogi jelentés közzététele alkalmából.
Úgy tűnik, hogy nem az számít, hogy hány bot osztogatja meg az álhíreket, hanem az, hogy mennyire hatékonyak: annak ellenére, hogy a politikai hírekkel foglalkozó botok kétharmada Donald Trump mellett állt ki a Twitteren, Hillary Clintonéi eredményesebben dolgoztak. Aztán persze Trump győzött.
A második negyedévben is jelentősen nőttek a Facebook hirdetési bevételei, 2018 első felében több mint 10 milliárd dollár profitot termelt a cég. De gyűlnek a fekete fellegek, a jövedelmező piacon nemigen maradt tér a növekedére. A bejelentést befektetői pánik előzte meg, a cég 123 millárd dollárt veszített hirtelen az értékéből.
Csak májusban és júniusban 70 millió profilt függesztettek fel. Az aktív felhasználók 336 millióan vannak.
A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást múlt csütörtökön Sinan Aral, az MIT hálózatkutatója, aki szerint a közösségi oldalak valóban gyorsítják a polarizációt, pedig nem lenne szükségszerű, hogy a modern internet elmélyítse a társadalmi törésvonalakat.
Sinan Aral kutatásai szerint az álhírek sokkal gyorsabban terjednek, mint az igaziak, és erről nem az algoritmusok, hanem a szenzációéhes emberek tehetnek. Mit lehet tenni? A hálózatkutató erről is beszél csütörtök este a Magyar Tudományos Akadémián.
A kép-és videóhamisításra használt deepfake technológia odáig jutott, hogy egyes szakértők már információs apokalipszist emlegetnek. A kamu felvételek elterjedése felrúgja azt alapigazságot, miszerint ha másnak nem, legalább a szemünknek hihetünk. Miközben még nincs igazi megoldás a problémára, a mesterséges intelligencia vadul fejlődik tovább.
A fake news elleni harc jegyében a valódi híreket közlő híroldalak hangja is elhalkulhat a Facebookon. Mit tehet, hogy mégis meghallja őket?
A Collins szótár toplistáján szerepel még a fidget spinner, az insta és a unicorn is.