„Soha nem adjuk fel Budapestet. Tovább fogjuk folytatni elszánt küzdelmünket a közéleti és a kutatási szabadságért. Orbán Viktor nem fog minket kiebrudalni Magyarországról” – mondta szenvedélyes nyitóbeszédében Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem (CEU) rektora, az egyetem bécsi kampuszának megnyitóján rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón. Ignatieff szerint miközben a politikai vezetés Magyarországon azzal vádolja a CEU-t, hogy politikai szervezetként működik, az egyetem a költözéssel is azt bizonyítja, hogy mélységesen elhivatott az oktatás iránt.  

Miután az egyetem osztrák akkreditációját attól tették függővé, hogy a CEU alapfokú képzést is biztosítson, az egyetemen jövő szeptembertől három szakon elindul a BA-képzés is.

Soros György és az 1990-es évek elejének legnagyobb hatású kelet-európai gondolkodói arra az egyszerű alapvetésre alapozva hozták létre a CEU-t 1991-ben Budapesten, hogy szabad egyetemek, szabad iskola nélkül nem létezik demokrácia. A CEU 2017-től fogva két évig küzdött a magyar kormánnyal, hogy Budapesten maradhasson. A társadalomtudományokra és bölcsészettudományokra szakosodott, mesterképzést nyújtó egyetemnek azonban mennie kellett. A CEU-n jelenleg tanuló 1300 diák közül az idei tanévben félévente 300-an tanulnak majd Bécsben.

2020-tól minden kurzus Bécsben indul

Az intézmény tehát átmenetileg két kampuszon működik majd, a frissen felvett diákok rotációs rendszerben egy-egy szemesztert töltenek a bécsi, valamint a budapesti régi kampuszon. A jövő évtől viszont már minden kurzus Bécsben indul. A tanári kar nagy része idén még csak heti 2-3 napot tölt az osztrák fővárosban, jövőre viszont a vezetőség szerint a legtöbben – vélhetően családjaikkal együtt – Bécsbe költöznek. A tanári kar túlnyomó része kész elhagyni a magyar fővárost, bár az oktatók 40 százaléka magyar. 

Budapesten a tervek szerint a CEU-épületekben már csak kutatómunka folyik majd, és egyelőre úgy néz ki, hogy az OSA-archívum is marad a magyar fővárosban.

„A CEU az egyetlen olyan egyetem az Európai Unióban, amelyet el lehetett üldözni az ugyancsak uniós országban lévő otthonából. A CEU elleni hadjárat az elejétől kezdve botrányos volt, egy olyan skandalum, amelynek az lett a szerencsés velejárója, hogy most itt vagyunk Bécsben. Az osztrák akadémiai közösség teljes jogú tagjává váltunk. Az ausztriai egyetemek és az osztrák kutatói közösség meleg szívvel fogadott minket. Az együttműködési lehetőségek nagyon ígéretesek számunkra” – hangsúlyozta a történet CEU-ra nézve pozitív oldalát a kanadai rektor.

Még egyszer biztosan költöznek

Idén júniustól a CEU osztrák-magyar-amerikai egyetem, mindhárom országban akkreditációval rendelkezik. A bécsi kampusz megnyitásának nemzetközi sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy a Quellenstrasse 51-55. alatt, a Favoriten városrészben lévő épületben az egyetem mindössze 5-6 évre rendezkedik be. A volt banképület bérleti jogát 6 évre kapták meg. Az egyetem végleges helyét illetően a CEU vezetősége a bécsi városvezetéssel a Steinhof néven futó, afféle városrésszé vált egykori kórházkomplexum újrahasznosításáról tárgyal.

A bécsi 14. kerületben, hatalmas, közel 90 ezer négyzetméteres területen található épületegyüttesnek meglehetősen ellentmondásos a múltja. Egyfelől itt található Európa első modern temploma, az Otto Wagner sztárépítész által szecessziós (Ausztriában Art Nouveau) stílusban tervezett Kirche am Steinhof. Másrészt viszont az ugyancsak Otto Wagner tervezte kórházépületekben a II. világháborúban, az Anschluss időszaka alatt hátborzongató kegyetlenségek is történtek. A századelőn tüdőgyógyászati és pszichiátriai klinikaként üzemelő részlegeken a náci rezsim idején futószalagon végezték a kényszersterilizálásokat, a gyermekosztályon több száz gyereket kínoztak halálra.

A történelmi jelentőségű épületkomplexum legnagyobb része ma kihasználatlanul áll, még a szecessziós templom is csak szombatonként és vasárnaponként látogatható napi egy, illetve négy órában. A bécsi városvezetés ragaszkodik ahhoz, hogy a teljes területet kulturális, oktatási célokra hasznosítsák. A CEU viszont – mint az a rektor és helyettesei nyilatkozataiból kiderült – egyedül nem tudja vállalni a teljes épületkomplexum felújítását és üzemeltetését, az egyetemnek legfeljebb a terület harmadára lenne szüksége. Az egyetem pillanatnyilag kutatóintézetek és kulturális intézetek partnerségét keresi a terület felújításához és hasznosításához.

Nincs visszaút

A nemzetközi sajtótájékoztatón a Financial Times újságírójának a kérdésére, miszerint a CEU az Orbán-kormány esetleges bukása esetén visszaköltözik-e Budapestre, Liviu Matei, az egyetem rektorhelyettese egyértelmű választ adott:  „elüldöztek minket Magyarországról, amit sosem felejtünk el, mint ahogy azt sem felejtjük, hogy Bécsben tárt karokkal vártak minket. A CEU Bécsben rendezkedik be, és Bécsben is fog maradni.” A rektorhelyettes nyomatékosította: ha az egyetem és támogatója kénytelen volt egy vagyont a költözésre áldozni, nem fog visszatérni, még akkor sem, ha új szelek fújnak majd a magyar politikában.

A költözés költségeit az egyetem vezetősége 2025-ig nagyjából 200 millió euróra, vagyis 67 milliárd forintra taksálja. A CEU elöljárói a bécsi ideiglenes kampusz ünnepélyes megnyitóján nemcsak ezt, hanem azt is fájlalták, hogy az Európai Unió, azon belül is Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke nem siet valóra váltani az egyetemnek még idén márciusban tett ígéretét, miszerint a magyar miniszterelnöknek nem lesz maradása az EPP-ben, ha keresztülviszi CEU-ellenes hadjáratát. „Mindeddig mégsem történt semmi” – összegzett Ignatieff.

Pedig a CEU rektora szerint az európai közvéleménynek meg kellene értenie, hogy a magyar kormány CEU elleni hadjárata nem önmagában álló esemény volt, hanem egy komplex politikai akcióterv része. „A szabad sajtó, az egyetemek, az akadémia, magyarul a szabad gondolkodás elleni hadjárat mind egy irányba mutat: Bécstől mindössze 2,5 órányi távolságra, az Európai Unió kellős közepén egypártrendszer épül és erősödik.”

Így rendezkedett be a CEU a következő 6 évre a bécsi Quellenstrassén: