Az etióp miniszterelnök nyerte a Nobel-békedíjat

Az idei Nobel-békedíjat Abiy Ahmed Ali etióp miniszterelnök nyerte az Etiópia és Eritrea közötti béke és a vallási tolerancia elősegítéséért. Abiy Ahmed a bizottság indoklása szerint sokat tett az ország etnikai feszültségeinek feloldásáért.

Etiópia negyedik miniszterelnöke muszlim apától és keresztény anyától született, beszédeiben az ország egységéért, a békés együttélésért és a gazdasági növekedésért szólalt fel. A bizottság kiemelte, hogy még sok a teendő Etiópiában, de az ország ráállt a demokratikus útra, és ez Abiy Ahmed Ali érdeme is. Az elismerést a két szomszédos ország tavalyi béketárgyalásain való aktív részvételéért, valamint az országon belüli munkájáért ítélte neki oda a bizottság. 

Abiy Ahmed vezetése alatt több ezer rabot engedtek szabadon, miniszterelnökként tárgyalásokat kezdeményezett az addig terroristacsoportként számon tartott etióp erőkkel, jogi és gazdasági reformokat kezdeményezett. A 2018. júniusi megbékélés értelmében az etióp erők kivonultak a vitatott területekről. A norvég bizottság szerint Abiy Ahmed még az útja elején jár: a díjat azért kapta, hogy folytassa a megkezdett munkát, tehát a mostani elismerés egy, még folyamatban lévő békefolyamatért jár neki. 

Abiy Ahmed AliFotó: MICHAEL TEWELDE/AFP

Ötven év múlva lesz kutatható

Minden díj körül vannak viták, a Nobel-békedíj körül pedig különösen sok akad: a norvég parlamentből választott öttagú bizottság a díj természete miatt mindig politikai döntést hoz, bár ez egyesek szerint nem egyeztethető össze az örökhagyó végrendeletével. Alfred Nobel svéd iparmágnás rendelkezései szerint a díjat annak kell ítélni, aki a lehető legtöbbet tette az adott évben a béke érdekében, ez eddig három esetben a Nemzetközi Vöröskereszt volt, de általában valódi személyek kapják – emiatt is vitatják gyakran a döntést.

A Nobel-békedíjat hagyományosan október első teljes hetének péntekén jelentik be, de ennek nincsenek kőbe vésett szabályai, csak annyi, hogy november 15-éig ki kell hirdetni, kit illet az elismerés az adott évben. Ezt a díjat nem Svédországban, hanem Norvégiában adják át, odaítéléséről a Norvég Nobel Bizottság dönt. A Nobel-díjak közül a békedíjat osztották ki a legkevesebbszer, egyúttal az irodalmi mellett ez is a legvitatottabb kategória – még Adolf Hitlert is jelölték rá 1939-ben, igaz, ezt vissza is vonták. 

Nobel 1895-ben kelt végrendeletében szabta meg részletesen, hogy kinek ítélhető a békedíj: annak, aki a legtöbbet vagy legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért. A díjjal kilencmillió svéd korona, vagyis körülbelül 276 millió forintnak megfelelő pénzjutalom is jár. 

Greta Thunberget tartották a legesélyesebbnek

A bizottság nem ismertette, ahogy nem is ismertethette, hogy pontosan milyen arányban szavaztak Abiy Ahmedre, a legnagyobb esélyesnek tartott Greta Thunberg svéd klímaaktivista esélyeire rákérdező újságíró kérdését pedig nem voltak hajlandóak kommentálni. A jelöltek listája és a szavazatok megoszlása titkos, csak a szavazás után ötven évvel lesz majd hozzáférhető. 

A bukmékerek favoritja Thunberg volt, egyiküknél a fogadók 96 százaléka őt tette meg. Az etióp miniszterelnököt a második legesélyesebbnek tartották, de versenyben volt még Raoni Metuktire brazil törzsfőnök is. Az idei Nobel-békedíjra összesen 223 magánszemélyt és 78 szervezetet jelöltek.