Japán kutatóknak 25 napig sikerült életben tartaniuk az egerekből kioperált agyszövetet

Majdnem egy teljes hónapig sikerült a kísérleti állatok szervezetén kívül is tökéletesen működőképes állapotban tartaniuk agyszöveteket a japán RIKEN biotechnológiai intézet kutatóinak. A Nobutosi Ota japán sejtbiológus vezette kutatók szerint az általuk kidolgozott technológiát a farmakológiai kutatásokon túl hosszabb távon akár a mesterséges szervnövesztésben is lehet majd hasznosítani. Az egéragy-szeleteket egy speciális tartályban tárolták, amelyet úgy képeztek ki, hogy a bennük  elhelyezett szövetek se elsüllyedni, se kiszáradni ne tudjanak. 

Az élő szövetek hosszabb távon való életben, vagyis működőképes állapotban tartása során a megfelelő hidratálás jelenti az egyik legnagyobb kihívást: a szöveteknek kifejezetten kényes a vízháztartásuk. A japán kutatók a problémát egy olyan folyadék-mikroadagoló edénykével oldották meg, amely folyamatosan keringeti a sejteknek tápanyagul szolgáló molekulákkal dúsított izotóniás oldatot. A szövetet az edénykén belül egy félig áteresztő hártyára helyezték el, amelyen keresztül a tápfolyadék a sejtbe, a sejtek által termelt és fel nem használt anyagcsere-végtermék pedig az edénybe jut. 

Az Analytical Sciencesben publikáló kutatók az eredményeiktől azt várják, hogy az általuk létrehozott rendszerrel gyógyszerek egész generációját tesztelik majd a jövőben. Ha beválik, módszerük a jelenlegi eljárásoknál alkalmasabb lehet a kísérleti gyógyszerek élő sejteken és szöveteken való tesztelésére. A jelenlegi módszerekkel ugyanis legfeljebb néhány napig tudják életben tartani a gyógyszerkísérletekben is használt élő szöveteket. 

Az idegszövet a legkeményebb dió

A bonyolultabb szövet ráadásul, így az idegsejtek hálózatából álló agyszövet is, még a szóban forgó néhány nap alatt sem képes úgy működni, ahogy az élő szervezetben. Az idegsejtek aktivitásában már az első 10 órát követően nagyjából 6 százalékos csökkenés a megszokott. Az új japán szerkezettel életben tartott agyszövet viszont még a 25. nap után is 97 százalékos aktivitást mutatott. 

Ahogy azt a Qubitnek az idén nyáron a Magyar Szent István-rend kitüntetésében részesült Roska Botond, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője elmondta, az idegsejtekből álló szövetek életben tartása különösen bonyolult feladat. A vakság különböző formáinak gyógyításán dolgozó neurobiológus szerint munkájához elengedhetetlen például annak a Szabó Arnold anatómus vezette magyar kutatócsoportnak a munkája, amely olyan módszert dolgozott ki, amellyel elhunyt donorokból származó szemideghártyát már több mint három hónapig is életben lehet tartani. 

Noha a japán kutatók a kísérletükat a 25. napon abbahagyták, az egéragyszövet minden jel szerint tovább is bírta volna. Az idegsejtek aktivitását később is megmérve ugyanis azt tapasztalták, hogy még órákkal a szerkezet lekapcsolása után is 97 százalékos maradt. Így aztán a Nobutosi Ota vezette kutatók úgy gondolják,  edénykéjükkel akár a 100 napos álomhatárig is életben tarthatók lehetnek a szövetek. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: