Az AlphaFold új változata már a DNS, az RNS és a fehérjékhez kötő gyógyszerhatóanyagok szerkezetét is meg tudja határozni, ami jelentősen felgyorsíthatja az új hatóanyagok felfedezését.
A holland Ben Feringa 2016-ban molekuláris motorok létrehozásáért kapott kémiai Nobel-díjat. Csütörtökön Budapesten járt, és kifejtette, hogyan küzdhetünk meg a milliók halálát okozó antibiotikum-rezisztenciával, és hogyan válthatja ki felfedezése az ablakpucolást.
A Google-féle DeepMind legújabb AI-modellje az aminosavak sorrendjéből egész pontosan megfejti a fehérjék háromdimenziós térszerkezetét. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a gyógyszerkutatást: van olyan rákkutató cég, ahol az AlphaFold2 a korábbi egy hónapról néhány órára csökkentette a hatóanyag-jelölt fehérjék megtalálását.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és a Természettudományi Kutatóközpont munkatársai által kifejlesztett módszerrel nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken.
A rendszer akár 3 hónapig vagy még tovább is tökéletesen működhet. Először a gyógyszerkutatásban, később a mesterséges szervnövesztésben hasznosulhatnak a friss eredmények.
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Szalay Kristóf a vizionárius kategóriában jutott be a legjobbak közé az MIT Technology Review európai listáján. Találmánya az emberi sejtekben zajló folyamatok számítógépes szimuláció útján történő megértéséhez visz közelebb.