Mi az a biohacking, és mire lehet vele menni otthon, a konyhában?
A „csináld magad biológia” jelensége a hétköznapi madárfigyelés vagy bogárgyűjtögetés szintjén már rég megjelent, de mára a molekuláris biológia területén is elérhetővé váltak olyan olcsó eszközök és módszerek, amelyekkel házilag is lehet DNS-vizsgálatokat végezni – mondta Sebestyén Endre, a Semmelweis Egyetem rákkutatója, bioinformatikusa a Qubit második élő rendezvényén, a szeptemberi Qubit Live #2-n. Sebestyén előadásából kiderült: a biohacker kultúra kialakulását a DNS szerkezetének 1953-as leírásától az emberi genom 2000-es feltárásán át a moduláris alkatrészek elterjedéséig jól lehet követni.
Bár addig nem igazán válhatott valósággá, amíg meg nem jelentek az olyan eszközök, mint a diagnosztikai tesztelésre alkalmas PCR (polimeráz-láncreakció) készülékek, az egysejtes szekvenálásra is alkalmas 3D nyomtatók vagy például az Arduino nevű, nyílt forráskódú elektronikai fejlesztőplatform, amely a DNS detektálását is lehetővé teszi.
Egyéb fontos előadások a szeptemberi Qubit Live-ról:
Hol a szuperbaktériumok gyenge pontja?
Korunk egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, hogy a túlzott antibiotikum-használat miatt elharapóztak a gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumok. Pál Csaba, az MTA evolúcióbiológusa a Qubit Live #2-n mondta el, hogy áll a szuperbaktériumok elleni harc. Íme a teljes előadás videón.
A genetikai forradalom hevében kell-e tartanunk a dizájnerbébik eljövetelétől? Ez is kiderült a Qubit Live #2-n
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.