Hosszú volt az út, de mára odáig jutott a tudomány, hogy több ezer faj genomját ismerjük; sőt, különböző fajok módosíthatók irányított mutációval, praktikusabb formába öntve: ilyen a szarv nélküli szarvasmarha, az extra izmolt sertés vagy a barnulásmentes gomba – mondta Varga Máté, a Qubiten is rendszeresen publikáló genetikus második rendezvényünkön, a Qubit Live #2-n, ahol a genetikai forradalom volt a központi téma. A Qubit második telt házas rendezvény egyik legérdekesebb előadásán elhangzott, hogy a szekvenálás egymillió bázisonkénti költsége 2007 óta több ezer dollárról néhány centre esett, és ezzel párhuzamosan nőtt a teljes emberi genomszekvenciák száma. Ha így megy tovább, 2025-re már milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. 

De mi lesz ennek a következménye, és milyen etikai problémákat vet fel a mindennapossá vált eljárás? Hogyan viszonyulnak a magyarok a gyógyászati célú genomszerkesztéshez? Tényleg elkezdődik a dizájnerbébi-korszak? Kiderül Varga Máté előadásából, ami a fenti videón teljes egészében megtekinthető.  

A szeptember 16-i Qubit Live #2 eseményeiről az elkövetkező hetekben további videókban számolunk be.

Varga Máté a Qubiten megjelent korábbi cikkeit itt olvashatók.

További kapcsolódó cikkek:

Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ilyen volt a Qubit Live #2

Bodnár Zsolt tudomány 2019. szeptember 18.

A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.

DNS-be illeszthető új nukleotidokat fedeztek fel

Varga Máté tudomány 2019. február 26.

Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.