Hol a szuperbaktériumok gyenge pontja?
Az antibiotikumok úgy jöttek létre több százmillió éve, hogy az együtt élni képtelen baktériumok biomolekulákat bocsátottak ki a másik életfolyamatának ellehetetlenítésére. Az embernek először a 19-20. században sikerült antibiotikumokat szintetizálnia, és 1980-ra jutottunk el oda, hogy használatuk túlzottá, illetve feleslegessé vált – vezette fel előadását Pál Csaba evolúcióbiológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa a szeptemberi Qubit Live #2-n.
Ennek is köszönhetően mára jelentősen megugrott a szuperbaktériumok, vagyis a többféle antibiotikumnak is ellenálló, multidrogrezisztens variánsok száma, ami az orvostudomány egyik legnagyobb kihívását jelenti. De hogyan lehet felvenni a harcot ellenük, hogy viszonyulnak ehhez a gyógyszercégek, és milyen fejlesztések zajlanak ez ügyben? A választ megtudhatod Pál Csaba előadásából:
A szeptember 16-i Qubit Live #2 előadásai közül Varga Máté genetikusé is teljes egészében megtekinthető, az elkövetkező hetekben pedig további videókat teszünk közzé a rendezvényről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A legerősebb antibiotikumnak is ellenálló szuperbaktérium terjed egész Európában
Nyolc év alatt a hatszorosára nőtt a Klebsiella pneumoniae baktériumok fertőzése által okozott európai halálesetek száma.
A genetikai forradalom hevében kell-e tartanunk a dizájnerbébik eljövetelétől? Ez is kiderült a Qubit Live #2-n
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.
Hol tart ma a klónozás, mire jó a génszerkesztés, és mire képesek a biohackerek? Ilyen volt a Qubit Live #2
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.