A Magyar Honvédség ismerkedik a mesterséges intelligenciával, és megcélozza a fiatalságot

A magyarok többsége visszaállítaná a sorkatonaságot, de a fiatalabb generációknak nehéz vonzóvá tenni a honvédelmet, pedig az új háborús technológiák megjelenése idővel újfajta szakértelemre lesz szükség a hadseregben – egy mondatban így lehet összefoglalni azt, hogy miről volt szó az „Új dimenziók és generációs ugrás a hadviselésben” címen Budapesten rendezett nemzetközi konferencia csütörtöki napján.

A Honvéd Vezérkar (HVK) Tudományos Kutatóhelyének rendezvényén igazán meztelennek érezhette magát a civilben érkező egyszeri érdeklődő, a Stefánia Palota ugyanis megtelt a legkülönbözőbb rangjelzésekkel ellátott egyenruhákban díszelgő katonatisztekkel, akik elé nem túl fényes jövőt tártak az előadók: a fiatalok nem akarnak katonák lenni, Európa pedig szépen lemaradt a technológiai fegyverkezésben.

Az „Új dimenziók és generációs ugrás a hadviselésben” című konferencia hirdetésének dizájnjaForrás: HVK TKH Facebook

Válság van, a fiatalok most épp nem szeretik a lövöldözést

Arra számtalan teória született már, hogy miért nehéz vonzóvá tenni a katonaságot a fiatalabbaknak. Szabó Zoltán István alezredes ezt a Strauss-Howe generációs elmélettel illusztrálta, amely – elsősorban az amerikai történelemre alapozva – azt állítja, hogy az egyes generációk jellemzőit és szokásait életük első 20-25 éve alakítja; egy generáció tagjai hasonló értékrenddel és világlátással rendelkeznek; és a generációk négy szakaszban, ciklikusan váltják egymást. Az elmélet szerint a felemelkedés, az ébredés és a kibontakozás korszakát mindig egy válság zárja le, és a most felnövő késői Y és korai Z generációs fiatalok épp egy ilyen szakaszban élik meghatározó éveiket.

Ahogy korábban a függetlenségi háború, a polgárháború és a nagy gazdasági világválságot követő második világháború határozta meg a válság korát az amerikai történelemben, úgy a mai fiataloknak a 2008-ban kirobbant világválság, a klímaváltozás és a terrorizmus jelenti a generációs alapélményt. Azt pedig már több tanulmány is kimutatta, hogy a fiatalabb generációkat nehezebb bevonzani a hadseregbe, mint a korábbiakat, így több helyen a toborzók generációs oktatására helyezték a hangsúlyt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2017-es Jó Állam Jelentéséből kiderül, hogy egy felmérés szerint Magyarország még így sem áll rosszul a hadsereg megítélésében: a legfiatalabb, 18–29 éves korcsoport 56,5 százaléka támogatná a sorkatonaság visszaállítását. Igaz, ez az arány korcsoportonként növekszik, egészen a 70 felettiek 81,6 százalékáig.

Ezen a ponton elhangzott az első olyan, később visszatérő motívumnak bizonyult kijelentés, amit külső szemlélőnek nehéz volt nem rendőr-beefnek venni, persze nem ismerhetem az alezredes úr szándékát: a Jó Állam Jelentésben a különböző szervekbe vetett lakossági bizalmat is felmérték, és az előadó talán kicsit heccelődve mutatott rá a honvédség 7,2/10-es pontszámára a rendőrség 6,85-éhez képest. „Pedig ők többen vannak, és a láthatóságuk is jobb”.

Forrás: Jó Állam Jelentés 2017

Generációs marketing a hadseregben

Barna Boglárka hadnagy a szervezeti szocializáció felől közelítette meg a problémát. Ő az egyes generációk munkával kapcsolatos alapértékeit emelte ki: a baby boomereket a stabilitás, a lojalitás és a fegyelem jellemezte; az X generációnak az önállóság, a tanulékonyság és a felelősségvállalás volt a sajátja; az Y generáció agilis, rugalmas, önbizalommal teli, és az élvezetet keresi; míg a Z generációról egyelőre annyit állapítottak meg, hogy jól multitaskingol, vagyis párhuzamosan több feladatot is képes elvégezni.

Ebből végül az jött ki, hogy a honvédség előtt áll egy nagy feladat: a generációs kérdések ismeretében meg kell határozni a szervezeti szocializáció kezdetét, vagyis el kell dönteni, hogy milyen életkortól akarja megszólítani a fiatalokat. És egy kis új színt is kell vinni a marketingbe, hiszen míg a baby boomereket és az X generációsokat meg lehetett fogni a hazafiasság vagy a hivatás jelszavakkal, addig az Y-nak külföldi munkalehetőséggel érdemes ajánlkozni, a Z-sek pedig olyanokat akarnak, mint világmegváltás vagy egyszerű kaland.

Technológiai robbanás és propagandaháború

A hadviselésben most rengeteg az innováció, és ez lassan már a túlinnoválás határait feszegeti, ami olyan problémákat idézhet elő, mint az új technológiák betanítása alatt megcsappanó létszám vagy az, hogy élesben még nem bizonyított, szinte prototípus technikákat kell alkalmazni – mondta el Lazar Berman és Yaniv Friedman, akik az izraeli hadsereg hadműveleti kutatásaiért felelős Dado Centeren dolgoznak.

A negyedik generációs hadviselésben pedig már egyre több, egymással összefüggő technológiát bevetnek, a mesterséges intelligenciától és a virtuális/kiterjesztett valóságtól kezdve a 3D nyomtatáson és miniatürizáláson át az önvezető járművekig. Arra, hogy a kipróbált technikákat végül adaptálja-e a hadsereg, Izraelben egy kétszintű procedúra során döntenek: a múltbeli hibákból tanulva, de közben a múlt sikereinek miértjeit is elemezve.

A Guardium, Izrael önvezető és a távolból irányítható járőrkocsijaFotó: JACK GUEZ/AFP

A hadviselés persze lehet pszichológiai is, és a propagandaháborúzás lehetőségei az idők során egyre bővültek: a szórólapokat és posztereket kisegítette a rádió, a hangosbemondók érkezése, aztán jött a tévé, most meg az internet és a big data. Azt legalább a Cambridge Analytica (CA) óta mindenki a fejébe véste, hogy adatbányászattal mindent el lehet érni, így nemcsak mezei felhasználók személyes adatait használják fel ismeretlenek, hanem akár egy választásba is bele tudnak avatkozni külföldről.

Az adatgyűjtés pedig már valószínűleg okosabb, mint amit az emberek hisznek. Az online viselkedést, hangot és szöveget is elemző cégek minden személyes adatot, érdeklődési kört és a tartózkodás helyét is ismerik, és az egy hálózaton lévő mobiltelefonok kapcsolati hálója miatt akár még akkor is tudni fogják, kit kell követni, ha közben készüléket váltasz. Lóderer Balázs százados előadásában szintén a CA egyik esetére hivatkozott, a céget bemutató Netflix-dokumentumfilm, a The Great Hack nyomán: az elemzőcég a 2015-ös Trinidad és Tobagó-i választásba is belenyúlt, amikor a kormánypárt híveit személyre szabott kampányokkal buzdította az otthonmaradásra a szavazás napján.

Európa lemaradt, mert az erkölcsökön rágódik

„Egy ország haderejét mindig annak gazdasága és népessége határozza meg” – mondta John R. Deni, a US Army War College stratégiai kutatóintézetének munkatársa. Az öregedő népességekben egyre kevesebb a bevonható katonajelölt és az adózó állampolgár, ezért bizonyos esetekben Deni szerint hatékonyabb lenne átállni az olyan több célt szolgáló (támadás, hírszerzés, megfigyelés, utánpótlás-szállítás) önvezető járművekre és eszközökre, amelyek pilóta vagy személyzet hiányában az emberekre háruló veszélyt és a működési költséget is csökkentik, míg jobban kijátsszák a radarokat és strapabíróbbak is az emberi résztvevőknél.

Egy drónt irányító iraki alezredesFotó: ACHILLEAS ZAVALLIS/AFP

Ezen a területen az USA és Kína rendesen lehagyta Európát, ahol a megszokottnál sokkal jobban figyelembe veszik az egyes közösségek, hogy milyen jogi és erkölcsi kérdéseket vetnek fel az ilyen autonóm légi (UAV), vízi (USV), tenger alatti (UUV) vagy szárazföldi (UGV) gépek. A kutató három különböző európai gazdasági hatalom háborús innovációkhoz való viszonyát mutatta be, de mind a német, mind az olasz, mind a lengyel hozzáállás alapvető bizonytalanságot sugall, és nagyon lassú az ilyen irányú befektetések üteme.

Deni azért hozzátette, hogy sok társához hasonlóan ő sem a teljesen önjáró, hanem a félautonóm fegyverrendszerekben hisz, amelyek esetében a döntési oldalon mindig áll egy ember is. Egy katonatiszt meg is kérdezte az amerikaitól, hogy nem válik-e rosszabbá a helyzet azzal, ha emberek helyett gyilkos gépekkel állítjuk szembe az ellenséget. Deni erre egy mondatban foglalta össze a félautonóm rendszereket favorizáló katonai nagyhatalmak üzenetét a mesterséges intelligenciát használó technológiákkal még csak ismerkedő magyar honvédeknek: „A személyzet nélküli technológiák nem rontanak semmilyen helyzeten, csak eggyel több lehetőséget adnak a parancsnokok kezébe.”

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: