Először támadt emberre önállóan egy autonóm harci drón
Az ütközésre robbanó KARGU drón egy visszavonuló szakadár katonát vett célba Líbiában. Az incidens szakértők szerint azt jelzi, hogy talán már túl késő megállítani a „gyilkos robotokat”.
Az ütközésre robbanó KARGU drón egy visszavonuló szakadár katonát vett célba Líbiában. Az incidens szakértők szerint azt jelzi, hogy talán már túl késő megállítani a „gyilkos robotokat”.
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.
A mesterséges intelligenciával rendelkező, emberi felügyelet nélkül támadni képes fegyverek előzetes tiltása mellett érvel az a jelentés, amelyet az Állítsuk meg a gyilkos robotokat nevű kampány magyar aktivistái az egyetemeken és a parlamentben is terjesztenek majd.
A mesterséges intelligencia vezérelte, önhatalmú fegyverek fejlesztése mára valós fenyegetéssé vált, a gyilkos robotok betiltásáért küzdő kampány magyar aktivistái most a 14 és 23 év közötti fiatalok véleményére kíváncsiak az ügyben. Kérdőív a cikkben!
Egy friss jelentés szerint a világ legnagyobb fegyvergyártó cégei még mindig nem vállalták nyilvánosan, hogy tartózkodnak a halálos autonóm rendszerek gyártásától, és az 50 vizsgált cég közül csak 4 nevezhető biztonságosnak.
Magyarországon meglepően nagy arányban állítanák vissza a sorkatonaságot a huszonévesek, de a fiatalabbak pont nem a megfelelő generációba születtek ahhoz, hogy érdekelje őket a honvédelem. Közben az USA és Kína elszáguld az európai háborús technológia mellett.
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.
A gyakran gyilkos robotoknak nevezett AFR-ek bevetése jár ugyan negatív következményekkel, de a várható előnyök felülmúlják ezeket, így a hadszíntéren történő alkalmazásuk nemcsak megfontolandó, de egy igazságos háborúban egyenesen kötelező, írja Dombrovszki Áron, az ELTE BTK Filozófiai Intézetének doktorandusza.