Rákkeltő dioxin került az indonéz élelmiszerekbe, az IPEN nevű környezetvédelmi szervezet szerint a szabad tartású tyúkok tojásaiban az európai határérték hetvenszeresét mérték. A dioxin születési rendellenességeket, rákot és immunkárosodást okoz, a nagyközönség pedig az amerikai hadsereg Agent Orange nevű növényirtó szere miatt ismerheti – ez a mai napig szedi az áldozatait az országban.

A kelet-jávai Bangunban és Tropodóban a legsúlyosabb a helyzet, ezekben a falvakban ugyanakkora szennyezést mértek, mint a jelenleg ismert dioxin-csúcstartó vietnámi Bien Hoában – csakhogy itt még defoliáns vegyszereket sem alkalmaztak.

Mióta Kína nem fogad több plasztikszemetet, egyre súlyosabb gondokat okoz a műanyag feldolgozása: Indonézia elvileg újrahasznosította volna a beérkező hulladékot, de a kormány szeptemberben bejelentette, hogy az eddig érkezett szállítmányokat visszaküldi a feladónak. Az ország az eddigiekben francia, német, görög, holland, szlovén, kanadai, japán és hongkongi szemetet is fogadott, a visszautasítás hivatalos indoka az volt, hogy veszélyes hulladék is került a műanyag közé.

A füst városa

A legnagyobb gondot az okozza, hogy a beérkező szemetet nem újrahasznosítják, hanem elégetik: egy tropodói tofugyár például szeméttel üzemel, ennek köszönhetően itt mérték a második legnagyobb dioxinszintet Ázsiában. Egyetlen környékbeli tojás elfogyasztása meghaladja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által megállapított napi biztonságos dioxinbevitel hetvenszeresét. Yuyun Ismawati indonéz környezetvédő szerint ennek az oka az, hogy az északi félteke egyszerűen szemetesnek használja a délit. Az a szemét, amit nem használnak fel vagy nem égetnek el, rendszerint a folyókban köt ki.

A BBC szerint a helyiek csak a füst városaként emlegetik Tropodót, a helyiek közül pedig sokan légúti betegségekre panaszkodnak. Az országban külön foglalkozásnak számít a plasztikfarmerkedés: azok, akik ebből élnek, átvizsgálják a beérkező műanyagszemetet, a jobb minőségű darabokat pedig továbbadják a feldolgozóüzemeknek. 

Peter Dobson, az Oxfordi Egyetem fizikusa szerint a szemetet exportáló nyugati országok ugyanannyira felelősek a katasztrofális indonéz helyzetért, mint a műanyagot égető gyárak. Ha betiltanák a szemét importálását, a már meglévő szemét feldolgozása továbbra is problémát jelentene: a BBC információi szerint az a szemét sem jut vissza feladóhoz, amelyről az indonéz kormány így döntött, ehelyett más délkelet-ázsiai országokba szállítják a műanyagot.