Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A magyarok túlsúlyosak, sokat isznak és dohányoznak, keveset mozognak, kevés zöldséget esznek és egyre ritkábban járnak szűrővizsgálatokra – derül ki az Európai Bizottság által február elején közzétett, Magyarországra vonatkozó rákügyi országprofil-jelentésből.
A kísérleti brit egészségügyi programban arra keresik a választ, hogy a technológia képes-e felgyorsítani a diagnózist, csökkenteni a radiológusok terhelését és akár megfelezni a szűrésre jelentkezők várakozási idejét.
Az ExThera nevű startup eszközeit felvásárló befektető 45 ezer dollárért cserébe azt ígérte betegeinek, hogy kiszűri az áttétek kialakulásáért felelős sejteket egy antiguai magánklinikán, a gyógyszerfelügyeleti hatóságoktól távol. Mindezt egy horvát vesegyógyász 12 fős kutatására alapozva.
A mielóma multiplexben szenvedő magyarok 21 százaléka több mint egy évet vár a diagnózisra, ami lényegesen rontja a felépülés esélyét.
Amerikai onkológusok közel tízezer dél- és észak-amerikai, illetve európai páciens szokásait elemezték.
Az OECD friss egészségügyi jelentése szerint Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozás listáját, magas az öngyilkossági ráta és az egészséges életéveink is mindössze néhány hónappal növekedtek 2000 óta.
Neurobiológiai vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy a parti tarisznyarák és más rákfajok, amiket a jelenlegi szabályozások szerint akár élve is fel lehet darabolni étkezési céllal, erős fájdalomreakciókkal rendelkeznek.
Angliában egy nagyszabású projektben a rezveratrol hatásait vizsgálják, amely természetes vegyület és főként a vörös szőlőben, az áfonyában, a málnában és a földimogyoróban található meg.
Ha a reggeli és az esti órákban is mozog valaki, azzal akár 11 százalékkal csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
A hormonkészítmények, legyen szó méhen belüli eszközökről, tablettákról, tapaszokról vagy injekciókról, hiába fejlődnek évről évre, továbbra is növelik bizonyos ráktípusok kialakulásának kockázatát.
A WHO ausztrál kutatókat bízott meg az eddig megjelent tanulmányok áttekintésével, így több ezer publikáció alapján jutottak erre a következtetésre.
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
Az eddigieknél százszor érzékenyebb, olcsó tesztek, immunterápiával turbózott rákvakcina, a tüdőráknak megálljt parancsoló gyógyszer és a feleslegesen agresszív kemoterápia elhagyása – özönlenek a jó hírek a világ legnagyobb rákkonferenciájáról.
Spanyol régészek csont- és orrgaratrák jeleire és a valószínűleg azok kezelése során keletkező ütés- és vágásnyomokra bukkantak az ókori koponyákon.