Egy ötméteres fémgyűrű és kisebb darabok is földet értek, két családot pedig evakuálni kellett, de sérülés nem történt. A Hosszú Menetelés-5B nevű rakéta zuhanásáról Kína nem osztott meg információt, így az USA-nak kellett figyelnie, hova csapódik be a 25 tonnás monstrum törmeléke.
A 2003-ban felfedezett, hobbitnak is nevezett floresi ember (Homo floresiensis) 50 ezer éve együtt élt a modern emberrel, de a régészeti leletekkel meglepően nagy mértékben egybevágó helyi beszámolók szerint „a majomember” időről időre még ma is feltűnik a szigeten.
A túlhalászat a világ cápapopulációjának kétötödét veszélyezteti. Lesújtó képet fest a Természetvédelmi Világörökség új Vörös Listája, de reményre ad okot, hogy elszántsággal és összefogással megmenthetjük a kihaló fajokat.
A kávé olyan élvezeti cikk, amiben mindig lehet újdonságot találni: a hétköznapi halandók valószínűleg soha nem fogják megkóstolni az cibetmacska- vagy elefántürülékbből származó főzeteket, ahogy a denevérhányásos ínyencséget sem, de vannak, akik komoly összegeket adnak ki értük. Hogy jutottunk idáig?
Generációról generációra egyre kifinomultabb módszerekkel rabolják ki az embereket a délkelet-ázsiai közönséges makákók, és a profitmaximalizálás is megy nekik: minél értékesebb tárgyat loptak, annál több élelmet várnak érte váltságdíjként.
Csak néhány napig élt a szabály, hogy a maszkot megtagadók nyilvános koporsóban fekvést is választhatnak a pénzbírság vagy a közmunka helyett. A koporsók azonban nem tűnnek el a jakartai utcákról.
Jó hír a kihalási periódusban: a gerincesek tojással szaporodó, melegvérű osztálya 2020. január 10-én tíz új énekesmadár-fajjal bővült.
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
A tojásban a megengedett dioxinmennyiség hetvenszeresét találták Kelet-Jáván, a szer fejlődési rendellenességeket, rákot és immunkárosodást okoz. Az északi félteke egyszerűen szemetesnek használja a délit.
Az indonéz vaddisznók a Malaka-szorost átúszva tömegesen érik el a maláj partokat. Az állati migráció veszélyezteti a nagy forgalmú tengeri útvonal hajózási biztonságát és Malajzia élővilágát is.
Az óceánok műanyagszennyezésének 60 százalékát kibocsátó országok elszánták magukat a cselekvésre, bár a közös nyilatkozat konkrétumokat még nem tartalmaz.
Egyre több turistaparadicsomot fenyeget a pusztulás veszélye, az ok pedig paradox módon éppen az, hogy túl sok turistát vonzanak.