Egy primitívnek tartott egysejtű képes arra, hogy meggondolja magát

2019.12.06. · tudomány

A földi életet évmilliárdokig az egysejtű létformák uralták. Ezek a különböző mikroorganizmusok az evolúció  során a táplálkozás, létfenntartás és reprodukció körforgásából kitörve többsejtű, komplex élőlényekké fejlődtek. Nagyjából hatszáz millió évvel ezelőtt megjelentek az olyan többsejtű élőlények, amelyekből végső soron a mai ember is származik. 

Úgy tűnik, hiába köszönhetjük életünket az egyszerű létformáknak, napjainkban az egysejtűekről sokaknak  az egyszerűség és a primitívség jut eszébe.

A Harvard Medical School (HSM) kísérlete azonban, amiben a trombitaformájú, csillósok rendjébe tartozó Stentor roeseliit vizsgálták, meglepő fordulatot hozott.

Fejlett döntéshozatali képesség

A kísérlet vezetője, Jeremy Gunawardena, a HSM Blavatnik Intézetének biológiaprofesszora szerint a vízben élő Stentor roeselii képes megváltoztatni viselkedését és reakcióit, miután egymás után ugyanolyan döntési helyzet elé állítják, ami meglepően fejlett döntéshozatali képességre utal. Amikor a vizsgált egysejtűt izgató hatású anyagnak tették ki, először szinte mindig csillószőreinek mozgatásával próbált védekezni. Ha az irritációt folytatták, az egysejtű összehúzódott, majd elúszott. A viselkedésformák mindig egy adott sorrendet követtek. 

Stentor roeselii
photo_camera Stentor roeselii

Az S. roeselii először az egyszerűbb, jól bevált reakcióval próbálkozott, de ha az nem vezetett eredményre, és az irritáció továbbra is fennállt, akkor változtatott viselkedésén, és új megoldást keresett. Az eredményekből úgy tűnik, hogy valamiféle gondolkozás, mérlegelés fejlett agy nélkül is lehetséges. A kísérlet rámutat arra, hogy létezik egyfajta sejttudat, amiben az egysejtű képes nemcsak a komplex információ feldolgozására, hanem az erre adott adaptív válaszreakcióra is.

„Kísérleteink azt bizonyítják, hogy ezek az egyetlen sejtből álló létformák jóval összetettebbek és kifinomultabbak, mint amilyennek eddig gondoltuk őket” – tette hozzá Gunawardena.

A felfedezés új perspektívákat nyithat meg a rákkutatás területén, ahol a mai napig nem tisztázott, hogy milyen bennük futó program hatására lázadnak fel és kezdenek abnormális szaporodásba az addig rendben működő sejtek.