A NASA kutatói a Nemzetközi Űrállomáson huzamosabb időt eltöltő 25 asztronauta kognitív teljesítményének vizsgálatával jutottak erre az eredményre.
Legközelebbi rokonaink az élelemszerzés reményében a kisgyermekekre jellemző kognitív képességeket is bevetnek, ha számukra természetes helyzetet teremtenek a kutatók.
Az ember azt gondolná, hogy nincs magányosabb tevékenység a gondolkodásnál, pedig ismeretre csak a társadalom egésze képes szert tenni: ahogyan nem lehet egyedül focizni, úgy nem lehet egyedül tudni sem.
A CEU kutatói azt vizsgálták, hogy amikor a 10-14 hónap közötti alanyok egy nem egyértelműen beazonosítható tárgyat látnak, tesznek-e kísérletet az alternatív hipotézisek kidolgozására.
A természetes nyelv jelentéstanában fontos, sőt elengedhetetlen szerepet játszanak az alternatív univerzumok, de ne gondoljuk, hogy ha sok-sok alternatív világot feltételezhetünk, az egy csapásra minden problémánkat megoldja. Sőt, ahogyan lenni szokott, egy csomó új problémát hozhat magával, írja Kálmán László nyelvész.
A Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportja öt asztronauta téri-vizuális teljesítményét vizsgálta a Nemzetközi Űrállomáson.
Megdöbbentő eredményt hozott egy pszichológiai kutatás. A résztvevők többsége annyira elviselhetetlennek tartotta a mentális erőfeszítést, hogy inkább a fizikai fájdalomra szavaztak helyette.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
A természetes nyelvben minden további nélkül megértünk olyan kifejezéseket, mint hogy „hallom a Szigetet”, holott hallani szigorúan véve csak hangot lehet, a Sziget pedig nem hang. De mi a helyzet a számítógépes programnyelvekkel?
A Harvard kutatói bizonyítékokat találtak arra, hogy a Stentor roeselii képes megváltoztatni viselkedését és reakcióit, ami meglepően fejlett döntéshozatali képességre utal.