Az MTA elnöksége kiállt a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe paterolása ellen

„Egyhangúlag foglalt állást a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége: a Magyar Természettudományi Múzeumnak Budapesten kellene maradnia” – írta közleményben az akadémia. Az elnökség kedden tartott ülést, ahol „súlyos aggályát fejezte ki” azzal kapcsolatban, hogy elköltözteti Budapestről a Magyar Természettudományi Múzeumot.  Az elnökség, mint írták, az elmúlt két évben is hangoztatta a Debrecenbe költöztetés ellen szóló szakmai érveit, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

• a gyűjtemény többszöri költöztetése nemzetközi tapasztalatok szerint jelentős károsodással jár.
• A központi fekvésű fővárosból való elköltöztetés nehezebben megközelíthetővé teszi a múzeumot például a középiskolás és egyetemi diákok, turisták legnagyobb része számára, a látogatottság nagyságrenddel fog csökkenni.
• A múzeumban működő és a múzeum gyűjteményeivel dolgozó tudományos közösségek kutatási feltételei nehezednek, illetve részben ellehetetlenülnek.

Az  elnökség egyhangú szavazással arra kéri a döntéshozókat, hogy halasszák el a költöztetés végrehajtását, és vizsgálják felül a döntést. Ugyanakkor abban is megegyeztek, hogy támogatják a korszerű vidéki tudományos kiállítások létrehozásának szándékát.

Az MTA az elmúlt két évben közgyűlési határozatban, tudományos osztályainak állásfoglalásaiban, a közgyűjteményt fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetőjének írt elnöki levélben is érvelt a múzeumköltöztetés ellen, és folyamatosan figyelemmel kísérte a múzeum elhelyezésével kapcsolatos fejleményeket. Először a több budapesti épületben működő múzeum Növénytára került nehéz helyzetbe a Tündérpalota néven ismert népligeti épület felújítása miatt. Most viszont már „a Ludovika épületegyüttesében található részlegekkel és a kiállításokkal együtt az egész múzeum vidékre telepítésének szándéka veszélyezteti a gyűjteményeket és a tudományos tevékenységet” – olvasható a közleményben.

Az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés 2018 májusában határozatban is állást foglalt a Tündérpalota épületben található gyűjtemény helyzetének megnyugtató rendezése mellett. A lassan két évvel ezelőtti határozatban arra kérték a múzeum fenntartásában illetékes minisztériumot, hogy állítson fel egy az érintett intézményeket is képviselő szakbizottságot a helyzet tisztázására, megnyugtató megoldások kidolgozására. Amíg a helyzet meg nem oldódik, a gyűjtemény maradjon a helyén – kérték akkor. Az akadémia több tudományos osztálya külön állásfoglalásban is kifejtette a múzeum költöztetése ellen szóló érveket.

Kásler–Lovász-levelezés

Tavaly március 4-én Lovász László elnök levélben tájékoztatta a tudományos osztályok állásfoglalásáról Kásler Miklóst, az Emmi miniszterét. Április 4-én kelt válaszában Kásler köszönetet mondott Lovásznak az akadémiai állásfoglalásért, és közölte, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) költözéséről még nem született döntés. Jelezte, hogy a múzeum vidéki elhelyezésének lehetőségével és a megvalósítás feltételrendszerével kapcsolatos vizsgálatban az MTM is részt vesz, szakmai szempontú érdekérvényesítésükre lehetőség van. 

Ehhez képest 2019 decemberében megszületett az MTM költözését elrendelő kormányhatározat, és mint az MTA írja, nem tudni, hogy előtte „ténylegesen milyen döntés-előkészítési folyamat zajlott, valóban megtörtént-e a szakmai közösség által hangoztatott aggályok mérlegelése”. Írásban ugyanis nem ismertették a kormányhatározat tartalmát sem a múzeum vezetésével, sem az intézmény alkalmazottaival, sem pedig a szakmai szervezetekkel, így az MTA-val sem.

A napokban Podani János biológus, az akadémia rendes tagja a Válasz Online-on közzétett levelében érvel a múzeum költöztetése ellen. Mint írja, „már eddig sem lett volna szabad eljutni a dilettantizmus útján. Ebben a helyzetben nem tehetünk mást, mint hogy tiltakozunk minden olyan lépés ellen, amely a gyűjtemény károsodásával és a múzeumi munka ellehetetlenülésével jár.”  

Széchényi nem ezt akarta

Az MTA egy kis történelmi visszatekintést is mellékelt az MTM ügyéhez: a múzeum gróf Széchényi Ferencet tekinti alapítójának, akinek a nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár létrejötte is. Feleségének ásványgyűjteménye alapozta meg a természettudományi részleget a könyvtárból lassan kialakuló Nemzeti Múzeumban. 

A Magyar Természettudományi Múzeum később a Nemzeti Múzeumból vált ki, az 1949-es múzeumi törvény nyilvánította önálló intézménnyé. Széchényi az alapító okiratban rendelkezik a Nemzeti Múzeum elhelyezéséről is. Eszerint „ámbár az országnak e Múzeuma számára legalkalmasabb hely maga a pesti Királyi Könyvtár épülete, mégis ezek a gyűjtemények, amelyeket a hazának szentelek, azokkal, amelyek a Kir. Egyetem Könyvtárában ténylegesen léteznek, soha ne kevertessenek össze s ne egyesíttessenek hogy így, ha a tudomány egyetemet Pestről valamely más helyre áttenni határoznék el, 

ez az Országos Múzeum mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja.”