Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
„Tényleg nem számít, mit állítunk majd ki és hogyan? Geológus, csillagász, geográfus, paleontológus, botanikus, zoológus? Ugyan már – mit keresnének ők egy természettudományi múzeum sorsáról, jövőjéről döntő társaságban?” – írja Podani János biológus akadémikus, az ELTE TTK professor emeritusa.
1846 novemberében hirtelen felindulásból elkövetett lánykérés tartotta lázban Debrecen lakóit: az akkor 23 éves Petőfi Sándor azt szerette volna, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt eskessék össze Prielle Kornéliával. A türelmetlen költő számításaiba azonban hiba csúszott.
Az eddigi legnagyobbra tervezett hazai akkumulátorgyár-komplexum miatt a Fidesz legbiztosabb bástyájának számító Debrecenben és környékén megrendült a bizalom a kormánypártban. A debreceni önkormányzat holdudvara szerint Soros-ügynökök keltik a feszültséget; Mikepércs fideszes polgármestere szerint Brüsszel a hibás.
A debreceni akkumulátorgyár-komplexum területén ma még aratják a takarmányt és legeltetik a szarvasmarhát. A gyár melletti településen élők egy része a polgármesternél és a bíróságon tiltakozik, de sokan hiábavalónak tartják az ellenállást, és csak a helyi kocsmában zúgolódnak.
Zsoldos János a diákéveinek akart emléket állítani naplójában, de úgy adódott, hogy az 1956-os forradalom debreceni eseményeit is megörökítette. A Debreceni Református Kollégium 3. a. osztályos tanulója 1956. október 19-én, a 17. születésnapján fogott naplója megírásába.
Az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum, a Stádium 28 Kör rövid és egyértelmű válasza a kérdésre: nem. Hogy miért nem?
A hazai csapadékmennyiség és a talajvízszint egyre csökken, megújuló vízkészletünk 95 százaléka pedig átfolyik az országon. Honnan lesz elég víz Tatabányán, Gödöllőn, Jászberényben, Nyíregyházán, Gödön, Debrecenben, Komáromban vagy Iváncsán?
Paul Xiaoming Lee és Tony Xiaohua Li a gyanú szerint 520 milliárd forintnak megfelelő összeget akartak kimenekíteni Kínából, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint nincs fennakadás a debreceni építkezésben, amire az állam 13 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást adott.
Két éve érvelnek a Széchényi István alapította múzeum költöztetése ellen. Lovász László a miniszterrel levelezett, de hiába. A mai ülésen az MTA elnöksége súlyos aggályát fejezte ki.
A hazai járműgyártás zöméért felelős külföldi autógyárak tényleges részesedése a nemzeti össztermékből 2016-ban mindössze 5 százalékos volt. És bár jönnek az új gyárak, még így is kevés az esély rá, hogy kiszolgáltatottá váljunk az Audinak, a BMW-nek vagy a Mercedesnek.
Az NB1 elitjében a Fradi és a Videoton anyagilag is elhúzott a mezőnytől, de hogy honnan származik a költségvetésük jókora része, nem tudni, mert milliárdokat hagynak felcímkézetlenül a beszámolóikban.
Van, ahol siker, és van, ahol bukó: íme három különböző gazdálkodási modell Budapestről, Debrencenből és Felcsútról.
A 2016-ban felhalmozott 95 millió forintos veszteség is nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Debreceni Hoki Klub nem indul a 2017/18-as Mol Ligában. A hajdúsági klub üzemeltetőjének, a DJ Team Jégkorongszervező Kft. beszámolójából próbáltuk megfejteni, hogy mekkora összegek hiányozhattak az induláshoz, illetve mekkora összegekből gazdálkodott eddig a klub. A Debrecen mellett mutatjuk a 2016/17-es Mol Liga többi magyarországi csapatának gazdálkodását is.