„Banksy” Budapesten
A magyarországi művészettörténetben ritkaság az olyan tárlat, amely egy élő világsztár életművének jelentősebb alkotásait mutatja be – ráadásul egyáltalán nem úgy, ahogy a világot körbeturnézó vándorkiállításoknál megszokott, azaz jobb esetben egy-két ikonikusabb művet felvonultatva. A budapesti Kazinczy utcában található Tesla Loftban február 1-jétől megtekinthető Banksy-kiállítás nem okozott ilyesfajta csalódást. Tény ugyanakkor, hogy a művek, illetve azok reprodukcióinak kiállítására a máig rejtőzködő művész nem adott engedélyt, azok Banksy hozzájárulása és bármilyen részvétele nélkül kerültek a kiállítóterembe, és maguk a rendezők, a Godot Kortárs Művészeti Intézet kurátorai is „unauthorized exhibition”-nek, illetve „illegitim kiállítás”-nak nevezik a tárlatot. A kiállított alkotások a Miamiban működő amerikai Banksy-gyűjtemény Art of Banksy néven utaztatott darabjai, amelyek megfordultak már a világ több nagyvárosában, és vegyes fogadtatásra találtak.
Ki az a Banksy?
Az anarchista punk utcaművész imázsát három évtizeddel ezelőtti indulása óta gondosan őrző Banksy egyike azoknak a kortárs képzőművészeknek, aki egyszerre van hatással a tömeg- és az elit kultúrára.
A jól értesült nemzetközi szaksajtó egy bristoli ska zenekar 1993-as albumának borítója alapján egy Robert Gunnigham nevű grafikust sejt a Banksy-álca mögött, tavalyelőtt pedig többen komolyan felvetették, hogy Banksy esetleg a Massive Attack nevű bristoli triphop zenekar Robert del Naja nevű tagjával lenne azonos. Ám mivel hivatalos coming out azóta sem történt, nincs bizonyosság.
Nem véletlen, hogy a kortárs mester képalkotó módszerét aprólékosan és élethűen bemutató installáció központi alakja is olyan kapucnis felsőt visel, amelynek felirata Banksy kilétét firtatja.
Hitelesnek tetsző forrásokból – egyebek mellett Tristan Manco brit grafikus-dizájner elmondásából – annyi tudható, hogy az 1974-ben (vagy 1973-ban, esetleg 1975-ben) Bristolban született Banksy hentesnek tanult, de mesterségét sohasem gyakorolta. Az 1980-as évek végén beszippantotta ugyanis a délnyugat-angliai iparváros földalatti kultúrája. A punk, a reggae, a ska, a trip hop és a hip-hop egyik fellegvárának számító angliai város volt a központja a mára street art néven kanonizálódott, a falfirkálás kortalan gesztusát alkalmazó művészeti irányzatnak.
Ahogy a sajtómegnyitón beszédet mondó (dr)Máriás Béla festőművész fogalmazott, Banksy nagyon mélyről jött, „a társadalomból kiszorult, kiszorított punkok világából”, akik foglalt házakban élve sosem tudhatták, mikor teszi őket utcára az önkormányzat vagy a milliomos tulajdonos. Szerinte Banksy azok közé tartozik, akik azon voltak, hogy megváltoztassák és igazságosabbá tegyék a világot.
„Banksy olyan művészetet csinál, amely minden erejével az üzenetre koncentrál, és teszi ezt úgy, hogy az üzenet mindenki számára érthető és elérhető. Nem egy kényelmes műteremben vászonra festeget, hanem titokban, végtelen gyorsasággal és célratörő precizitással közterületekre, tűzfalakra, hajók oldalára, szakadt liftekre, megviselt trafóházakra, megkopott hídlábakra, telefonfülkékre, autópálya-lehajtók falára, kopott reklámtáblákra, hogy ne csak a galériákba látogatók láthassák műveit, gondolatait, véleményét, hanem a hétköznapi emberek is” – fogalmazott drMáriás, aki szerint Banksy a kopás, az elmúlás, a felejtés, a kiürültség urbánus felületeit „saját üzeneteivel, tartalmával, művészetével megtöltve kelti új életre”.
Lázadásüzlet
Az 1990-es évek utcai művészei közül Banksy vitte a legtöbbre, és nem csupán esztétikai értelemben, vagy az ismertségét tekintve.
A műveit (már az olasz antifasiszták Mussolini-ellenes feliratainál is használt) stenciltechnikával készítő Banksy első kiállítását egy aprócska Los Angeles-i galéria rendezte meg 2002-ben, egy évre rá már 800 fontért is vettek tőle képet. Az áttörést 2006 hozta: ekkor vásárolta meg Christina Aguilera amerikai popénekesnő a Viktória királynőt leszbikusként ábrázoló festményét 25 ezer fontért. Banksy ugyanis az ezredforduló óta hagyományos olaj-vászon képeket is fest. Ezeken az akkurátusan bekeretezett képeken egyaránt megtalálhatók korábbi, illetve a későbbiekben graffitiként is megvalósítandó motívumai.
Az árrekordot eddig szintén egy ilyen alkotása tartja. A 2009-es Devolved Parliament (Átruházott Parlament) címet viselő, 2,5-szer 4 méteres, a brit képviselőházban vitázó, elegánsan öltözött csimpánzokat ábrázoló realista olajfestmény 1,5 millió fontról indulva 13 perces licit után 9,879 millió fontért kelt el a Sotheby's árverésén.
Ami minden bizonnyal még a művészeti hírek iránt közömbös publikum ingerküszöbét is átlépte, az a művész 2018-as árverési akciója volt: a Lány léggömbbel című színes Banksy-nyomtatvány 1,1 millió fontos leütése után az alkotás szó szerint megsemmisítette önmagát, a keretbe applikált szerkezet ledarálta a papírt, a rányomtatott grafikával egyetemben.
Legendagyártás
Banksy és a személyes brandjét folyamatosan karban tartó és építő csapata az elmúlt években többször is megújult, és úgy tűnik még egy Budapestet útba ejtő vándorkiállításra is jut a figyelemből. Sáfár Zoltán, a Godot vezetője ugyanis elmondta, hogy az utolsó előtti pillanatban – ferihegyi hajnali érkeztetéssel – kaptak egy vadonatúj alkotást a mestertől egyenesen az izraeli Betlehemből. Azért onnan, mert a mű eredetijét Banksy a palesztin-izraeli konfliktus gócpontjában árválkodó épületromra fújta fel.
A békeharcos provokatőr műveiből összeállt kiállítás még a gyakorlottabbaknak is legalább egy órányi befogadni valóval szolgál, az élményt ráadásul egy speciális kiterjesztett valósággal operáló applikáció is fokozza. Az augmented reality (AR) segítségével az okostelefon szakajtónyi információt közöl a lefotózott alkotásról, sőt még mozgóképeket is felkínál.
Hogy a Banksy-féle anarchista attitűd nem csak a képzőművészeti piacon lehet nyerő, arra mi sem jobb példa, mint a kiállítás bejáratához állított szponzor nagy műgonddal street artossá tett autója. A kérdés csak annyi, hogy a kasztnidekorról is lejön-e az üzenet.
Kapcsolódó korábbi cikkeink: