Nantucket szigeténél előkerültek egy 19. században elsüllyed hajó roncsai, amelyet akkoriban egy festő hétszer is megörökített
Egy 1884-ben elsüllyedt hajó roncsai bukkantak elő a sziget partjainál, a hajó korabeli fotón és festményen is szerepel.
Egy 1884-ben elsüllyedt hajó roncsai bukkantak elő a sziget partjainál, a hajó korabeli fotón és festményen is szerepel.
Lezárult a Hever-kastélyban őrzött híres rózsás portré vizsgálata, mint kiderült, nem véletlenül ábrázolták a királynét virággal a kezében, így ugyanis a művész a királyné kezét helyezhette a kép előterébe – ezzel cáfolva a vádakat, hogy hat ujja lett volna.
A Qubit értesülései szerint hazai közgyűjteményekbe kerülhetnek a Matolcsy-kollekció darabjai. Szakértők szerint ez a lehető legjobb megoldás, mert „ha a műtárgyakat a piacra öntenék vissza, az katasztrófát okozna a műkereskedelemben”. Kérdés, kell-e a magyar múzeumoknak a geometrikus absztrakt.
A hatalmas vásznat a Shell fúrótornyán helyezték el és öntötték le vérvörös festékkel.
MS mester kiléte mellett a vasárnapig tartó kiállítás másik nagy rejtélye, hogy miért ilyen szűkre szabott a kurátori koncepció. De a tárlatot így is érdemes megnézni, mert a kiállított anyag önmagában elviszi a hátán.
A Magyar Nemzeti Bank vezetésének egyszer el kell döntenie, hogy mihez kezd a Matolcsy György uralkodása alatt milliárdokból összevásárolt kortárs műgyűjteménnyel, több mint ezer absztrakt festménnyel. Folytatja a gyűjtést? Lezárja a projektet? Esetleg megválik a képektől?
Mivel a mai magyar hatalmi rendszer minden autonóm művészeti megnyilvánulásban ellenséget lát, nem bízik semmi másban, csak a teljesen üres giccsben, és csak a giccsmesterek hajlandók még tolni a szekerét. De ahol a Csodaszarvas az ünnepelt művészet, ott min csodálkozunk még?
A Sotheby’s jóval kevesebbre, legfeljebb 180 ezer dollárra számított. A robot feltalálója művészettörténeti áttörésről beszél.
Egykor baltát tettünk a küszöbre, fémtárgyakkal dobáltuk a felhőt, aztán viharágyúval próbáltuk befolyásolni az esőzést, ma pedig napernyőt húznánk a Föld fölé. Süveges Rita kutatásalapú művészeti projektje azt vizsgálja, mire jó és mit fed el a lázas kísérletezés az időjárás módosításával.
Robert E. Fuller festő, természetfilmes és blogger tizennégy éves korában úgy döntött, hogy állatokat akar festeni. Mára több bekamerázott fészek büszke megfigyelője, aki szinte naponta számol be újdonságokról a baglyok, rókák és borzok világából.
A katolikus családba született Pablo Picasso nem vallási témájú műveiről ismert, pedig különböző korszakaiban vissza-visszatért a keresztre feszítés motívumához.
Egy német-olasz kutatócsoport frissen publikált molekuláris szintig hatoló anyagtudományi elemzése szerint a tojássárgája a rejtély kulcsa.
Félmillió dollárt költöttek szakértőkre, most mégis egy gép azonosította 96 százalékos bizonyossággal, hogy az angol régiségboltban vásárolt képet valójában a reneszánsz művész alkotta. A hitelesített festmény értéke így több százmillió dollárra rúghat.
A 21. század elején elérkeztünk arra a pontra, hogy a mesterséges intelligencia festménye megnyert egy képzőművészeti versenyt. Hamisítás ez, vagy újraalkotás? És mit szólna hozzá Wolfgang Beltracchi?
Pirosra festették a cseppköveket az Ardales-barlang neandervölgyi lakói vagy látogatói hatvanezer évvel ezelőtt, ha pedig megkopott a kövek színe, újra befestették őket. A motívumok húszezer évvel régebbiek, mint a korábban legősibbnek tartott barlangrajzok.