Hibás volt a tanulmány, amely szerint a koronavírus tünetmentesen is terjedhet emberről emberre

Világszerte beszámoltak a lapok annak a tanulmánynak az eredményeiről, amely a Németországban elsőként megfertőződött négy ember vizsgálata alapján arra jutott, amitől a közegészségügyi szakértők a leginkább tartottak: a 2019-nCoV nevű vírust – állították a kutatók – akár olyan ember is továbbadhatja egy másiknak, akinek nincsenek tünetei. A The New England Journal of Medicine-ben (NEJM) január 30-án megjelent tanulmány eredményei alapján a járvány kontrollálása jóval nehezebbnek tűnik.

Korábban kínai kutatók is utaltak rá, hogy tünetmentes személyek is fertőzhetnek, de ehhez nem szolgáltattak tudományos bizonyítékot. A NEJM-ben közölt tanulmány alapján az Egyesült Államok járványügyi hatóságának igazgatója, Anthony Fauci már úgy fogalmazott, „kétség nem fér hozzá, hogy a tünetmentes fertőzés is felbukkant”.

Most azonban úgy tűnik, hogy a tanulmány állítása téves volt – ez ügyben a német közegészségügyi ügynökség, a Robert Koch Intézet levélben kereste meg a folyóirat szerkesztőségét, hogy helyreigazítsa a tévedést, jóllehet ők maguk nem voltak érintettek a tanulmány megjelenésében. A NEJM-ben lehozott levél leírta a tanulmányban feldolgozott esetet, amikor egy sanghaji üzletasszony január 20-án és 21-én meglátogatott egy müncheni céget, ahol találkozott a később megbetegedő négy személy közül az elsővel. Fontos, hogy akkor a kínai vendég még nem volt beteg, legalábbis nem mutatott tüneteket, a hazaúton azonban rosszul lett. A Koch intézet levele szerint a tény, hogy akár tünetmentes személyek is lehetnek a vírusfertőzés forrásai, indokolhatja a jelenlegi fertőzés átviteli dinamikájának újraértékelését.

Ám a kutatók valójában nem beszéltek a kínai nővel a tanulmány publikálása előtt, az egyik szerző, Michael Hölscher orvosprofesszor a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemről azt mondta, a dolgozat a másik négy pácienstől szerzett információkon alapul. „Ők mondták, hogy a kínai betegnek látszólag semmilyen tünete nem volt”, azóta azonban Németországból felvették vele a kapcsolatot, és kiderült, hogy már ott sem érezte jól magát. A telefonon elhangzottakat ismerők szerint arról beszélt, hogy fáradtnak érezte magát, izomfájdalmai voltak, és lázcsillapító hatású paracetamolt szedett. Ez utóbbi információkat azonban már nem erősítették meg hivatalosan a Robert Koch Intézettől.

Hölscher megkérdezte a Bajorországi Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságot, hogy a telefonbeszélgetés függvényében kell-e módosítani a már megjelent tanulmányt, de nemleges választ kapott. A Robert Koch Intézet azonban másképp vélekedett, ez után jelent meg a NEJM oldalán a fentebb már belinkelt tisztázó levél. Az intézet emellett értesítette a WHO-t és európai partnerintézményeit is az új fejleményről.

Pörög a tudományos fake news

A tanulmány egyik szerzője, Christian Drosten virológus a berlini Charité Egyetemi Kórházból végezte a tanulmány állításait alátámasztó laboratóriumi munkát. Most azt mondta, rosszul érzi magát az ügy miatt, bár úgy gondolja, senki sem hibáztatható. „A nő a jelek szerint egy ideig elérhetetlen volt, a kutatók pedig úgy gondolták, hogy ezt az ügyet sürgősen nyilvánosságra kell hozni.” Hasonlóan vélekedett Marc Lipsitch, a Harvard T.H. Chan Orvosi Egyetemének epidemiológusa is, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Szerinte visszatekintve rossz döntést hoztak a kutatók, ugyanakkor vészhelyzetben nem mindig lehetséges minden érintett megkeresése, a hibás tanulmányt publikáló tudósok pedig nem gondatlanok voltak, csak szerették volna minél hamarabb közzétenni, amit igaznak gondoltak.

A svéd Közegészségügyi Ügynökség már kevésbé volt megbocsátó, „mindazok, akik azt állították, hogy a koronavírus már az inkubációs periódusban is fertőz, minden tudományos alap nélkül tették ezt. Ez mások mellett vonatkozik arra a tanulmányra is, amelyről utólag bebizonyosodott, hogy több nagyobb hibát tartalmaz” – írják a koronavírusról szóló általános tájékoztatójukban. Isaac Bogoch, a fertőző betegségek specialistája a Torontói Egyetemről arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon nagy különbség van a nem specifikus tünetek és a tünetmentesség között.

Hölscher azt mondta, ma már másképp fogalmazna a tanulmányban, de az információmegosztás sürgőssége és a NEJM gyors publikációra ösztönző gyakorlata nagy nyomás alá helyezte őket.  Lipsitch szerint a mai információs dömpingen még a peer-review-n átesett tanulmányokat is nagy óvatossággal kell olvasni. „Egy járvány kellős közepén a peer-review is bizonytalanabb, és a tanulmányok alapját szolgáló adatok is szükségszerűen gyengébbek, ha gyorsan kell dolgozni.”

Ettől még terjesztheti tünetmentes ember

Fontos, hogy ez még nem bizonyítja, hogy a vírus nem terjedhet át másik emberre tünetmentes fertőzöttről; Fauci például még mindig úgy gondolja, hogy ez a helyzet. Mint mondta, ezt mondta neki egyik kollégája is, aki a fertőző betegségek megbecsült szakértője és egészségügyi tisztviselő Kínában. „Azt mondta, meggyőződése, hogy van tünetmentes fertőzés, és néhányan most is javában fertőznek, tünetmentesen.”

A WHO szerint azonban ezek az esetek kis szerepet játszanak a járvány terjedésében; és azok, akik köhögnek és tüsszögnek, sokkal nagyobb valószínűséggel adják át a vírust.

Ami a németországi eseteket illeti, mind a négy páciens csak enyhe tüneteket szenvedett el, és ez sok más esetre is igaz lehet, ami megkönnyíti a vírus terjedését Drosten szerint. „Ezek nem olyan tünetek, amik miatt otthon marad az ember.”

A koronavírusnak jelenleg 26 országban több mint húszezer ismert fertőzöttje van, a halálos áldozatok száma 425, közülük egy ember Hongkongban, egy pedig a Fülöp-szigeteken halt meg, a többiek Kínában. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: