Magyar kutatók a koronavírus magyarországi megjelenéséről: csak az a kérdés, hogy mikor

Az amerikai Johns Hopkins Egyetem folyamatosan frissülő térképes adatbázisa szerint február 3-án hétfőn 17 459 ember betegedett meg és 362 halt meg az új koronavírus (2019-nCoV) okozta fertőzésben. A hivatalos és félhivatalos, hiteles és légből kapott hírek okozta információs káoszban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján február 1-én megjelent ismeretterjesztő cikk igyekszik rendet tenni. 

A Jakab Ferenc professzor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának egyetemi tanára, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának vezetője és Kemenesi Gábor Junior Prima díjas kutató által jegyzett tájékoztatás szerint a „vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával”. Annyi biztos, hogy a SARS (Severe Acute Respiratory Syndrome) vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is felbukkanó MERS (Middle East Respiratory Syndrome) koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus genetikai elődje. 

„Azt még nem tudjuk pontosan, hogy egy direkt terjedés történt-e a denevérről az emberre, vagy esetleg egy köztigazda is szerepet játszhatott, hasonlóan a 2002–2003-as SARS koronavírus-járványhoz. A vírus az újonnan felbukkanó fertőző betegségek kategóriájába tartozik, annak ellenére is, hogy genetikai hasonlósága a SARS-vírussal körülbelül 80 százalékos. Feltételezhetően a vírus jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba” – írják a kutatók.

A magyar virológusok kitérnek rá, hogy ugyan az első feltételezések szerint a járvány egy vuhani piacról indult, de ezt az újabb vizsgálati eredmények már erősen megkérdőjelezik. A piacon több környezeti mintából is kimutatták a kórokozót (ezt okozhatta egy egyszerű tüsszentés is), de sajnos a hordozó állat már nagy valószínűséggel nem volt a piacon, mire a hatóság odaért, így ez a kérdés nyitva marad. Az epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy sok kezdeti fertőzött nem volt kapcsolatban a piaccal, így a pontos földrajzi forrás sem tisztázott még.

Tünetek, megbetegedések, terjedés

A vírus az influenzához hasonló klinikai tüneteket produkál, amelyek szinte minden esetben lázzal kezdődnek, és jellemzően száraz köhögés jelentkezik. A betegség súlyosbodásakor nehézlégzés, légszomj, majd a legsúlyosabb esetekben tüdőgyulladás alakul ki. Ritkábban egyéb tünetek is társulhatnak, mint például izomfájdalom, fejfájás vagy torokfájás. 

A magyar kutatók idézik azt a január 29-én megjelent klinikai tanulmányt, amely szerint a fertőzöttek átlagéletkora 55 év körül van, fele részben olyanok fertőződtek meg, akiknek egyéb krónikus betegsége is volt, míg a fertőződés valószínűsége fiatalabb szervezeteknél csak 10-15 százalék. Jakab és Kemenesi szerint a halálozási arányról nem lehet releváns tájékoztatást adni, mivel a betegek jelentős része még kórházi ápolást igényel, sok esetben állapotuk kritikus, és a fertőzés kimenetele kétséges. „Az eddigi adatokból úgy tűnik azonban, hogy a halálozási arány nem fogja meghaladni a 2002–2003-as SARS-járványét” – fogalmaznak a kutatók.

Az enyhe tünetekkel járó fertőzések veszélyesebbek


A terjedés megakadályozásban a fő problémát az enyhe megbetegedések vagy akár a tünetmentes hordozók jelentik, mert a fertőzöttek mindkét esetben kiesnek a gyors felismerhetőség és diagnosztika hatásköréből. „Az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé. Az enyhe vagy tünetmentes esetek száma azonban szerencsére alacsony. Ami még rendkívül fontos lenne most világszerte, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús vagy már igazoltan fertőzött betegekkel, jól használják, és valóban használják is azokat. A SARS-világjárvány (pandémia) idejében úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében, mivel egymaga (munkájából adódóan) számos emberrel érintkezve jóval több embert fertőzött meg, mint egy átlagos beteg” – olvasható a cikkben.

Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az elszigetelést fenntartani. Tovább nőnek-e az esetszámok a helyi fertőzések hatására, vagy sikerül visszaszorítani a fertőzés terjedését? Amennyiben sikerül minden behurcolt esetet is gyorsan izolálni, úgy nem jönnek létre újabb fertőzési láncolatok Kínán kívül, így a járvány megfékezhetővé válik.

Magyarországon eddig nem számoltak be fertőzésről, de, mint a virológusok hozzá teszik, minden esély megvan rá, hogy itt is megjelenjen a vírus. A kérdés inkább csak az, hogy mikor. „Hogy lesz-e járvány, azt megjósolni most biztosan nem lehet. Ha már a vírus behurcolását nem vagy csak igen nehezen tudjuk meggátolni, a legtöbb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a betegek érkezésére, mind a diagnosztika, mind pedig a betegellátás területén. A lakosságot objektíven tájékoztatni kell, felkészíteni arra, hogyan tudja a lehető leghatékonyabban elkerülni a fertőződést, mit kell tennie saját és közösségének védelme érdekében. A pánik és a félelemkeltés egy ilyen helyzetben talán rosszabb, mint maga a járvány!” – figyelmeztetnek a kutatók.

A magyar virológusok szerint a következő években, évtizedekben a hasonló események gyakorisága várhatóan megnő, ám megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása. 

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: