járvány

A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye

A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét

A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.

Alfa vagy brit? Delta vagy indiai? Nem mindegy, hogy hívják a vírusvariánsokat?

A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.

Nem biztos, hogy jó ötlet rövid úton véget vetni a vakcinaháborúnak

A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.

Több emberséget a tudományba!

A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.

Kicsi az esélye annak, hogy laborból szabadult ki a koronavírus

LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.

Afrikában többször is megmutatták a világnak, hogyan lehet csírájában elfojtani az emberiséget fenyegető járványokat

Nem az a meglepő, hogy világjárvány lett a SARS-CoV-2-ből, hanem éppen az, hogy az emberiség az utóbbi néhány évtizedben megúszta a hasonló pandémiákat. Dél-Amerikában és Afrikában többször is sikerült bravúros gyorsasággal elejét venni a pusztító járványnak a megfelelő közegészségügyi intézkedésekkel.

A hegymászók oxigénpalackjaira is szükség van a nepáli kórházakban

Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.

A gazdag országok vakcinahalmozása miatt évekig elhúzódhat a világjárvány

A világ leggazdagabb országai maguknak söpörték be a rendelkezésre álló vagy a közeljövőben várható vakcinakészletek legnagyobb részét, míg a legszegényebbek beoltására létrehozott Covax a hatáskörébe tartozó négymilliárd ember mindössze 0,5 százalékának elegendő vakcinát szállított le. Félő, hogy globális szinten még évekig nem juthatunk el a nyájimmunitásig.

A kettős variáns, a hatóságok túlzott magabiztossága és a csekély átoltottság miatt brutális méretűvé dagadt a járvány Indiában

Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.