járvány

Viszlát, majomhimlő, helló, Poxy McPoxface!

A WHO továbbra is várja a javaslatokat a majomhimlő átnevezésére, amit fontos problémának tart, többek között azért is, mert a vírust nem is majmok hordozzák. Az eredeti nevet sokan rasszistának tartják, ráadásul sokan gyűlöletbűncselekményekre is vetemedtek, és nekiálltak majmokra vadászni, hogy ne terjesszék a kórt, pedig nem is ők terjesztik.

Itt lenne a lehetőség a nemek közötti egyenlőtlenségek enyhítésére, de Magyarország még papíron sem ismeri el a problémát

Egy 31 országot felölelő kutatásban arra keresik a választ, hogy mi történt a járvány idején a nőkkel és a melegekkel, és ha érte őket külön hátrány, mit tettek értük az egyes kormányok. Hiába volt a covid alatt például több nemi erőszak, az európai helyreállítási próbálkozások kevés megoldást nyújtanak, a magyar terv pedig megnevezni sem nagyon kívánja az egyenlőtlenségeket.

A járvány alatt nyolcszor több pénzt költöttek az EU-ban a tömeges munkanélküliség megakadályozására, mint a 2009-es világválság idején

A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.

Orbán Viktor, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc is felvette az érzelemmenedzser szerepét a járvány alatt

Az Érzelmek és járványpolitizálás című, frissen megjelent tanulmánykötet szerzői utánajártak, hogyan befolyásolták követőik érzelmeit a vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok a Facebookon a covidjárvány alatt, és hogy miben különbözött a két oldal járványkommunikációja. A TK Podcastben a kötet szerkesztője, Szabó Gabriella mutatja be az eredményt.

Magyar szakértők: Nem volt sikeres a hazai járványkezelés, és továbbra sem vagyunk felkészülve az újabb hullámra

A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.

Súlyos megbetegedés nélkül végződött a covidkutatás, amely során szándékosan fertőztek meg embereket

A brit vizsgálatban 36 fiatal, egészséges alany vállalta, hogy megfertőzzék a SARS-CoV-2 eredeti változatával, és két héten át monitorozzák őket. A mérföldkőnek számító kutatásból kiderült, hogy a tünetek az eddig gondolt 5-6 helyett kevesebb mint két nap alatt jelentkeznek, és hogy a vírus először a torokban jelenik meg, de az orrból sokkal több távozik, mint a szájból.

Az első három oltás a legfontosabb, a negyedik csak különleges esetben indokolt

Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.

Nyugalom, nem keletkezik flurona szupervírus a covidos és influenzás kettős fertőzésekből

A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.