A fertőzött tetemeket elfogyasztó halfarkasokon és a környékükön élő sűrű pingvinkolóniákon keresztül kapcsolhat nagyobb fokozatra a H5N1 a Déli-sarkvidéken.
Ralph Baric koronavírus kutató és W. Ian Lipkin epidemiológus szerint elégtelen biztonsági óvintézkedések mellett vizsgáltak egy újonnan felfedezett koronavírust a Vuhani Virológiai Intézet volt és jelenlegi kutatói. Nemrég Christian Drosten német virológus is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg.
A fekete halál, vagyis az 1346 és -51 közötti tömeges halálozással járó pestisjárvány előtt is felütötte fejét a betegség az emberek között. Két kutató szerint erre utalnak korabeli szövegek.
Bár az oltások milliók életét mentették meg, a covidvakcinák iránt tanúsított szkepszis egyre nő. De mivel a globalizáció során az embernek egyre több alkalma van találkozni a különböző vírusokkal, szinte biztos, hogy nem ez volt utolsó nagy járvány, amivel korunkban meg kell küzdeni.
Az USA-ban az egekbe szökött a tojás ára, és egyes áruházláncok már korlátozzák, hogy egy vásárló hány tojást vehet. A H5N1 vírus által okozott járványt eddig a szigorú intézkedésekkel sem sikerült megfékezni.
Január negyedik hetében Heves, Veszprém és Tolna megyékben fordultak legtöbben orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg Zalában, Nógrádban és Budapesten kevesebben betegek az országos átlagnál.
Egy új kutatás szerint a vírus megváltoztatja kötőszöveti sejtjeinek anyagcseréjét, amitől több, szúnyogokat vonzó szerves vegyület távozhat a bőrről. Már csak ki kellene találni, hogyan gátoljuk ezt meg.
„Egyértelmű, hogy járvány van, egyértelmű, hogy sok a beteg” – mondja Csilek András infektológus szakorvos, aki szerint még mindig nem késő beadatni az oltást.
A tinédzser novemberben került kórházba, ahol ECMO eljárással és antivirális gyógyszerekkel kezelték. Az Egyesült Államok, ahol tavaly több mint 60 megbetegedést okozott a H5N1, közben milliószámra kezdett el madárinfluenza-vakcinákat felhalmozni, és jelentős pénzeket fordít a vírus elleni védekezésre.
Az előírás minden egészségügyi dolgozóra, betegre és látogatóra vonatkozik, kivéve a 6 év alattiakat és a mentálisan érintett betegeket.
A kór influenzaszerű tünetekkel, magas lázzal és fejfájással jár, legalább 79 fertőzött meghalt, más források szerint az áldozatok száma elérte 143-at. Az országban emellett egyre több a majomhimlős eset is.
Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
A fiatalt november eleje óta ápolják intenzív osztályon, és most kiderült, hogy a megbetegedéséért felelős H5N1 madárinfluenza ijesztő mutációkat szedett össze, amik megkönnyíthetik, hogy a vírus embereket fertőzzön meg és járványt okozzon.
A hazai háziorvosoktól begyűjtött légúti minták több mint fele pozitívnak bizonyult. A szakértők a veszélyeztetett csoportok tagjainak oltást javasolnak, csakhogy Magyarországon nincs elérhető vakcina.
Az állatok elhullását valószínűleg H5N1-el fertőzött csirkehús okozta. A hatóságok jelenleg vizsgálják a járványkitörés eredetét.