Francis De Souza, a kaliforniai Illumina elnök-vezérigazgatója szerint a gyors reagálású tudós hadtest feladata az új vírusvariánsok nyomon követése lenne annak érdekében, hogy a Covid-19 vakcinák, a gyógyszerek és a diagnosztikai módszerek ne valljanak kudarcot az új törzsekkel szemben.
De lehet, hogy inkább macskaszerű fingórobotnak nevezhető a Panasonic magányenyhítésre tervezett Nicobo robotja. El is kapkodták az összeset hat óra alatt.
Az elismerés a Török javaslata nyomán megalapított tudóscsoportot, a Suppress19-t is illeti. A tömeges tesztelésből itthon nem lett gyakorlat, az önkéntes munkán és tudományközi párbeszéden alapuló szellemi befektetés mégis párját ritkítja a hazai tudományos világban.
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
Bármit mondanak a politikusok, az epidemológusok vagy a rendvédelmi szakemberek, az ember hajlamos úgy viselkedni, ahogy a többiek, és ezt ki is lehet használni a COVID-19 elleni védekezésben, derül ki a közelmúltban végzett szociálpszichológiai kutatásokból.
A pedagógusok több környékbeli országban kiemelt helyen szerepelnek az oltáslistán, de Magyarországon nem élveznek prioritást. Ha a tanárokat nem kezelik kiemelten az oltási tervben, annak súlyos következményei lehetnek a közoktatásban, állítja a Pedagógusok Szakszervezete.
A COVID-19 eredetét Vuhanban kutató csapat azt állítja, legalább 90 ember került kórházba a koronavírusra jellemző tünetekkel két hónappal az előtt a dátum előtt, amit a kínai hatóságok a járvány kitörésének tartanak.
A 3M tizennégy országra kiterjedő felmérése szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a tudományos oktatás megerősítése kulcsfontosságú a jövő szempontjából.
Egy amerikai kutatás a SARS-CoV-2 által megcélzott sejttípusok és a súlyos betegségeknél előforduló, gyulladást fokozó immunválasz kiváltója mellett azt is megerősítette, hogy az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett gyógyszer képes blokkolni a sejteken belüli vírusreplikációt, így hatékony gyógymódot jelent a COVID-19 betegség ellen.
Egy brit matematikus kiszámolta, hogy mennyi helyet foglalna el az összes új típusú koronavírus, ha össze lehetne gyűjteni őket. Egy kólásdoboz sem telne meg velük, mégis jó nagy gondot okoznak.
Sárváry Márk és Frank Castelli a Cornell Egyetemen végzett kutatása szerint a kisebbséghez tartozó diákok 38 százaléka tart attól, hogy a háta mögött feltűnik lakótársa, családtagja vagy rokona, 26 százalékuk pedig azért nem kapcsolja be a kamerát, mert szerinte nem megfelelő az a fizikai környezet, ahol tartózkodik.
A dán kormány mobilalkalmazás formájában fejleszt nemzetközi utazásra feljogosító igazolást azoknak, akik már megkapták a covid elleni védőoltást.
Dübörög az egészségügyi, a gazdasági, a klíma- és a környezeti válság. Milyen lehetőségeink vannak a kilábalásra? Energiahajó sorozatunkban Borbáth Endre kríziskutató, Sipos Katalin biológus, Zsoldos István adattudós és Bart István klímaguru vitázott.
Az új koronavírus B.1.1.7 variánsának mutációja ellen a rendelkezésre álló nyugati vakcinák továbbra is hatásosak, állítják a kutatók.
2020 januárjának végén jelent meg első összefoglalónk a koronavírusról. Azóta sokat tisztult a kép, megjelentek a vakcinák, elkezdődtek az oltások. Mennyivel vagyunk okosabbak, mint egy éve, és mi az, amit még mindig nem tudunk? Aki válaszol: Müller Viktor biológus, az ELTE docense.
A betegeknek érteniük kell a betegségüket, és mindent tudniuk kell a gyógyszerről, amit kaptak. Az elmúlt tíz évben ezért küzdöttem, és most magam is az információhiány áldozata lettem. Beadtak a felkaromba valamit. És én nem tiltakoztam; hagytam.
Egy ausztrál politológiai intézet rangsorolta az egyes országok járványkezelésének hatékonyságát – a kutatók szerint nem az számít, hogy demokrácia vagy diktatúra van, hanem hogy az emberek mennyire bíznak a vezetőikben, és hogy azok a vezetők milyen intézményrendszerre támaszkodhatnak.
Az emberiség épp csak elkezdett szembenézni a klímaválsággal, mikor beütött a koronavírus-járvány, maga után vonva a gazdasági recessziót. A Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén, az Energiahajón hétfőn Sipos Katalin biológus, Borbáth Endre kríziskutató és Zsoldos István közgazdász vitatta meg, hogy van-e esélyünk a kilábalásra, vagy végleg elnyelnek-e minket a válságok végeláthatatlan hullámai.
Egy friss kutatás szerint a közösségi médiában már azelőtt felbukkant a COVID-19, hogy hivatalosan megérkezett volna Európába: a 2014 és 2020 márciusa között posztolt tweetekben 2019 végén többször fordult elő a tüdőgyulladás kifejezés, mint korábban bármikor.
A koronavírusok és a nagy járványok története is arra utal, hogy a COVID-19 talán örökre velünk marad, de elképzelhető, hogy a jövőben nem lesz veszélyesebb egy szimpla náthánál. A járvány további tanulságai: a mutáció nem feltétlenül rossz, a vadállatok életterét tisztelni kell, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkozni Kínával.
Az emberi agy szereti a világot fekete-fehérnek látni, és nehezen birkózik meg a valószínűségekkel. Egy gyógyszer engedélyezése során a tudomány valószínűségeket rendel a két lehetséges kimenethez, sem feketét, sem fehéret, hanem lényegében szürkét. Ebből a szürkéből a hivatalnak kell feketét vagy fehéret készítenie.
Egy friss tanulmányban a fertőzött vuhani háztartások adatait elemezték, és többek között az is kiderült, hogy a gyerekek sokkal fertőzőbbek, mint korábban gondolták. Ez az iskolák újranyitása és a gyerekek vakcinázása szempontjából is gondolkodni valót ad a döntéshozóknak.
A 34 éves nőt november 11-én diagnosztizálták coviddal, és a betegség szövődményei miatt a terhesség 34. hetében császármetszést is kellett alkalmazni. A többszörös műtéten átesett és műtüdőkezelésben is részesült édesanya és a koraszülött kislány is jól vannak.
Biztonságos elmennem egy megbeszélésre, ahol tizenöt négyzetméteren ülünk majd négyen, és nem szellőztetünk? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ a Cambridge-i Egyetem és az Imperial College London kutatói által fejlesztett online kalkulátor.
Úgy tűnik, hogy a brit, a dél-afrikai és a brazil vírusvariánsok nem okoznak súlyosabb betegséget a SARS-CoV-2 eredeti változatánál, de sokkal fertőzőbbek, így minél előbb minél több embert be kell oltani, hogy ne szabaduljon el még jobban a járvány, újabb káoszt okozva az egészségügyi rendszerekben.
A kínai gyógyszercégek négy különböző vakcinát fejlesztenek, három különböző módszerrel, és ebből az egyik, a Sinopharm oltóanyaga az EU-ban egyedülálló módon Magyarországra is megérkezhet. A klinikai vizsgálatok eredményeit azonban a gyártók sok esetben titkolják, így a hatékonyságról is szélsőséges adatok keringenek.
Janosov Milán hálózatkutató megvizsgálta, miről szóltak a Qubit tavalyi cikkei. Nincs meglepetés.
Az új fertőzöttek száma pedig március óta nem volt ilyen magas az országban. A WHO szakértői közben megérkeztek Vuhanba, hogy kivizsgálják, hogyan is kezdődött a világjárvány.
A mobilitási adatokból csendes téli szünetet követő aktív első munkahét rajzolódik ki Magyarországon. Ez a fegyelem a középiskolák nyitása nélkül sem feltétlenül lesz elég az új vírusvariánsok kordában tartására.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
2020. január 11-én ismerte el Kína egy 61 éves férfi halálát, amit egy új típusú koronavírus okozott. A hírhedt állatpiac azóta is bedeszkázva áll, a vuhaniak azonban büszkék a hatékony járványkezelésre.
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
A covidból felgyógyult betegek vérében még a fertőzés után 8 hónappal is olyan mennyiségben vannak jelen az immunizációban részt vevő antitestek, B-sejtek és T-sejtek, hogy a kutatók szerint valószínűleg több évig védettséget biztosítanak.
Az egész társadalom számára fontos cél, hogy az emberek 60-70 százaléka minél előbb be legyen oltva, és kialakuljon a nyájimmunitás. De mit tehetünk, ha a populáció egy része az önkéntesek dilemmájaként éli meg a mostani helyzetet, és elutasítja az oltást? Váltsunk dilemmát!
Az algoritmusok ébredése, bukásra ítélt kísérlet a természet leutánzására, anekdoták a videojátékok hajnaláról és a koronavírus-járvány válságkezelési kudarcának tanulságos története – erről szóltak a tavalyi év tech-tudományos dokumentumfilmjei.
Milyen tényezők játszanak szerepet abban, hogy az emberek sokkal kevésbé veszik komolyan a koronavírus-járvány második hullámát, mint az elsőt? A pandémia társadalmi hatásainak vizsgálatát koordináló brit epidemiológus szerint a vészhelyzetben különösen fontos a kormány iránti bizalom és az előjogokkal rendelkezők példamutatása.
Az EASAC friss jelentése szerint a koronavírus-járvány után a világ nem térhet vissza a korábbi működéséhez.
Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.
Szoros volt a verseny, de a zsűri nem volt nehéz helyzetben: a nyunyóka, a novicsok és az influenza nyerte a Qubit szokásos év végi versenyét.
Az oxfordi vakcinaként is elhíresült szer a második a Pfizer-féle oltóanyag után, amit engedélyeztek az országban. A berendelt 100 millió adaggal így már a teljes népesség beoltására elegendő vakcina rendelkezésre áll Nagy-Britanniában.
Íme az elmúlt egy év, vagyis körülbelül 525 600 perc vázlatos koronavírus-krónikája infografikákkal: hogyan jutott el néhány hónapon belül szinte a világ összes pontjára, hogyan lett a kézfertőtlenítő, a maszk és a fizikai távolságtartás mindennapjaink része, és hogyan váltunk mindannyian házi járványszakértőkké.
Egy huszonéves coloradói férfinél mutatták ki először a B.1.1.7 variáns amerikai jelenlétét, de a veszélyesebbnek tartott mutáns vírus már egy ideje terjedhet az államban, mivel a férfi nem járt külföldön mostanság.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Az amerikai járványügy, a CDC ajánlása szerint a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel vagy más, hosszabb ideje fennálló betegségekkel élők akkor oltassák be magukat, ha az mRNS-alapú koronavírus elleni vakcina semelyik összetevője esetén sem lépett fel náluk korábban súlyos allergiás reakció.
A Nagy-Britanniában felfedezett vírusvariáns esetében egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy gyorsabban terjed, mint a korábbi változat, és azt sem tudni, hatásosak-e ellene a már létező vakcinák. Kezdődhetnek az újabb kísérletsorozatok.
Az 501Y.V2 néven bejegyzett változat hasonló jegyeket mutat, mint a korábban Dél-Kelet Angliában azonosított B.1.1.7 variáns.
Az utazási korlátozásoknak leginkább csak egy járvány kitörésének idején van haszna, a kutatók szerint nincs értelme tartósan lezárni az országhatárokat.
Orbán Viktor a hét végén új gazdasági intézkedéseket jelentett be a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Az előző gazdasági csomagokhoz hasonlóan ebben is vannak értelmes elemek, de a csomag nagyon rosszul céloz.
A Stanford egyetemi kórházában 5000 dózis covid-vakcina sorsáról dönthetett a gép: az oltási listára irodai dolgozók és távmunkát végző orvosok is felkerültek, míg a fertőzésnek minden nap kitett rezidens orvosok közül csak 7-en fértek fel. Felháborodás, tüntetés, bocsánatkérés volt, megoldás egyelőre nincs.
Mennyire terjedt el koronavírus Nagy-Britanniában felfedezett új változata? Mennyire fertőz, várhatók-e újabb mutációk, súlyosabb megbetegedést okozhat-e, mint az eddig ismert variánsok, és ami a legfontosabb: fog-e rajta a vakcina?