Mit tudtunk meg az elmúlt hónapban a koronavírusról, és mi az, amit nagyon szeretnénk megtudni?
Újra itt a Karanténnapló a vírussal kapcsolatos legújabb tudományos fejleményekkel.
járvány
A legtöbb szomszédos országban újra erőre kapott a járvány, Magyarország és Szlovákia kivétel
Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Ukrajnában is szemmel láthatóan nő az esetszám, és vannak országok a régióban, ahol a fertőzöttek száma százezer lakosra vetítve megközelíti vagy meg is haladja az áprilisi és májusi értékeket.
Kínában már 2012-ben felfedezték a SARS-CoV-2 legközelebbi ismert rokonát
Nyolc évvel ezelőtt rejtélyes vírus ütötte fel a fejét Kína délnyugati részén, miután a kutatók egy elhagyott rézbányában guanómintákat gyűjtöttek, és Vuhanba küldték őket tesztelésre. Az egyik ilyen mintában megtalálták a mostani koronavírus egyik legközelebbi variánsát. Tovább bonyolódnak a vírus eredetéről szóló elméletek és konteók.
Bubópestis miatt egészségügyi készültséget rendeltek el Kínában
A belső-mongóliai Pajannurban és a városhoz tartozó közigazgatási területen a négyes skálán hármas fokozatú riasztást adtak ki, és betiltották a mormotavadászatot.
Összeegyeztethetők-e a kontaktuskutató alkalmazások az adatvédelemmel?
A járvány elleni küzdelem fontos fegyverének tartott kontaktuskutató alkalmazások hatékonysága Európában és Észak-Amerikában egyelőre messze elmarad a várakozásoktól. Azokban az országokban viszont, ahol kötelezővé tették az ilyen szoftverek használatát, az állampolgárok minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelésére használja őket az állam.
Nemzetközi összefogással készült dashboard mutatja be műholdas adatok alapján, hogyan hatott a járvány a Földre
Az amerikai, az európai és a japán űrhivatal közös projektéből kiderül, miként alakultak a légszennyezettségi adatok, az építkezések vagy a városok éjszakai kivilágítása a COVID-19-járvány idején.
Elképesztő méreteket öltött a járvány az USA legnépesebb államaiban
Kaliforniában, Texasban és Floridában olyan mértékben növekszik az új fertőzöttek száma, mint a járvány elején New Yorkban. A 328 milliós USA-ban összesen 20 millió fertőzött lehet.
Annyira bevált az online terápia a szenvedélybetegeknél, hogy a járvány után is megtartják
Az addiktológusok a karantén alatt sem hagyták magukra az alkohol- és drogfüggőket, de a betegekkel együtt alkalmazkodniuk kellett a megváltozott helyzethez. Az online kapcsolattartás a technológiai problémákon túl annyira bevált a felépülőknek, hogy a korlátozások feloldása után hosszabb távon is alkalmazni fogják ezt a módszert.
Vasárnap regisztrálták a legtöbb új koronavírus-fertőzést a járvány kezdete óta
Világszerte több mint 183 ezer új fertőzöttet jelentett a WHO egy nap alatt, Brazília után az újranyitó Egyesült Államokban ugrott meg leginkább a statisztika. A WHO igazgatója szerint a világra most nem is a vírus jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem a szolidaritás és a felelősen cselekvő vezetők hiánya.
Zsúfolt plázákban, istentiszteleteken, húsüzemekben és kórházakban adják át a vírust a szuperterjesztők
A közös légtérben tartózkodás, a személyes érintkezés mellett a beszéd, az ének és a szapora légzés terjesztik a leginkább a koronavírust, derül ki az eddig megjelent tanulmányok összegzéséből. A maszkviselés erősen javallott, az iskolák bezárása viszont nem tűnik indokoltnak.
Az eddigi járványügyi tapasztalatok alapján szeptemberben újra lehet nyitni az iskolákat
A klinikai vizsgálatok és a statisztikák szerint az iskolák működése nem jelent akkora járványügyi kockázatot, mint kezdetben gondolták. A világ országai lassan, fokozatosan és óvintézkedések mellett már az idei tanév végén elkezdték újranyitni az iskolákat.
Egy maroknyi szuperterjesztő okozza a koronavírusos esetek túlnyomó többségét
A SARS-CoV-2 reprodukciós száma duplája lehet az eddig gondoltnak, vagyis sokkal nehezebb lehet elérni a nyájimmunitást, és a várt nyári esetcsökkenés is elmaradhat. A fertőzések 80 százalékát a betegek 10-20 százaléka okozhatja.
Angliában hőszigetelési programmal lábalnának ki a COVID-válságból
Az Energiahatékonysági Infrastruktúra Csoport kalkulációi szerint a kormányzatilag preferált útépítésekkel egyetlen munkahely megteremtése 250 ezer fontos ráfordítást igényel a központi költségvetéstől, a lakások és házak hőszigetelést jelentő energiahatékonysági fejlesztésével viszont már 59 ezer fontból létrehozható egy munkahely.
Az óriáscégek és a kormányok lehetnek a járvány utáni időszak legnagyobb nyertesei
A világjárvány hosszú távú hatásait még csak találgathatjuk, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden megváltozik majd a COVID-19 utáni világban. Az egyik ilyen az állam jogköre lehet: a kormányok több hatalomhoz juthatnak, amiről nem feltétlenül akarnak majd lemondani, az óriáscégek pedig még jobban megerősödnek.
Hogyan tud segíteni a szennyvíz a járvány nyomon követésében?
Székely Anna mikrobiológus a Science Meetup videós különkiadásában, a Karanténnaplóban beszélt a módszer előnyeiről és korlátairól.
Helyes volt-e feloldani a karantént Magyarországon úgy, hogy több fertőzött volt, mint amikor elrendelték?
Kifejezetten irracionálisnak tűnhet, hogy a járványnak egy látszólag súlyosabb szakaszában feloldjuk azokat a korlátozásokat, amiket a járvány sokkal enyhébb szakaszában vezettünk be. Mi a magyarázat?
Az epidemiológusok 6 százaléka azt mondja, soha többé nem fog kezet a barátaival
Ha valaki, talán a járványügyi szakemberek tudják, mi a nyerő stratégia két koronavírus-hullám között, ezért egy felmérésben több mint ötszáz epidemológust kérdeztek meg arról, ők hogyan indítják újra az életüket: mikor fognak legközelebb elfogadni esküvői meghívást, meghallgatni egy koncertet, vagy fertőtlenítés nélkül felbontani a postát.
11 európai országban 3,1 millió életet menthettek meg a járványügyi korlátozások
Május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a COVID-19, ha nem lépnek életbe a kijárási korlátozások vagy az iskolabezárások – állítják az Imperial College London kutatói egy új járványügyi modell alapján.
A káosz vége: új világrend, új ideológia
Az amerikai sheriff által újra összefogott Nyugat és a terjeszkedő Kína konfliktusa új világrendet hoz, amely kézzelfogható módon változtatja meg Magyarország politikai és pénzügyi mozgásterét is. Régóta nem volt olyan fontos nekünk, hogy mi történik az USA-ban és az Európai Unióban, mint az elkövetkező években lesz.
Új-Zéland az első nagy ország a világon, amelyet teljesen vírusmentesnek nyilvánítottak
A járvány kirobbanásakor a szigetország kifejezetten szigorú korlátozásokat vezetett be, de ezeket most a vártnál hamarabb és szélesebb körben feloldják: nyitnak az iskolák, az éttermek, a munkahelyek. A miniszterelnök örömtáncot lejtett, de arra is figyelmeztetett, hogy a vírus felszámolása folyamatos erőfeszítést igényel.
Lassan új tudományterületté válik a COVID-19
Január vége óta elképesztő mennyiségben jelennek meg a járvány- és vírusügyi tanulmányok a preprint és a hagyományos tudományos portálokon. De hogyan alakul az egyes cikkek száma és témája, ha összevetjük egymással a különböző platformokat?
Önkritikát gyakorolt Svédország járványfelelőse, vizsgálat is indul
Egyre többen bírálják a svéd járványmodellt, amelynek ma már a kitalálója is elismeri, hogy a mostani ismeretek birtokában már máshogy csinálná az egészet. A különutas svéd módszer ráadásul elszigeteltséget eredményez, ezáltal nehezebb újraindítani a gazdaságot. A kormány bizottságot állít fel a történtek kivizsgálására.
Megéri a digitális kontaktkutatás, de nem mentes technikai kihívásoktól
A Karanténnapló ötödik epizódjában átbeszéljük a legfontosabb tudományos fejleményeket a koronavírussal kapcsolatban, és meghívott vendégünkkel kitárgyaljuk a digitális kontaktkutatás technikai részleteit.
Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel alkalmazkodik az emberhez, de ez nem feltétlenül baj
Nem várhatjuk, hogy nyáron magától eltűnik az új koronavírus, aminek valóban kialakulhatott a korábbinál jobban terjedő változata, mondja Müller Viktor, a vírusok modellezésével és evolúciójával foglalkozó biológus. Az ELTE kutatója szerint valószínű, hogy a korlátozások feloldásával újra növekedni kezd a fertőzések és a halálesetek száma.
Az EU könyörög Donald Trumpnak, hogy ne hagyja el a WHO-t
Az USA elnöke pénteken jelentette be, hogy azonnal és véglegesen megszünteti az egészségügyi világszervezet finanszírozását.
Depresszió, szorongás, ivás: a COVID-19-járvány mentális egészségre gyakorolt hatásai
A korábbi tapasztalatok szerint egy-egy világjárvány számos mentális problémához vezethet a traumatizációtól a megbélyegzésen át a bántalmazásig, és ezek nyomai már a mostani pandémia esetében is kimutathatók.
A COVID-19 elleni védekezés jelentősen visszaszorította a szezonális influenzát
A WHO adatai szerint a szezonális influenza idén csaknem felével kevesebb áldozatot követelt a COVID-19-járvány, illetve a pandémia elleni védekezés miatt. A jelenségnek statisztikai okai is vannak: kevesebben mentek orvoshoz.
A Google mobiltelefonos adatai azt mutatják, hogy már a nyitás előtt is lazult a fegyelem Magyarországon
A globális mobilitási adatokból jól látszik, hogy a budapestiek többet maradtak otthon a karantén alatt januárhoz képest, mint a vidékiek, de más országokhoz és nagyvárosokhoz viszonyítva nem kiemelkedő a magyar óvatosság. A tavasz előrehaladtával fokozódott a mozgás is.
Arányaiban már Svédországban halnak meg a legtöbben a koronavírus miatt Európában
Már az olasz, a belga és a brit napi halálozási arányt is megelőzte a járvány kezelésében különutas Svédország, ráadásul Stockholmban csak a lakosok 7,3 százalékában jelentek meg védettséget biztosító antitestek, a jósolt 33 százalék helyett. És még a gazdaság sem ússza meg.
Félő, hogy úgy járunk a koronavírussal, mint a farkast kiáltó fiú
A rossz hivatalos kommunikáció miatt veszélyes helyzetben találhatjuk magunkat, hangzott el csütörtökön a CEU Határtalan tudás rendezvényén, ahol szó esett a személyes szabadság állami korlátozásáról, a járványügyi kontroll orvosbiológiai és etikai vonatkozásairól, az orvos-beteg kapcsolat sérülékenységéről és a gyógyszer- és vakcinafejlesztés nehézségeiről is.
A Qubit olvasóinak túlnyomó többsége megfontoltan vagy egyáltalán nem lazít a karanténon
Összesen több mint 80 százalék azoknak az aránya, akik kifejezetten óvatosan vagy sehogyan nem nyitnak, annak ellenére, hogy a kormány hétfőn feloldotta a kijárási korlátozásokat.
Már ősszel visszatérhet a járvány az északi féltekére az amerikai járványügy vezetője szerint
Robert Redfield nem győzi hangsúlyozni, milyen krízist hozhat az influenzaszezonnal együtt érkező újabb koronavírus-hullám, miközben a Fehér Ház az általa vezetett CDC-t hibáztatja a járvány alakulásáért.
21. századi egészségügyi ellátásról álmodtunk, de hirtelen a 20. század elején találtuk magunkat
Nemcsak a fertőzés miatt hunyt el számos egészségügyi dolgozó és orvos világszerte, de tudunk öngyilkossági esetekről, illetve olyan lelki összeomlásokról, amelyet jó eséllyel a járvány elmúltával is fennállnak majd. Mindezek miatt a járványt nemcsak a hideg racionalitás mentén, az életek egymással való összevetésével kell kezelni, de meg kell kezdeni a lelki sérülések enyhítését is.
Magyarországon a járványt maguk az emberek állították meg azzal, hogy betartották a korlátozásokat
A megfelelő járványügyi korlátozások után mindenki azt fogja érezni, hogy túlzók voltak az intézkedések. De ha az ország újranyitása után továbbra is próbáljuk minimalizálni kapcsolatainkat, elkerülhető egy gyorsan kialakuló második hullám. Ahogy az eddigi siker, ez is rajtunk múlik.
Ha mindenki maszkot visel, meg tudjuk akadályozni a vírus a terjedését
Dr. Lénárd Rita belgyógyász a Magyar Orvosi Kamara képviseletében adott interjút a Science Meetup videós különkiadásának, a Karanténnaplónak.
São Paulo polgármestere szerint a brazil egészségügyi rendszer az összeomlás küszöbén áll
Egyre emelkedik a regisztrált koronavírusos esetek száma Brazíliában, Jair Bolsonaro elnök viszont a demokrácia diadalaként ünnepli, hogy az emberek nem tartják be a járványügyi korlátozásokat.
Tanulunk a krízisből, vagy a szembenézés helyett még nagyobb válságokba sodorjuk magunkat?
Miért ért minket felkészületlenül a járvány, hogyan kezeltük, és mit hoz a jövő? Aki kérdez: Gáspár Merse Előd fizikus, kognitív kutató. Aki válaszol: Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, Bozóki András politológus, Koltai Mihály bioinformatikus, Kónya István közgazdász és Ságvári Bence szociológus.
A strandokon pont ugyanúgy lehet elkapni a koronavírust, ahogy bárhol máshol
A klóros fertőtlenítés és az UV-sugárzás is öli a koronavírust, mégis van a különbség a szabadtéri strandok és a zárt fürdők biztonságossága között. A Balatonban sem a víztől, hanem inkább a tömegtől érdemes tartani.
Túlreagáljuk-e a koronavírus-válságot?
Nem tudjuk, hogy minden egyes korlátozó intézkedés hatékonyan járult-e hozzá ahhoz, hogy a vírus ne duplázódva terjedjen, és hogy a súlyos esetek száma a legtöbb országban ne haladja meg az egészségügy teljesítőképességét. Az viszont biztos, hogy a sikeres stratégiáktól épp ezeket az eredményeket vártuk.
Fűbe rajzolt körökkel igyekeznek rendet tartani, miután megrohamozták New York parkjait
Hiába New York a világ legfertőzöttebb nagyvárosa, a lakosokat újabb korlátozásokkal kell visszafogni, hogy ne zsúfolódjanak egy helyre a parkokban.
Vírosgyilkos maszkot fejlesztenek Kentuckyban
Végleg pontot tehet a maszkviselés körüli viták végére egy folyamatban lévő ígéretes fejlesztés, amely nem csupán kiszűrné a SARS-CoV-2 vírust, hanem egy speciális membránnal deaktiválná is.
A balti országok hozták létre Európa első utazóbuborékját
Észtországban, Lettországban és Litvániában sikeresen védekeztek a járvány ellen, így a három állam polgárai szabadon utazhatnak egymás között. Aki kívülről érkezik, továbbra is karanténba kell vonulnia.
Miért sújtja jobban a járvány Londont és Párizst, mint Delhit vagy Bangkokot?
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
A környezetvédelem is megsínyli a koronavírus kitörését
Hiába lett tisztább a levegő, és hiába tértek vissza az általában emberektől nyüzsgő élőhelyeikre az állatok, a koronavírus a környezetvédelemnek is megártott: több konzervációs program megakadt, és a finanszírozás is veszélyben van.
A külföldi befektetőknek elárulta a magyar kormány, hogyan készül kezelni a válságot
Az idén elköltendő összeg nagy része néhány kiemelt iparágba kerül majd, miközben szinte alig van költségvetési forrás munkahelyek megőrzésére, szociális intézkedésekre pedig egyáltalán nincs, derül ki a kormány külföldi befektetőknek szánt, angol nyelvű anyagából.
A CIA szerint Kína megpróbálta elsumákolni a járványt, hogy több védőfelszerelés jusson neki
Amerikai hírszerzési források szerint Peking megpróbálta meggátolni a WHO-t a világjárvány kihirdetésében, hogy Kína még a felhalmozási láz kezdete előtt több gyógyszert és védőfelszerelést tudjon vásárolni. Nagyhatalmi érdekek torzítják az igazságot, kínai és amerikai forrásokból is burjánzanak a hivatalosnak tűnő, egymásnak is ellentmondó konteók.
Kiszivárogtak a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részletei: eddig kevés pénz ment munkahelyek védelmére, és még kevesebb szociális válságkezelésre
A Qubit birtokába jutott, angol nyelvű prezentációból kiderül, hogy a meglévő munkahelyek védelmére nem költ túl sok pénzt a kormány, inkább új munkahelyek létrehozására és befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. A magyar kormány kedden mutatta be az európai országok nagyköveteinek, hogyan igyekszik megmenteni a gazdaságot a járványhelyzet hatásaitól.
Fertőtlenít az egész világ
Tűzoltóautókból, önkormányzati traktorokból, tetőtől talpig fehérbe vagy narancssárgába burkolt emberek tartályaiból ömlik a fertőtlenítő az utakra, növényekre, szobrokra, emberekre. És a fertőtlenítők is fertőtlenítik egymást.
Rossz kód, jó döntés
Kap most hideget-meleget Neil Ferguson, a londoni Imperial College epidemiológus professzora, mert a modellező programról, amire Angliában a lezárásokat alapozták, kiderült, hogy nem túl szép, sőt helyenként hibás. Darwin majma szerint, aki maga is kutató Magyarországon, nem a tudósokkal kellene elvitetni a balhét.
Az FBI azzal készül megvádolni Kínát, hogy amerikai koronavírus-kutatások után kémkedik
A New York Times szerint a napokban jelenhet meg az a figyelmeztetés, amelyben az FBI és a belbiztonsági minisztérium felhívja Kína figyelmét, hogy ne hekkerein keresztül ne támadja az amerikai vakcina- és gyógyszerkutatókat.