Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
Magyarországon az egészségügyi kormányzat az önkéntesség és a kötelező kirendelés kombinációjával példa nélküli, kétszintű megoldást alkalmazott az orvos- és egészségtudományi hallgatók járvány elleni küzdelemben való bevetésére. Hogy sikerült?
A tömeges munkanélküliség elkerülését célzó beavatkozás mérföldkőnek számított az EU munkaerő-piaci politikájában. Míg voltak tagállamok, ahol a munkahelyek 35-40 százalékát támogatták kormányzati beavatkozásokkal, ez az arány Magyarországon volt a legkisebb: a kezdeti 1-ről is csak 5 százalékra kúszott fel 2020-ben.
Az elmúlt napokban Csehországban és Szlovákiában is megjelent a majomhimlő, amelynek tüneteit könnyű összekeverni a jól ismert bárányhimlő jeleivel. Itt az útmutató.
Müller Viktor elméleti biológus, az ELTE TTK egyetemi docense szerint valószínűtlen, hogy a majomhimlő a közeljövőben kiterjedt járványt okozna. A vírus jelenlegi terjedését a himlővírusok elleni védettség csökkenése és a vírus megváltozása is okozhatja.
A videókonferencia-szoftvert gyártó cég részvényei 83 százalékot zuhantak a 2020-as csúcshoz képest, míg összértéke évről évre feleződik. A karantén alatt imádták a befektetők a nagyoktól független techcégeket, de a felhasználók eltűnésével most ők is menekülnek, amin az infláció sem segít.
A Financial Times becslése szerint az angoloknak akár 97 százaléka is áteshetett a covidon; a Cambridge-i Egyetem biostatisztikusai szerint a lakosság 77 százalékát fertőzte meg a koronavírus. A magyarországi helyzetről nincsenek ilyen jó becslések, de hasonlóak lehetnek az arányok.
Az Érzelmek és járványpolitizálás című, frissen megjelent tanulmánykötet szerzői utánajártak, hogyan befolyásolták követőik érzelmeit a vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok a Facebookon a covidjárvány alatt, és hogy miben különbözött a két oldal járványkommunikációja. A TK Podcastben a kötet szerkesztője, Szabó Gabriella mutatja be az eredményt.
Kínában először mutatták ki embernél a H3N8 madárinfluenzát, miközben a H5N6 továbbra is sok fertőzéses esetet okoz az országban. Az USA-ban nemrég egy H5N1-es megbetegedést regisztráltak. Mit kell tudni ezekről a vírusokról, és mennyire kell tartani terjedésüktől?
A 26 milliós városban a koronavírusos esetek exponenciális növekedése miatt teljes lezárást vezettek be, folyamatos az élelmiszer- és gyógyszerhiány, az árak az egekbe szöktek. A kínai fővárosban az utóbbi napokban szintén megnőttek az esetszámok, és tömeges tesztelést rendeltek el. Peking lehet az új Sanghaj?
A Dél-Afrikában és több európai országban azonosított BA.4 és a BA.5 a kutatók szerint jobban kikerülheti az oltások és korábbi fertőzés által nyújtott védettséget, mint a korábbi változatok, de egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra.
„A tudománykommunikáció alapvetően nem a munkánk része, így amint ezek a támadások átütik a tűrőképességünk határát, érthető okokból sokan inkább visszatérnek a laboratóriumba, és talán vissza se néznek többet” – mondja Kemenesi Gábor virológus a kutatókat ért inzultusokról.
Angyali hangon parancsolgatnak a megapolisz karanténban tengődő, több mint 25 millió lakosának a felhőkarcolók körül szálldosó, megafonokkal felszerelt drónok.
A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.
Az utóbbi hetekben több európai országban és Kínában is megfordult a trend, és újra rendületlenül emelkedni kezdtek a koronavírusos esetszámok. Kemenesi Gábor virológus szerint a járvány újabb hazai felfutása esetén indokolttá válhat a beltéri maszkviselés, de a negyedik oltás továbbra is csak a veszélyeztetett csoportoknak ajánlott.
A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
A járvány egyik legmeglepőbb összefüggésére bukkantak rá a Chicagói Egyetem kutatói. Úgy látszik, az online jelenlét jót is tehet az egészségnek.
A járvány nem múlt el: Magyarországon az elmúlt hét végén 150-en vesztették életüket a covid miatt.
Lazio régiós tanácsa az esküvőszervezői és turisztikai ágazatok megsegítésére hozta létre a kezdeményezést, amire minden olasz és külföldi pár jelentkezhet, aki még idén Rómában vagy a régió más területén esküdne – összesen 5000 ceremóniára elég pénzt különítettek el.
Magyarországon az EUROSTAT adatai szerint 2020 novemberében, a második járványhullám csúcsán 60 százalékkal többen haltak meg, mint a korábbi vírusmentes években.
Kutatók első alkalommal észlelték a koronavírus eddigi legfertőzőbb variánsát vadon élő állatoknál. Attól tartanak, hogy így újabb esély nyílik a vírus mutálódására.
A brit vizsgálatban 36 fiatal, egészséges alany vállalta, hogy megfertőzzék a SARS-CoV-2 eredeti változatával, és két héten át monitorozzák őket. A mérföldkőnek számító kutatásból kiderült, hogy a tünetek az eddig gondolt 5-6 helyett kevesebb mint két nap alatt jelentkeznek, és hogy a vírus először a torokban jelenik meg, de az orrból sokkal több távozik, mint a szájból.
Az amerikai Vir Biotechnology modellje nemcsak a koronavírus következő változatának fontosabb mutációit tippeli meg, hanem más vírusok, így az influenza evolúciójának követésére is alkalmas lehet.
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A populista kormányok nem szívesen vezetnek be népszerűtlen intézkedéseket, és járványügyi kommunikációjukat is úgy tervezték meg, hogy az bagatellizálja a járvány súlyosságát, és diszkreditálja a tudományos eredményeket – áll egy nemzetközi kutatócsoport friss tanulmányában.
Nem tudni, hogy a magyarok a társadalmi és gazdasági valóságuk miatt félnek-e jobban a korrupciótól és az inflációtól, mint a koronavírusjárvány aktuális hullámától, de az biztos, hogy ezzel az attitűddel a világ kivételes nemzetei közé tartoznak.
Kedden csaknem 10 ezer új fertőzöttet regisztráltak Magyarországon, és a fertőzések túlnyomó többségét az omikron okozza. A Pfizer/BioNTech és a Moderna is dolgozik az új vakcinán, de ahogy az új variáns felbukkant a semmiből, úgy el is tűnhet, ami okafogyottá teheti a speciális oltás kifejlesztését.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint hiba arra számítani, hogy a többnyire enyhébb tüneteket okozó omikron után tovább gyengül a vírus, a szervezet szerint az új variáns valószínűleg még fertőzőbb lesz, mint a mostani. Azt, hogy milyen tüneteket fog okozni, még nem lehet tudni.
Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.
A Chicagói Egytem kutatói emberi sejteken és egereken is bizonyították a kannabidiol (CBD) koronavírus-replikációt gátló hatását, és az orvosi marihuánát fogyasztó betegek fertőzöttségi adatai is alátámasztották az eredményeket.
Az országon végigsöprő cunami után megérkeztek az első segélyszállítmányok Tongába, de a személyes kontaktust kerülik. Tonga eddig megúszta a világjárványt, mindössze egyetlen covidos beteget regisztráltak a pandémia kitörése óta, a hatóságok azon vannak, hogy ez így is maradjon.
Mi lesz abból, ha a német egyeteme és osztrák kiadója által száműzött nyugalmazott professzor, Dr. Sucharit Bhakdi és felesége, Dr. Karina Reiss egy kötetben találkozik a tisztánlátó magyar orvosokkal, Dr. Gődénnyel, Dr. Póccsal és Dr. Tamasival? Sztárparádé!
Hosszú távú felmérésben vizsgálták német kutatók az Istenbe vagy más felsőbb erőbe vetett hit változását a járvány alatt: 2020 júniusában még csak a megkérdezettek 3 százaléka számolt be hitvesztésről, 2021 novemberére ez 21,5 százalékra nőtt.
Québecben komoly pénzbüntetésre számíthat az, aki nem akarja beoltatni magát a covidjárványt okozó koronavírus ellen, de Európában is egyre több országban, így Olaszországban, Görögországban és Ausztriában is különadót vetnek ki az oltatlanokra.
A lezárások alatt átlagosan 75 perccel többet aludtak a svájci középiskolások, amitől annyit javult a jóllétük, hogy az az elszigeteltségből fakadó mentális egészségromlást is ellensúlyozta. Vannak szakértők, akik szerint délelőtt 10-11 óra előtt nem szabadna elkezdeni a tanítást.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
A 84 éves Carlo, aki inkább a sírba viszi az isztriai szarvasgomba lelőhelyeinek adatait, mint hogy rátegyék kezüket a kapzsi kereskedők. Az ausztrál altatóorvos és hobbibúvár, aki a börtönnel kacérkodott, hogy kimentse a 10 napon át egy barlangban rekedt thai gyerekeket. Az ő történetük mellett a Kínai Álomról és az elhibázott járványkezelések univerzális forgatókönyvéről szólnak a legjobb friss dokumentumfilmek.
Dél-Afrikában, Tanzániában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pápua Új-Guineában és Nepálban az emberek alig kérnek oltást, ami az egész világ számára rossz hír: ott ugyanis, ahol alacsony az átoltottság, könnyebben alakulnak ki az omikronhoz hasonló új variánsok.
Legalábbis ekkora valószínűséggel előzi meg, hogy a megfertőződött betegek kórházba kerüljenek. A dél-afrikai tanulmány felülvizsgálata még várat magára, de az előzetes eredmények szerint a J&J vakcinája hatásosabb a Pfizernél.
A Commonwealth Fund friss elemzése szerint az Egyesült Államok oltási programja alapjaiban változtatta meg a járvány lefolyását: a több mint egymillió megelőzött haláleseten kívül mintegy 10,3 millió kórházi eset vált elkerülhetővé a Pfizer, a Moderna és a Janssen vakcináival.
Hamarosan itt a karácsony, amit családunkkal, barátainkkal együtt szeretnénk ünnepelni. A koronavírus-járvány árnyékában azonban kiemelten kell figyelnünk arra is, hogy az összejövetelek a lehető legkevésbé legyenek kockázatosak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlással segíti a vírussal szembeni védekezést az ünnepek alatt.
A két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, de fontos a harmadik oltás. A Janssen, a Sinopharm és a Szputnyik egy átfogó nemzetközi kutatás szerint nem sokat ér az omikron ellen, bár a Gamelaja Intézet szerint az orosz vakcinával minden rendben.
Romániában és Bulgáriában nagyon alacsony az átoltottság, és sokan nem is hajlandóak beadatni maguknak a vakcinát. A problémát csak fokozza, hogy a Kremlhez köthető híroldalakon és felületeken szabadon terjednek a konteók, amelyek vagy a kötelező oltás, vagy a nyugati vakcinák ellen hergelik az olvasókat.
Görögországban januártól havi 100 eurós büntetés vár arra, aki megtagadja az oltást, Ausztriában negyedévente 600 eurós bírságot szabhatnak ki az oltatlanokra, és Németország is felvetette az oltási kötelezettség előírását. Hogyan jutottunk el egy év alatt a kreatív oltásösztönző módszerektől az egyre szigorúbb szabályozásig?
Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.
A korai kórházi adatok alapján úgy tűnik, hogy kevesebb omikronos beteg szorul gépi lélegeztetésre, mint deltával fertőzött, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új variáns gyorsabban terjed, mint az eddigiek, ezért egy új hullám még így is túlterhelheti a kórházakat.
Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.
A bizonyítékok továbbra is arra utalnak, hogy a magasabb átoltottságú országokban hamarabb lesz vége a járványnak. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a koronavírus hosszú távon is velünk marad, és a többi 200 légúti vírushoz hasonlóan endemikussá válik.
A techvilág lelkiismeretének is nevezett Sherry Turkle online előadásán arról beszél, hogyan változott meg a viszonyunk a koronavírus-járvány kirobbanása óta eltelt időszakban a technológiához. Miért alakul ki a Zoom-fáradtság, miért térünk vissza a telefonbeszélgetésekhez és miért volna elengedhetetlen, hogy a kisgyerekeket ne iPadekkel nyugtassuk meg.
A koronavírus új, mutáns variánsát először Botswanában azonosították, de jelentettek már fertőzöttet a Dél-afrikai Köztársaságból, Hongkongból és Izraelből is. Pénteken összeült a WHO, hogy megvizsgálja, „aggodalomra okot adó" variánsról van-e szó. A B.1.1.529 várhatóan a nű nevet kapja majd.