járvány

Komoly járványügyi, logisztikai és etikai dilemmákat vet fel a kérdés, hogy ki kapja az első oltásokat a koronavírus ellen

Mivel a COVID-19 különösen a 65 év felettiek és más egészségügyi problémákkal, például cukorbetegséggel vagy asztmával küzdők esetében halálos, viszont a fiatal és egészséges korosztályban fertőz széles körben, a szakértőknek két, egymással összebékíthetetlen prioritás között kell választaniuk: a halálozásokat előzzék meg, vagy a terjedést lassítsák?

Fontos részleteket hallgatott el vakcinájáról az AstraZeneca

A két 95 százalékos hatékonyság körüli amerikai vakcina bejelentése után a brit-svéd cég nehéz helyzetbe került: a 70 százalékos eredményt egy 90 százalékos részeredménnyel színezte ki, de azt elfelejtette megemlíteni, hogy a hatékonyabb dózisból csak fiatalabbak kaptak. A részvényárfolyam már zuhanásnak indult, de a titkolózással az emberek védőoltásba vetett bizalmát is eljátszhatják.

Csúnyán betett a járvány az egyszer használatos műanyagok elleni harcnak

A fertőzéstől való félelem miatt a kávézók, az éttermek és az élelmiszerboltok is egyre gyakrabban használják a környezetszennyező csomagolóanyagokat, a házhozszállítás és az éttermekből hazavitt ételek csomagolása pedig még egy lapáttal rátesz az eddig is tetemes hulladékmennyiségre. Magyarországon a műanyagipari szereplők már a nyáron elkaszálták az európai uniós gyakorlatnál szigorúbb törvényjavaslatot, bár a júliusi műanyagtörvény még így is sokkal több, mint a semmi.

A járvány miatti kényszer szülte Magyarország népszerű társasjátékos projektjét

A járvány kitörése miatt a Játszóház Projekt csapata nem tudta folytatni népszerű játékos estjeit, ezért összedugták a fejüket, és kitalálták, hogyan tudnák hasznosítani hatalmas játékkészletüket. Online játékkölcsönzőt indítottak, de nem akármilyet: egészen új koncepciót eszeltek ki, ami olyannyira sikeres lett, hogy a járvány két hulláma között is növekedett az érdeklődés.

Svédországban rekordokat döntöget a koronavírus, és már az első korlátozásokat is bejelentették

Miközben a különutas járványkezeléséről elhíresült országban arra készültek, hogy a szomszédoknál jobban berobban majd a második hullám, lakosságarányosan Norvégiánál 5-ször, Finnországnál 20-szor több Svédországban az aktív fertőzöttek száma. A járványguru nem hátrálna, a karanténba vonult miniszterelnök viszont az alkoholtilalommal megkezdte a korlátozások bevezetését.

Tűnj ki a szürke tömegből, öltözz maszkos embernek!

Volt idő, amikor kalap vagy sapka nélkül nem illett kilépni a házból, máskor az esernyő hódított, azt meg rég tudjuk, hogy magyar ember bicska nélkül a kertkapun se megy ki. A koronavírus miatt még ezeknél is kötelezőbb a maszk: az nem is kérdés, hogy kell, na de milyen kell?

Koronavírus: miért tűnik úgy, hogy a közép- és kelet-európai országok kifogynak a szerencséből?

A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.

Hányat kell még aludni a vakcináig?

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.

A koronavírus folyamatosan mutálódik, és az is újra megbetegedhet, aki egyszer már átesett a fertőzésen

Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.

Egy pofonegyszerű, olcsó megoldással barátságosabbá és hatékonyabbá lehetne tenni Budapest közlekedését

Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.