Magyarország mellett még hat európai ország járványhelyzete miatt riadóztatott az ECDC: ezekben az országokban túl nagy a súlyos, illetve kórházi ápolásra szoruló betegek aránya. A kelet-közép-európai régióban a magyar és a cseh esetszámok emelkednek kiugró mértékben.
Egy brazil kutatás szerint kisebb eséllyel fertőződtek meg koronavírussal azok, akik a Dengue-láz által sújtott területeken éltek, és átestek a betegségen. Ha a szúnyogok által terjesztett fertőzés valóban nyújt valamilyen védettséget, annak fontos szerepe lehet a koronavírus-vakcina utáni kutatásban.
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél fontosabb az influenzaoltás.
A brit közegészségügy kis mintás kutatásából az is kiderült, hogy a két vírus egyidejű fertőzésekor nagyobb volt a súlyos megbetegedés kockázata, de az influenzás betegek kisebb valószínűséggel kapták el a koronavírust.
Százezer magyarból már több mint száz fertőzött.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
A WHO adatai szerint 24 óra alatt 307 ezer új koronavírusos fertőzöttet vettek nyilvántartásba a világon, ez rekordnak számít. Az egészségügyi világszervezet szerint Európában ősszel meg fog ugrani a halálozások száma is.
A kelet-közép-európai országok közül nálunk emelkedik a leginkább a járványgörbe, és a halálozási arány is itt a legrosszabb.
Világszerte egyre több olyan páciensről számolnak be, akik hónapokkal a COVID-19 betegségből való felgyógyulás után kapták el újra a fertőzést. Az ilyen esetek értelmezése a vakcinafejlesztés szempontjából is létfontosságú: a virológusok szerint könnyen lehet, hogy hosszú távon időszakos oltásokkal kell majd védekezni a koronavírus ellen.
Lehet hatékonyabb és vonzóbb közösségi közlekedési rendszerünk a járvány alatt és utána, anélkül, hogy milliárdokat kellene költeni rá? A holland példa azt mutatja, hogy a kerékpáros és a közösségi közlekedés integrált használata nemcsak egészségesebb és élhetőbb környezetet teremt, de még a gazdaságot is élénkítheti.
Kemenesi Gábor virológus a Science Meetup Karanténnapló különkiadásában beszélt Varga Máté genetikussal a koronavírusgenom-vizsgálatokat lassító tényezőkről, a vírusellenes hatóanyagok teszteléséről és a tudománykommunikáció kihívásairól.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is több az aktív fertőzött, mint a március-áprilisi csúcs idején volt.
A Facebook által gyűjtött mobilos adatokból kitűnik, hogy a járvány kezdete óta Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók: a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban.
Felívelőben az aktív koronavírusos esetek száma is, a második hullámot már csak az nem látja, aki nem akarja.
A nyílt levelet aláíró 15 közgazdász szerint érthetetlen, hogy a magyar kormány a világ többi részével ellentétben miért nem a legnehezebb helyzetbe kerülteknek segített a járvány alatt, és újabb javaslatokat is tettek a válságkezelés javítására.
Biológusok szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a fertőző állatok beoltására, hogy megelőzhetők legyenek az emberre terjedő betegségek okozta járványok. A vadon élő állatok védelmezésére kitalált módszereket fejlesztették tovább úgy, hogy azokkal állati és emberi populációk is védhetők legyenek.
A koronavírus mindenkiből kihozta a feltalálót: az innovációs görbe a párnahuzattól a réz-cink szűrőbetétig ível. Felkészül a cinkbomba, a nanogyémánt, a lézerrel habosított grafén és a nyolc nyelven beszélő japán okosmaszk.
A 15. század végén sok millió európai ember életét követelő szifilisz-járvány kórokozóját olyan emberi maradványokban azonosították a Zürichi Egyetem kutatói, amelyek az Amerika felfedezése előtti időkből származnak.
A koreai eset jól példázza a maszkviselés fontosságát, és azt is, hogy miért nem érdemes járvány idején beülni egy kávézóba, a légkondi alá. Az új korlátozások miatt most hordhatják a maszkot kültéren, beltéren.
Az oxfordi Our World in Data projekt naprakész, okos ábrákon mutatja be az aktuális járványhelyzetet. Ami épp nem javul, sőt.
A Kínával határos országban már január 10-én maszkviselésre szólították fel a lakosokat, hamar felvették a harcot az álhírek ellen, és a nomádokat is elérő közmédiában tájékoztatták a népet a fontos információkról.
A CanSino nevű kínai oltáscég a fázis III. kísérleteket is megkezdte az oltóanyaggal, a továbbiakban Oroszországban és Brazíliában tesztelné a szert.
A jó, kreatív metaforáknak különösen fontos szerepük lehet napjainkban, amikor korábban elképzelhetetlen helyzetekben kerülve kell helyes döntéseket hozni, időben cselekedni. Amikor a tét már nem a rajongók számának növelése, hanem a vírus megfékezése, adott esetben az életben maradás.
Világszerte tüntetések szerveződnek a maszk viselése ellen, pedig a tömegrendezvényeken aztán vígan tud terjedni a vírus. De miért nem mutatkoznak maszkban a vezető politikusok, és mit tenne ebben a helyzetben Immanuel Kant, Jézus Krisztus vagy Marcus Aurelius?
Vlagyimir Putyin a saját lányán tesztelte az orosz kísérleti koronavírus-vakcinát, és elégedett volt az eredménnyel, így hamarosan jöhet a tömeges oltás. Nemzetközi kutatók szerint azonban az oltóanyag nem ment át a megfelelő vizsgálati procedúrán, így nemcsak a beoltottakra veszélyes, de bukásával az oltásellenességet is elszabadítaná.
Egy a COVID-19-hez hasonló fertőző betegség, amely makroszinten negatívan befolyásolja a gazdaságot és elhúzódó munkanélküliséget okoz, mikroszinten pedig jelentős pszichológiai hatásokkal, például szorongással, félelemmel, létbizonytalansággal jár és megviseli a házastársi kapcsolatokat, még akkor is negatív irányba indítaná el a születési adatokat, ha egyébként kevés halálos áldozattal járna.
A hivatalos adatok szerint mára itthon 35 fővel emelkedett az azonosított fertőzöttek száma, a mostanihoz hasonló emelkedésre május óta nem volt példa. Az új fertőzöttek csaknem fele 40 év alatti. Világszerte egyre több fiatal lesz beteg.
Az orvosokon és tanárokon már a tömeges oltás előtt bevetendő orosz vakcinával szemben nemzetközi szakértők is kifejezték kételyeiket, mivel ellentmondásosak a klinikai vizsgálatokról szóló beszámolók, és persze semmilyen nyilvános tanulmány nem készült róluk.
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Az emberek jelentős része ott sem veti alá magát a járvány elleni intézkedéseknek, ahol égető szükség lenne erre – ennek egyik oka lehet, hogy nem számolnak az esetszámok exponenciális növekedésével. Egy kísérletben a matematikailag felvilágosított emberek jó része átállt a koronavírust megfékezni akarók oldalára.
A Tim Bendzko lipcsei koncertjére jegyet váltók között keresik azt a négyezer önkéntest, akiket kontaktuskövető eszközzel és speciális kézfertőtlenítővel látnak majd el, hogy felmérjék, lehet-e biztonságosan nagy kulturális és sportrendezvényeket tartani.
Szombaton több új fertőzöttet regisztráltak világszerte, mint a koronavírus-járvány kezdete óta valaha, és a korlátozások májusi feloldása óta most haltak meg a legtöbben a COVID-19 betegségben. Európában is vannak kiugró esetek, de az amerikai és indiai helyzetből sokat lehet tanulni.
Újra itt a Karanténnapló a vírussal kapcsolatos legújabb tudományos fejleményekkel.
Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Ukrajnában is szemmel láthatóan nő az esetszám, és vannak országok a régióban, ahol a fertőzöttek száma százezer lakosra vetítve megközelíti vagy meg is haladja az áprilisi és májusi értékeket.
Nyolc évvel ezelőtt rejtélyes vírus ütötte fel a fejét Kína délnyugati részén, miután a kutatók egy elhagyott rézbányában guanómintákat gyűjtöttek, és Vuhanba küldték őket tesztelésre. Az egyik ilyen mintában megtalálták a mostani koronavírus egyik legközelebbi variánsát. Tovább bonyolódnak a vírus eredetéről szóló elméletek és konteók.
A belső-mongóliai Pajannurban és a városhoz tartozó közigazgatási területen a négyes skálán hármas fokozatú riasztást adtak ki, és betiltották a mormotavadászatot.
A járvány elleni küzdelem fontos fegyverének tartott kontaktuskutató alkalmazások hatékonysága Európában és Észak-Amerikában egyelőre messze elmarad a várakozásoktól. Azokban az országokban viszont, ahol kötelezővé tették az ilyen szoftverek használatát, az állampolgárok minden eddiginél kiterjedtebb megfigyelésére használja őket az állam.
Az amerikai, az európai és a japán űrhivatal közös projektéből kiderül, miként alakultak a légszennyezettségi adatok, az építkezések vagy a városok éjszakai kivilágítása a COVID-19-járvány idején.
Kaliforniában, Texasban és Floridában olyan mértékben növekszik az új fertőzöttek száma, mint a járvány elején New Yorkban. A 328 milliós USA-ban összesen 20 millió fertőzött lehet.
Az addiktológusok a karantén alatt sem hagyták magukra az alkohol- és drogfüggőket, de a betegekkel együtt alkalmazkodniuk kellett a megváltozott helyzethez. Az online kapcsolattartás a technológiai problémákon túl annyira bevált a felépülőknek, hogy a korlátozások feloldása után hosszabb távon is alkalmazni fogják ezt a módszert.
Világszerte több mint 183 ezer új fertőzöttet jelentett a WHO egy nap alatt, Brazília után az újranyitó Egyesült Államokban ugrott meg leginkább a statisztika. A WHO igazgatója szerint a világra most nem is a vírus jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem a szolidaritás és a felelősen cselekvő vezetők hiánya.
A közös légtérben tartózkodás, a személyes érintkezés mellett a beszéd, az ének és a szapora légzés terjesztik a leginkább a koronavírust, derül ki az eddig megjelent tanulmányok összegzéséből. A maszkviselés erősen javallott, az iskolák bezárása viszont nem tűnik indokoltnak.
A klinikai vizsgálatok és a statisztikák szerint az iskolák működése nem jelent akkora járványügyi kockázatot, mint kezdetben gondolták. A világ országai lassan, fokozatosan és óvintézkedések mellett már az idei tanév végén elkezdték újranyitni az iskolákat.
A SARS-CoV-2 reprodukciós száma duplája lehet az eddig gondoltnak, vagyis sokkal nehezebb lehet elérni a nyájimmunitást, és a várt nyári esetcsökkenés is elmaradhat. A fertőzések 80 százalékát a betegek 10-20 százaléka okozhatja.
Az Energiahatékonysági Infrastruktúra Csoport kalkulációi szerint a kormányzatilag preferált útépítésekkel egyetlen munkahely megteremtése 250 ezer fontos ráfordítást igényel a központi költségvetéstől, a lakások és házak hőszigetelést jelentő energiahatékonysági fejlesztésével viszont már 59 ezer fontból létrehozható egy munkahely.
A világjárvány hosszú távú hatásait még csak találgathatjuk, de az biztosnak tűnik, hogy sok minden megváltozik majd a COVID-19 utáni világban. Az egyik ilyen az állam jogköre lehet: a kormányok több hatalomhoz juthatnak, amiről nem feltétlenül akarnak majd lemondani, az óriáscégek pedig még jobban megerősödnek.