járvány

Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Kettészakadt az EU az oltások mentén, az oltatlan keleti országokban drasztikusan nőnek a fertőzésszámok

Míg Franciaországban, Spanyolországban, Dániában és Portugáliában a beoltottak aránya megközelíti vagy meg is haladja a 80 százalékot, Romániában és Bulgáriában ijesztően alacsony az átoltottság: mindössze 22,6 és 33,5 százalék. Romániában a napokban minden eddiginél több, 11 049 koronavírusos esetet regisztráltak; az elmúlt héten 91,5 százalékban oltatlanok haltak bele a betegségbe.

Ahol sok a fertőzött, előretörnek a tekintélyelvű politikusok

Egy átfogó cambridge-i kutatás erős összefüggest talált az autoriter gondolkodás és a magas fertőzésszám között az ezredforduló körüli járványok adatait vizsgálva. Ahol anno sok HIV-fertőzött és kanyarós volt az USA-ban, ott Trump még 2016-ban is jóval népszerűbb volt. Az ok a „viselkedési immunrendszer” működése.

A harmadik hullámra készülnek Indiában

Extra ágyakkal és több oxigénnel készülnek a járvány harmadik hullámára az indiai kórházakban, amelyekben áprilisban és májusban katasztrofális állapotok uralkodtak. Az országban a felnőtt lakosság 57 százaléka kapott legalább egy oltást, így a járványügyi szakértők arra számítanak, hogy októberben nem lesz akkora baj, mint tavasszal volt.

Kell harmadik oltás?

Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.

Csökkennek a fertőzésszámok Nagy-Britanniában

Február óta most először csökkennek a napi regisztrált covidos esetek az országban öt egymást követő napon keresztül. Az eddig közölt adatokból még nem derül ki, hogy ezt hogy befolyásolja a múlt hétfői teljes újranyitás, a számok viszont legalábbis a nyarat tekintve biztatóak.

Magyar kutatók szerint a rosszul szedett antibiotikumok miatt is terjednek a rezisztens szuperbaktériumok

Az utóbbi években az antibiotikum-rezisztencia világszerte óriási népegészségügyi problémává nőtte ki magát: egyes szakértők szerint 2050-re többen halhatnak meg szuperkórokozók miatt, mint rákban. A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem kutatói a gyomorbetegségeket okozó Helicobacter pylori és az antibiotikum-rezisztencia kapcsolatát vizsgálták, hogy feltárják a rezisztens baktériumok terjedésének forrásait és azt, hogyan lehet csökkenteni a járványszerűen terjedő antibiotikum-rezisztenciát.

A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye

A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.

Megtalálták a pestis legősibb baktériumtörzsét

A lettországban talált maradványok alapján úgy tűnik, hogy a járvány akkor még nem is volt igazán járvány, csak elszigetelt esetekről lehetett szó, amiket valószínűleg rágcsálóharapás okozhatott. A sírban négy holttest maradványait találták meg, közülük csak egy, a húszas éveiben járó férfi volt fertőzött.

Alfa vagy brit? Delta vagy indiai? Nem mindegy, hogy hívják a vírusvariánsokat?

A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.

Nem biztos, hogy jó ötlet rövid úton véget vetni a vakcinaháborúnak

A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.

Több emberséget a tudományba!

A járványtagadás és a vakcinaszkepticizmus nem annyira a tudatlanság és az információhiány következménye, mint a tudósokkal és szakértőkkel szemben kialakult bizalmi krízisé, érvel Maya Goldenberg kanadai filozófus idén megjelent könyvében. Legyen bármilyen objektív és igazságkereső is a tudomány, ha termékei és hatásai az embereket érintik, egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ők mit hisznek saját kisvilágukról.