Újra terjed a hír, hogy a Föld hamarosan 30 éven át tartó jégkorszakba lép
„A Nap hibernációs időszakba lép, kevesebb napfolt keletkezik a felszínén, így kevesebb energiát és sugárzást bocsát majd ki a bolygók és a Föld felé. A hőmérséklet csökkenése csapadékos és hideg nyarakat és teleket eredményez majd a Földön” – ismételte az elmúlt években többször hangoztatott elméletét Valentina Zharkova, a brit Northumbria Egyetem asztrofizikusa a teljes brit bulvársajtó előtt.
A közelgő minijégkorszakról szóló hírt nemcsak a legnagyobb brit bulvárlapok (Express, Mirror, Sun) hozták le, de a Mashable, az International Business Times és más lapok is beszámoltak Zharkova állításairól.
A bevallottan klímaszkeptikus kutató szerint ez az esemény azt jelentheti, hogy a következő néhány évtizedben hozzászokhatunk az akár -50 Celsius-fokos fagyokhoz. Zharkova 2017-ben azzal a kijelentésével szerepelt a hírekben, miszerint a Temzén 2030-ban már korcsolyázni fognak, és azt a modellt, amin a kutatásai alapulnak, 97 százalékos pontosságúnak nevezte.
Zharkova 2015-ben a Washington Postban jelentette ki, hogy őt egyelőre nem győzték meg azon csoportok érvei, amelyek a globális felmelegedésről, és annak emberi eredetéről szólnak. Kutatási eredményeit a Global Warming Policy Foundation nevű szervezet előtt is bemutatta – ez a lobbicsoport arról ismert, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokkal szembeni szkepticizmust hirdeti, a dekarbonizációs törekvéseket pedig haszontalannak tartja. Zharkova az egyike volt annak az 500 tudósnak, akik tavaly az ENSZ-nek írt nyílt levelükben nyilatkoztatták ki, hogy nincs klímavészhelyzet.
Ha lenne is minijégkorszak, a párhuzamos felmelegedés miatt meg sem éreznénk
Zharkova eredményeivel kapcsolatban mindig előjön a Földön a 14. századtól a 19. századig tartó kis jégkorszak példája, amikor a globális hőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a mai szintnél. Ebben az időszakban a Nap aktivitásának három minimuma is hatással volt Európa éghajlatára: a Spörer-minimum (1415-1510), a Maunder-minimum (1645-1715) és a Dalton-minimum (1795-1820).
Bár a NASA szerint a 2020-ban megkezdődött, 11 évig tartó napciklus az utóbbi kétszáz év legalacsonyabb napi aktivitását hozza el, ez még a legmesszebb menő kutatások szerint is maximum 0,3 fokos ideiglenes lehűléssel járhat. De mivel ennyi idő alatt az emberiség körülbelül 0,2 fokkal járul hozzá a globális felmelegedéshez, kevésbé lenne érezhető a Nap kisebb aktivitása.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy mikor következhet be az újabb napminimum, de a kutatások megbízhatósága azt sejteti, hogy egy újabb lehűlést egyelőre nem lehet megjósolni a Nap aktivitásának vizsgálata alapján. Zharkova modellje szerint ez 2020 és 2050 között várható, de azt a tanulmányt, amelyben ez a jóslat elhangzik, szétszedte a tudóstársadalom, mivel csak 35 évnyi adatot használt fel, amiből nem lehet ilyen mértékű következtetéseket levonni, ráadásul a múltbeli napi aktivitást sem sikerült reprodukálni a modellel.
Egy, a Nature Communicationsben 2018 decemberében megjelent tanulmányban indiai napkutatók már olyan modellt mutattak be, amellyel sikeresen reprodukálták a napciklusokat az 1930-as évekig visszamenően. Ez alapján azt jósolták, hogy a 2020-tól 11 éven át tartó napciklus az előzőhöz hasonlóan viszonylag csendes lesz, de a korábbi minimumoknál sokkal nagyobb aktivitást hoz majd.
