A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
Ősi pollenminták és a fosszíliák alapján dán kutatók azt állítják, hogy százezer évvel ezelőtt a megafauna határozta meg a kontinens flóráját.
Az Európai Geokémiai Társaság kongresszusán bemutatott kutatási eredmények a világ legnagyobb dél-afrikai aranylelőhelyei alatt található kőzetek vizsgálatából származnak.
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Ez az a gleccser, amely ha elolvadna, önmagában 65 centiméterrel emelné meg a globális tengerszintet.
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
Elkészült az elmúlt 24 ezer év éghajlati változásainak eddigi legpontosabb rekonstrukciója, amiből kiderül, hogy az éghajlatot alakító két fő tényező a szén-dioxid-szint változása és a gleccserek visszahúzódása.
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.
Mekkora felmelegedésre számíthat az emberiség, ha semmi nem változik, és duplájára nő a légköri szén-dioxid-szint? Két új tanulmány különböző megközelítésekkel közel megegyező választ kapott erre a kérdésre. Egy harmadik kutatás pedig a jégtakarók fontos éghajlat-alakító szerepére hívja fel a figyelmet.
Zooplanktonok fosszíliáiból nyert adatokat tápláltak klímamodellekbe amerikai kutatók, hogy megállapítsák a húszezer évvel ezelőtti átlaghőmérsékletet.
A minijégkorszakról szóló híreknek tudományos alapja nincs, de még ha be is következne egy 0,3 Celsius-fokos lehűlés, annak hatásait a párhuzamosan zajló felmelegedés miatt meg sem érezné az emberiség.
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.
Egy nemzetközi archeogenetikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy a 40 ezer évvel ezelőtt Európát megszálló modern ember módszeres vadászhadjárata tüntette el a Földről a hatalmas, de békés Ursus spelaeust.