Grönland mozgásban van, változik az alakja, és ezt most már mérni is tudjuk
Észak-nyugati irányba mozdult a világ legnagyobb szigete, húsz év alatt, évente két centit. Eközben pedig az alakja is változott. De miért?
jégkorszak
Az emberiség a Föld eljegesedési periódusait is megzavarja
A Science folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerzői szerint az eddigiek alapján nagyjából 10 ezer év múlva kezdődő következő glaciális jókora késésbe került az antropogén felmelegedés miatt.
Barna bőre, kék szeme és göndör haja volt a csecsemőnek, aki 17 ezer évvel ezelőtt halt meg a mai Olaszország területén
A jégkorszaki kisfiú maradványaira olyan jó állapotban bukkantak rá a régészek, hogy a DNS-éből páratlan megállapításokat tudtak tenni.
A Homo sapiens megjelenése előtt elefántok és orrszarvuk uralták az Európa nagyobb felén elterülő ligeterdős szavannákat
Ősi pollenminták és a fosszíliák alapján dán kutatók azt állítják, hogy százezer évvel ezelőtt a megafauna határozta meg a kontinens flóráját.
2,9 milliárd éve gleccserek boríthatták a mai Dél-Afrikát
Az Európai Geokémiai Társaság kongresszusán bemutatott kutatási eredmények a világ legnagyobb dél-afrikai aranylelőhelyei alatt található kőzetek vizsgálatából származnak.
Így nézett ki a Föld 20 ezer éve
Mamutsztyepp, permafroszt és gleccserek olvadékvizét szállító folyók tarkították az országot az utolsó eljegesedési maximum idején, amikor a bolygó szárazföldjeinek 25 százalékát jég borította.
Nemsokára napi 600 méterrel is visszahúzódhat az ítéletnapi gleccser, a Thwaites
Ez az a gleccser, amely ha elolvadna, önmagában 65 centiméterrel emelné meg a globális tengerszintet.
Mamutbébi, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú – sorra kerülnek elő a több tízezer éves, lélegzetelállító leletek az örök fagy fogságából
Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.
Az ember által okozott globális felmelegedés mértéke szinte példátlan az utolsó jégkorszak óta
Elkészült az elmúlt 24 ezer év éghajlati változásainak eddigi legpontosabb rekonstrukciója, amiből kiderül, hogy az éghajlatot alakító két fő tényező a szén-dioxid-szint változása és a gleccserek visszahúzódása.
Caesar kudarcától Amszterdam születéséig: amikor az időjárás írta a történelmet
Julius Caesar a viharos szelek miatt nem tudta bevenni Britanniát, Amszterdamot egy 14. századi áradás és egy elsüllyedt város tette a világ kereskedelmi központjává, Dzsingisz kán pedig hiába hódította meg a fél világot, a mongol hordák Európa zordra fordult időjárása miatt fordultak vissza kelet felé. Az időjárás és a történelem című könyvből kiderül, hogyan változtatta meg a birodalmak és a hatalmi pozíciók alakulását a klímaváltozás és a különböző természeti csapások.
Nagyon úgy tűnik, hogy az utolsó jégkorszak óta nő a globális átlaghőmérséklet a Földön
Egy új kutatás ellentmond azoknak a korábbi eredményeknek, amelyek 6 ezer évvel ezelőttől az ipari forradalomig lehűlő tendenciát találtak, ez pedig feloldhatja a valós múltbéli éghajlat és a klímamodellek közötti látszólagos ellentmondást. A globális felmelegedés miatt az elmúlt 125 ezer év legmelegebb éghajlata várhat ránk a következő években.
Több mint 3 fokos globális felmelegedéssel kell számolni az évszázad végéig
Mekkora felmelegedésre számíthat az emberiség, ha semmi nem változik, és duplájára nő a légköri szén-dioxid-szint? Két új tanulmány különböző megközelítésekkel közel megegyező választ kapott erre a kérdésre. Egy harmadik kutatás pedig a jégtakarók fontos éghajlat-alakító szerepére hívja fel a figyelmet.
Kiszámolták, milyen hideg volt a jégkorszakban
Zooplanktonok fosszíliáiból nyert adatokat tápláltak klímamodellekbe amerikai kutatók, hogy megállapítsák a húszezer évvel ezelőtti átlaghőmérsékletet.
Újra terjed a hír, hogy a Föld hamarosan 30 éven át tartó jégkorszakba lép
A minijégkorszakról szóló híreknek tudományos alapja nincs, de még ha be is következne egy 0,3 Celsius-fokos lehűlés, annak hatásait a párhuzamosan zajló felmelegedés miatt meg sem érezné az emberiség.
Csattanós választ adott a jégkorszakra a fazék feltalálása
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.