Nincs ok a pánikra, mégsem robban fel a Betelgeuse

Vérmérséklettől függően különbözőképpen fogadta a világ a Betelgeuse váratlan elhalványodását: egyesek lelkesen, mások némileg szorongva arra számítottak, hogy a vörös szuperóriás fel fog robbanni (pontosabban már fel is robbant, hiszen egy 700 fényév távolságra levő csillagról van szó). A riadalmat (vagy értetlenséget) csak tovább fokozta, hogy látszólag a csillag alakja is megváltozott. Most úgy tűnik, megvan, mi okozhatta a jelenséget: egy porfelhő tompította el a februárban ismét élénken ragyogó csillag fényét, és ez lehetett a felelős a látszólagos alaktorzulásért is.

Nem véletlen, hogy sokan már a Betelgeuse halálát vizionálták: a csillagászok körében közismert, hogy a csillag pályafutásának vége felé jár, ezért nem volt alaptalan a feltételezés, hogy a hirtelen halványodás ennek lehet az előjele. Ha valóban felrobbant volna, egy kis időre teliholdként ragyogta volna be az eget.

Százezer éven belül robban

Emily Levesque, a Washingtoni Egyetem csillagásza szerint a hőmérséklet változása nem magyarázta volna meg, hogy miért tompult el ilyen hirtelen a Betelgeuse fénye: annak ellenére, hogy a csillag fényereje 40 százalékkal csökkent, a korábbi adatokkal összevetve a felszíni hőmérsékletében lényeges eltérést nem találtak. A mérések alapján a Betelgeuse felszíne még legtompább időszakában is csak 50-100 fokkal lehetett hidegebb, mint 2004-ben, amikor üzemszerűen működött. 

Így halványult el a BetelgeuseFotó: -/AFP

Levesque és kollégái ezért a vörös szuperóriások egy másik ismert, de ismeretlen hátterű tulajdonságára, a nagy mennyiségű por kibocsátására koncentráltak. A csillagászok szerint valószínű, hogy a csillag által kibocsátott anyag lehűlt, és porként állt össze a Betelgeuse és a Föld között, ez homályosíthatta el a fényét. 

Azoknak sem kell már sokat aludniuk, akik a Betelgeuse végéért szurkolnak: a csillagászok szerint az elkövetkezendő százezer évben a csillag tényleg szupernóvává változik. Miguel Montargés belga csillagász szerint még akkor is jelentős kutatásról van szó, ha nem mindenki zárja ki, hogy valójában a Betelgeuse belsejében változott meg valami: miután a csillagászok viszonylag keveset tudnak a vörös szuperóriásokról, minden új adat fontos lehet róluk.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!