Ha ilyen ütemben terjed a vírus, április 3-ra elfogynak a bevethető lélegeztetőgépek Magyarországon

UPDATE:

Ez az írás 2020. március 17-én jelent meg, az akkor rendelkezésre álló hivatalos adatok és egy lehetséges modellszámítás alapján. A járványhelyzet Magyarországon és a világon is percről percre változik. Kérjük, ha az aktuális helyzetről szeretne tájékozódni, kövesse friss cikkeinket. 

Magyarországon március 5-én diagnosztizálták az első beteget COVID-19 fertőzéssel. Az azóta eltelt másfél héten lassan növekedett a kimutatott esetek száma: naponta 1-3 új esetet regisztráltak péntekig (itt ha a jobb oldalon a Hungaryra kattintunk, akkor a bal oldalon látszik a napi új esetek száma), majd a hétvége két napján már 6, illetve 7 új fertőzött jelent meg. Szerda reggelre 50-re emelkedett a fertőzöttek száma, és egy ember hunyt el igazoltan a vírus következtében.

Mondhatnánk, hogy napi néhány új beteg megjelenése nem túl riasztó, hiszen ha így folytatjuk, a fertőzöttek száma szép lassan fog növekedni, egészen addig, amíg az első fertőzöttek eseteit le nem lehet zárni (mert meggyógyultak, vagy meghaltak), és onnantól az aktuális esetszám stabilizálódni fog 63 körül (úgy számoltam, hogy 3 héttel a kimutatás után le lehet zárni minden esetet). A betegek körülbelül 20-30 százalékának van szüksége intenzív osztályon való kezelésre és 10 százalékának lélegeztetőgépre. Ez azt jelenti, hogy az ország összes kórházának összesen 6 lélegeztetőgépet kellene biztosítania a koronavírusos betegek számára a jövőben. Lehet szidni a magyar egészségügyet, de azt talán mindenki belátja, hogy ezzel még megbirkózna.

Ilyen szép lenne a jövő, ha senki nem találkozna senkivel, és az új eseteket csak az okozná, hogy naponta 3 ember hazajön külföldről betegen, és nem szűrik ki a határon. Akkor lenne ilyen a járvány terjedési üteme, ha senki nem fertőzne meg senkit.

A COVID-19 azonban fertőző betegség, és a WHO napi helyzetjelentéseiben szereplő  regisztrált esetszámokból kalkulált napi növekedési rátája egyes számítások szerint 1,3 körül van Európában. (Ez nem ugyanaz, mint az R0 reprodukciós ráta, amely azt fejezi ki, hogy egy fertőzött személy átlagosan hány másik személyt fertőz meg; az utóbbit a vírus kínai terjedése idején született tanulmányokban 1,5-3,5 körüli értékekre becsülték.) Az 1,3-as növekedési ráta azt jelenti, hogy kevesebb mint 3 nap alatt duplázódik meg a fertőzöttek száma.

Mielőtt még azt gondolnánk, hogy Magyarország kivétel, hiszen itt csak napi átlagosan 3 új beteg van, nézzük meg az alábbi táblázatot. A fent is említett növekedési rátát úgy kell kiszámolni, hogy a mai hivatalos esetszámot elosztjuk a tegnapival. Látható, hogy az átlagos napi növekedési ráta az elmúlt héten Magyarországon 1,4 volt, egy kicsit magasabb is, mint az európai átlag. Kiderül, hogy erre a kevés adatra az 1,4-es növekedési ráta hasonlóan jól illik, mint az átlagosan napi 3 új betegszám.

Egészen más viszont az előrejelzés! Napi 3 új esettel számolva április 3-án 70 körül fog tetőzni a regisztrált fertőzöttek száma, és utána 63 körül stabilizálódik. Az 1,4-es növekedési rátával viszont azt kapjuk, hogy ezen a napon már több mint 19 ezer fertőzött lesz, és csak néhány lezárt eset, és valamikor a nap végére elfogynak a szabad lélegeztetőgépek (2000 lélegeztetőgéppel számolva, Orbán Viktor miniszterelnök múlt péntek esti bejelentése alapján). Összehasonlításképpen: Kína 9 nap alatt ért el hasonló esetszámot, Olaszország másfél hónap alatt. Vagyis áprilisban már hasonló helyzet lehet itthon is, mint most Olaszországban, ahol az orvosoknak választaniuk kell, hogy melyik betegnek adják a lélegeztetőgépet. 

Az exponenciális növekedés józan ésszel nehezen felfogható folyamat: eleinte lassú, majd robbanásszerűen felgyorsul. Talán könnyebb megérteni, ha azt a kérdést teszem fel: ha ma a lélegeztetőgépeknek csak a fele foglalt, akkor hány nap múlva fogynak el a szabad lélegeztetőgépek? A helyes válasz: 2. 

A hétvégi esetszámok után már senki nem vitatja, hogy Magyarországon is az exponenciális növekedés útjára lépett a vírus terjedése, és már nem csak elszigetelt esetekről van szó. A most életbe lépett intézkedések hatásait (mozik, színházak, iskolák, óvodák bezárása, az üzletek nyitva tartásának korlátozása) csak nagyjából 5 nap múlva fogjuk meglátni, mivel ennyi a vírus átlagos lappangási ideje, és a hivatalosan közölt esetszámokban csak azok a fertőzöttek vannak benne, akik már tüneteket is mutatnak, és akiken elvégezték a tesztet. Ezek az intézkedések remélhetőleg lejjebb szorítják a növekedési rátát 1,4-ről az 1 közelébe. 

Ehhez a központi intézkedésekkel összhangban és ezeken felül, mindenkinek saját hatáskörében is meg kell tennie mindent, amit tud, annak érdekében, hogy a vírus terjedését korlátozzuk. A cél, hogy az aktuális megbetegedések száma ne haladja meg az egészségügy teljesítőképességét. Ha nincs egyszerre túl sok beteg, akkor a betegek jobb ellátást kaphatnak, és a halálozási ráta is alacsonyabb lesz. Ehhez időt kell nyernünk. 

Köszönet Varga Máté szoftvermérnöknek a segítségért.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

A szerző biológus, az MTA-ELTE Elméleti biológiai és Ökológiai Kutatócsoport munkatársa. További cikke a Qubiten: