„Az Egészségügyi Világszervezet lenyúlja az Egyesült Államokat. Mindenki lenyúlja az Egyesült Államokat, ebből elég volt!” – panaszkodott Donald Trump annak a rendeletnek az aláírásakor, amelyben kiléptette az országot a WHO-ból. Az elnök szerint a szervezet politikai nyomásra cselekedett, a működését pedig az Egyesült Államok aránytalanul nagy összegekkel támogatta, míg más nagy országok, így például Kína is, a népességéhez viszonyítva jóval kevesebbet költ a szervezet működtetésére.

A döntés értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti a folyamatban lévő tárgyalásokat a szervezettel, visszahívja a WHO-val együttműködő kormányzati tisztségviselőket, és új egészségügyi stratégiát dolgoz ki, amelyben a szervezet feladatait már más veszi majd át. Az amerikai törvények értelmében a tényleges kilépésre 12 hónap múlva kerül majd sor.

Trump egyszer már majdnem eljátszotta ezt: 2020-ban arra panaszkodott, hogy a szervezet megpróbálja eltitkolni a covid kínai eredetét. Az ügyből diplomáciai botrány lett: Trump erősködött, hogy a világjárvány egy vuhani laborból indult útjára, míg a kínaiak azt állították, hogy Amerikában fejlesztették ki, és onnan szabadult el. Bár Trump ekkor is elindította a kilépés folyamatát, Joe Biden egyik első intézkedése 2021-ben ennek a leállítása volt.

Az Egyesült Államok adta a WHO költségvetésének 18 százalékát, a következő legnagyobb befizető Bill és Melinda Gates alapítványa, amely leginkább a járványos gyermekbénulás (polio) felszámolására adakozik. A második legnagyobb befizető ország Németország, amely a szervezet költségvetésének 3 százalékát biztosítja. Ashish Jha egészségügyi szakértő szerint a rendelet nemcsak az amerikai emberek egészségének árt, hanem a tudományos fejlődést is visszaveti, a BBC szerint pedig sokan attól tartanak, hogy a lépés jóvátehetetlen károkat okoz a malária, a tuberkulózis és az AIDS elleni küzdelemben is.

Pittsburgh, nem Párizs

Trump nem csak a WHO-val szakít, hanem 2017 után ismét kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből is. Az Egészségügyi Világszervezetből történő kilépéshez hasonlóan elvileg ez is egy év múlva lép majd hatályba, de elképzelhető, hogy az Egyesült Államok igyekszik majd meggyorsítani a folyamatot. A világ országai közül jelenleg csak három olyan van (Jemen, Líbia és Irán), amelyik aláírta, de nem ratifikálta a az egyezményt, ami Trump szerint „egyoldalú és igazságtalan”.

Az elnök ezen felül „energiaügyi vészhelyzetet” is hirdetett, amelynek értelmében a Biden-adminisztráció legtöbb klímavédelmi intézkedését felmondja vagy visszafordítja: megszünteti a szélerőművek létesítésének támogatását, leállítja az elektromos járművek népszerűsítését ösztönző intézkedéseket és hatályon kívül helyezi a tisztább energiát támogató inflációcsökkentési törvényt is.

Az elnök növelni akarja az Egyesült Államok energiahordozó-exportját és olajkitermelését is, mint mondta, „folyékony arany van a lábunk alatt”, ami segít ismét naggyá és gazdaggá tenni Amerikát. 2017-ben az egyezményt azzal kritizálta, hogy elnökként „Pittsburgh, és nem Párizs lakóit képviseli”, a mostani indoklás szerint az egyezmény nem felel meg az amerikai értékeknek és érdekeknek, az adófizetők pénzét pedig olyan országok kapják meg miatta, amelyek támogatása nem áll az amerikai emberek érdekében.