2017 óta nem volt olyan súlyos influenzajárvány Magyarországon, mint most

2017 óta a legsúlyosabb influenzajárvánnyal néz szembe Magyarország. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtök délelőtt közzétett adatai szerint január harmadik hetében 53 800-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, jóval többen, mint az elmúlt évek azonos időszakában.

Az influenzaszerű megbetegedések a légúti figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentéseiből készített becslés szerint 2025 januárjának első hetében 19 900 főt, míg a hónap második hetében 43 300 főt érintettek. Legutóbb 2017-ben fordultak a mostaninál többen influenzára emlékeztető tünetekkel a háziorvosukhoz.

„Egyértelmű, hogy járvány van, egyértelmű, hogy sok a beteg” – nyilatkozta a Qubitnek Csilek András infektológus szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke, aki szerint a mostani influenzaszezon a tavalyihoz hasonlóan hamarabb kezdődött a korábbi években megszokottnál. Az influenza „már decemberben itt volt” – tette hozzá.

Az NNGYK friss adatai szerint január 13-19. között összesen 246 900-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel Magyarországon. A betegek 43,5 százaléka a 0-14 év közötti gyermekek közül, 27,1 százaléka a 15-34 év közötti korcsoportból kerül ki, míg a 60 év felettiek a páciensek 9,8 százalékát teszik ki. Az influenzaszerű megbetegedések esetén is ugyanez a trend figyelhető meg: a betegek 67,8 százaléka 34 év alatti.

A sentinel orvosok által január harmadik hetében laboratóriumi vizsgálatra küldött 314 légúti mintából 82 volt pozitív a H1N1-re, 23 a H3N2-re, 27 pedig Influenza B vírusra. Más légúti kórokozók ennél jóval alacsonyabb számban okoznak most fertőzést: a humán metapneumovírust (hMPV) 6, a légúti óriássejtes vírust (RSV) 8, és a covidot okozó SARS-CoV-2-t 5 betegnél mutatták ki. Az influenzához hasonló tünetekkel járó megbetegedések túlnyomó többségéért így most valószínűleg ténylegesen az influenzavírusok felelősek.

A légúti figyelőszolgálat által kijelölt 24 kórház január harmadik hetében 250 pácienst vett fel súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) tüneteivel, és közülük 29-en részesültek intenzív vagy szubintenzív ellátásban. A kórházi kezelést igénylő betegek közül 113 esetben influenzavírust, 14 alkalommal RSV-t, 18-nál pedig SARS-CoV-2 vírust mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok. Az influenzaszerű megbetegedéssel eddig januárban kórházi kezelésre szoruló betegek száma enyhén magasabb, mint 2024-ben, míg az intenzív/szubintenzív ellátást igénylők száma lényegében azonos.

Míg régebben inkább az volt a jellemző, mondta Csilek, hogy decemberben a vírus szórványosan okozott fertőzést, és terjedése januárban vagy január végére indul be igazán, addig az előző, 2023/2024-es és a mostani, 2024/2025-ös szezonban is már egészen korán voltak influenzás megbetegedések. A szakorvos ugyanakkor hozzátette, hogy „súlyosságra nem tudnám azt mondani, hogy ez az influenza más lenne, mint a többi”, vagyis a vírus jelenleg keringő változatai a szezonális influenza esetén megszokott módon viselkednek.

Sose késő beadatni az influenzaoltást

Bár most zárt térben érdemes maszkot hordani és kerülni a tömegrendezvényeket, Csilek szerint a legfontosabb a védőoltás, amit sose késő beadatni. A vakcinával oltottak a szakember szerint sokkal kisebb eséllyel betegednek meg, kevésbé fogékonyak a kórokozóra, és kisebb eséllyel adják tovább azt. Csilek szerint a kívánatos az lenne, ha kialakulna az évenkénti influenzaoltás kultúrája – ami szerinte a covidjárvány előtt valamennyire létezett is. Erre az elhalványuló védettség mellett azért van szükség, mert évről évre változhat az, hogy a H1N1, H3N2 és Influenza B vírustörzsek éppen mely változatai keringenek az emberi populációban.

A szakorvos úgy érzékeli, hogy az utóbbi években nem különösebben népszerűsítették az influenza elleni védőoltásokat. Korábban, mint mondta, lehetett arról hallani, hogy érkezik az influenzaszezon, és ideje annak, hogy például a krónikus betegek beoltassák magukat. Mostanában viszont az influenzaszezon végén a szezonális oltások nagy hányadát kidobják. Az NNGYK adatai szerint a 2023/2024-es szezonban 594 465 fő kapott térítésmentes influenza elleni védőoltást a 2023 októberében rendelkezésre álló 949 000 adag vakcinából. Az NNGYK 2024 októberi közleményéből az is kiderül, hogy az elmúlt 14 évben a 2023/2024-es szezonban volt a legkevesebb a beadott influenza elleni védőoltások száma.

Csilek a betegekkel folytatott beszélgetései során azt tapasztalta, hogy kevesen vannak azzal tisztában, hogy jelenleg influenzajárvány van, és arról sem hallottak, hogy lenne a betegség ellen védőoltás. Ugyanígy nem jut el a betegekhez túl sok információ az új covidvakcinákról sem – igaz, a jelenleg keringő SARS-CoV-2 vírusváltozatokhoz szabott mRNS-alapú vakcina eleve csak decemberben vált elérhetővé. Abban, hogy az influenza némileg kiment a köztudatból, a szakorvos szerint annak is szerepe lehet, hogy a covidjárvány alatt a vírus elleni védekezés következtében az influenzás megbetegedések száma is lecsökkent.

Bár érzékel egy erősödő általános oltásellenes hangulatot, Csilek szerint ez nem az influenzavakcinával oltandó emberek, az idősek vagy krónikus betegek körében jelentkezik. A szakorvos szerint az oltási hajlandóságot viszont valóban csökkentheti az a városi legenda, hogy az oltástól meg lehet betegedni. Ennek hátterében szerinte két ok állhat: egyrészt az oltás az immunválasz miatt kiválthat helyi fájdalmat vagy hőemelkedést. Emellett november és december táján más légúti vírusok által okozott járványok is jelentkeznek, amiket így aztán a páciensek összekapcsolhatnak az influenzavakcinával, amit ebben az időszakban szokás beadatni. A Magyarországon elérhető 3Fluart védőoltás inaktivált vírusrészecskéket tartalmazó vakcina, ami így nem képes influenzás megbetegedést okozni.

Mi várható?

A Times brit lap múlt pénteken arról írt, hogy Skóciában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb influenzajárványa tombol, ami jelentős nyomást helyez a skót egészségügyi rendszerre. Január második hetében az országrészben 168 influenzához köthető halálesetet regisztráltak, ami 2000 óta a legmagasabb heti adat egy influenzajárvány során.

A lap szerint a szokatlanul súlyos járványért részben az lehet a felelős, hogy a korábbiaknál kevesebben oltatták be magukat a veszélyeztetett csoportokba tartozó betegek közül. „Az influenza által veszélyeztetett emberek közel kétharmada és a covidnak kitettek háromnegyede nem oltatta még be magát. Az oltási hajlandóság alacsonyabb az influenzára és a covidra vonatkozóan is, minden jogosult csoportban, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában” – mondta a skót egészségügyi rendszer egyik szóvivője.

Az influenzajárvány súlyosságára, a magyarországi átoltottságra és a hazai oltási hajlandóság változására vonatkozó kérdéseinkkel kedden és szerdán is kerestük az NNGYK-t. Emellett külön küldtünk kérdéseket az influenzajárványról év elején nyilatkozó Surján Orsolya Népegészségügyi Helyettes Országos Tisztifőorvosnak is. Megkereséseinkre egyelőre nem érkezett válasz – ha ez változik, frissítjük a cikkünket.

Az NNGYK csütörtök délelőtt közzétett szennyvízvizsgálati adatai szerint az influenza A vírusok örökítőanyagának koncentrációja országosan csökkenő tendenciát mutat, ami a hatóság szerint azt jelentheti, hogy „az Influenza A fertőzések számának emelkedése a közeljövőben várhatóan megáll”. Az influenzaszezon ugyanakkor, ahogy az a brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) tájékoztatójából kiderül, egyes esetekben akár áprilisig is eltarthat Európában.