A cégvezetés döntésében a munkavállalói kérés mellett leginkább az játszott szerepet, hogy a delta variáns viharos terjedése miatt a járványhelyzet ismét rosszabbra fordult az Egyesült Államokban.
Bár a vakcinák több tízezer életet mentettek meg, a halálozás kockázatát nem csökkentik annyival, hogy az kiegyenlítse az idősebb korral járó magasabb kockázatot – magyarázta el egy matematikai biológiával foglalkozó kutató.
A lambda koronavírus-variáns mutációi növelik a fertőzőképességet, és megnehezítik, hogy az antitestek védjenek ellene. A már 29 országban és térségben felbukkant variáns a legfrissebb eredmények alapján mégsem jelent akkora kockázatot, mint a bizonyítottan veszélyes delta.
A korábban negatívnak mért jelentkezők 12 százalékánál nem talált ellenanyagot a Semmelweis Egyetem által használt eszköz sem. A Sinopharmmal oltottak körében 16 százalék ez az arány. Elsősorban hatvan év fölöttiek érintettek.
A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.
A beoltatlan, 90 éves nőt két különböző ember fertőzhette meg a fokozott fertőzőképességű alfa és béta változatokkal. Nem légzőszervi tünetekkel vitték kórházba, hanem mert többször elesett.
Már 67 országban engedélyezték, de a nagy nyugati szervezetek még ellenállnak, hiába derül ki egyre több tanulmányból, hogy a Szputynik nyugati oltásoknál is hatásosabb. Mi az oka az ellenségeskedésnek, és miben reménykedhetnek az oroszok?
A TikTokon terjed a módszer, hogyan lehet üdítőitalokkal becsapni az antitestekkel működő koronavírus-gyorstesztet. A titok nyitja a savas kémhatás, ami nem teszi működésképtelenné magát az eszközt, a benne lévő érzékeny antitesteket viszont igen.
„El kell fogadnunk, hogy három halálesetre, amit a vakcina előzött meg, kettő jut, amit a vakcina váltott ki” – erre jutott egy pszichológus-tudománytörténész, egy rákellenes étrendet tanulmányozó fizikus és egy „független adattudós”. A Vaccines nevű tekintélyes folyóirat pedig lehozta.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A magyar szülők több mint fele állítja, hogy gyerekének mentális egészségén nyomot hagyott a járvány, ami leginkább az alacsony jövedelmű és az egyszülős családokban élő gyerekeket sújtotta, derül ki az UNICEF Magyarország májusi reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit kedden mutatták be.
Egy amerikai kutatás szerint a szuperízlelők nagyobb mértékű védettségének oka a tulajdonságért felelős TAS2R38 nevű gén, amely egyben erősebb veleszületett immunválasszal vértezi fel tulajdonosát.
A környező országok közül Csehország, Horvátország, Szlovénia és Szerbia fogadja el a magyar oltási igazolványt. Az Egyesült Államokba, Finnországba, Norvégiába vagy Oroszországba a járványveszély miatt még egyáltalán nem lehet turisztikai célokkal beutazni, miközben Mexikó tárt karokkal várja a turistákat.
Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ előzetes adatai azt jelzik, hogy az esetek több mint felét azután jelentették, hogy a 12-24 éves korosztályhoz tartozók Pfizer/BioNTech vagy Moderna oltást kaptak. A betegek 81 százaléka teljesen felépült a tünetekből.
A mongóliai COVID-járvány első hullámában elkövetett hibákba belebukott a miniszterelnök, de most újra kilőtt a fertőzések száma, annak ellenére, hogy az oltásra jogosult lakosság közel fele már mindkét dózist megkapta – igaz, nagy részük a kínai vakcinából.
Minden eddiginél kiterjedtebb kutatás készült a COVID-19 mentális egészségre és idegrendszerre gyakorolt hatásairól. Jó hír, hogy az agyi gyulladásos és vérrögképződéses zavarok jóval ritkább szövődmények, mint eddig gondolták. Mentális betegségek azonban minden negyedik fertőzöttnél előfordultak.
A Levi's meglepve tapasztalta, milyen sokan álltak át más méretre a járvány után. Vannak olyanok is, akik fogyás miatt váltottak, de a kutatások szerint ők lehetnek kevesebben.
Az influenzavírus B egyik altípusát és az A típusú influenzavírus egyik legtöbb problémát okozó csoportját a COVID-19 elleni intézkedések kezdete óta nem észlelték, ami az influenza elleni védőoltás szempontjából is jó hír: négy helyett elég lehet három összetevőjű vakcinát gyártani, kevesebb hibalehetőséggel.
A vakcinaháború jóval összetettebb és bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik. Miközben a koronavírus-világjárványban logikusnak tűnik a szabadalmi jogok felfüggesztése a szegény országok megsegítése érdekében, a szabadalmi rendszerbe épített rugalmasságnak lehetnek potyautasai, a vakcinaellátásban pedig az európai és észak-amerikai lakosság válhat kiszolgáltatottá.
A Narendra Modival is jó kapcsolatot ápoló jógi, Baba Ramdev februárban dobta piacra Coronil nevű ajurvédikus termékét, azóta próbálja még inkább aláásni a nyugati orvoslásba és vakcinákba vetett bizalmat a járvány tépázta országban.
Elisabeth Bik több tucat hibára mutatott rá Didier Raoult francia mikrobiológus, a hidroxi-klorokin-pápa publikációiban. Válaszul online zaklatássorozatot és jogi fenyegetést kapott, sőt a lakcímét is közzétették. Több mint ezer tudós állt ki mellette.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Peruban a többlethalálozási adatokkal összhangban csaknem háromszorosára növelték a koronavírus miatt elhunytak számát. Így egymillió lakosra több mint 5400 halálozás jut, míg Magyarországon ez a szám 3085.
LabLeak vagy nem LabLeak – a járvány eredetének kérdése központi téma lesz a következő hónapokban. A Karanténnapló új részében Kemenesi Gábor virológussal és Müller Viktor elméleti biológussal mérlegeljük, hogy mi szól a járvány természetes eredete mellett, ugyanakkor miért nem zárható ki, hogy laborból szabadult ki a vírus.
A Pandémiás Tudományok Központja az olyan területek kutatóit és szakértőit igyekszik egy közösségbe terelni, amik szerepet játszhatnak az újabb járványok megjelenésének felismerésében és a védekezési stratégiák kialakításában, így megelőzhetővé válnak a mostaninál is súlyosabb világjárványok.
Shakespeare ugyanabban a coventry-i kórházban hunyt el a múlt héten, ahol beoltották december 8-án. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem a világon is az első férfi volt, akinek lakossági oltási program keretében adták be a koronavírus elleni vakcinát. Erre nagyon büszke volt.
Érdekes összefüggésre bukkantak statisztikusok: szokatlanul pontosan jelezte előre a születésszámok alakulását a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban. A jelenséget nem a randizás gyakorisága, hanem a félelem nélküliség magyarázhatja.
Nemcsak a koronavírus elleni vakcina, hanem egyik oltás sem jelent teljes védelmet mindenkinek, aki megkapja. A SARS-CoV-2 esetében a mutációk és az immunrendszer egyedi sajátosságai okozhatják a jelenséget.
A korlátozások lazításával hiába indulhat újra az élet, sokan mintha berozsdásodtak volna: fáradtak, örömtelenek, semmi kedvük újra aktivizálni magukat, és a munkában is dekoncentráltak. Ez még nem a depresszió, de már messze nem a jóllét. Úgy hívják: languishing, és a tartós stresszre adott normális reakciónak tekinthető. Mit lehet ellene tenni?
Akit a rövid válasz érdekel: majdnem mindegy, fogadja el bátran a mielőbbit, amit felkínálnak. Aki viszont agyalna, annak Csóka Endre matematikus segít a felmerülő problémák átgondolásában.
A Science-ben pénteken megjelent felhívás szerint a SARS-CoV-2 koronavírus terjedéséről és fertőzési sajátosságairól végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a rossz szellőzésű belterek potenciális fertőzési gócpontok a víruspartikulák felhalmozódásának magas kockázata miatt.
Az Egyesült Államok járványügyi központjának csütörtökön kihirdetett protokollja szerint a maszkviselési és távolságtartási mentesség két héttel az utolsó oltás felvétele után lép életbe.
Ilyet kitalálni sem lehet: távolságtartással és maszkviseléssel védenék magukat a járványtagadók a beoltottak ellen, mert azok egy újabb álhír szerint az mRNS-vakcinák hatására képesek átadni az oltóanyagot a környezetüknek. Persze vannak, akik továbbra is ördögtől valónak tartják a maszkviselést – szerintük csak a fenyőtűlevél-tea segíthet.
Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
A kutatók szerint ez magyarázhatja, hogy egyes emberek még hónapokkal a fertőzésből való felgyógyulás után is pozitív eredményt kapnak a koronavírusteszten. A tanulmány korábbi változatát az oltásellenesek is felkarolták: szerintük ez azt bizonyítja, hogy az mRNS alapú vakcináktól mutánsokká válnak az emberek.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
Hamarosan érkezik az egész EU-ban elfogadott zöldkártya a védettségi igazolvány nyújtotta belföldi előnyök mellé. De mi van azokkal, akik az uniós szinten nem engedélyezett orosz és kínai vakcinát kapták? És tényleg bárkit beoltanak Szerbiában, Dubajban vagy a Maldív-szigeteken?
Idősebb korban inkább a krónikus betegségek és az immunrendszer állapota befolyásolja azt, hogy kinél milyen súlyos betegség alakul ki a koronavírus-fertőzést követően, de a 20–39 éves korosztálynál az elhízás számít leginkább, állítják oxfordi kutatók.
Harsh Vardhan indiai egészségügyi miniszter két hónapja magabiztosan kijelentette, hogy országa a koronavírus elleni harc végjátékát vívja. Ehhez képest április végén tíz nap alatt mintegy 3 millió koronavírusos esetet regisztráltak az 1,3 milliárd lakosú országban, a kórházak egyik napról a másikra megteltek, súlyos gyógyszer- és oxigénhiány nehezíti a betegek ellátását, az indiai oltást pedig még csupán a lakosság kevesebb mint tíz százaléka kapta meg.
Ha nincs mellékhatás, vajon az oltás által szerzett védettség is gyengébb? Miért fordulnak elő ritkábban mellékhatások az idősebbeknél és férfiaknál? A Cardiff Metropolitan Egyetem virológus előadója tisztázta ezeket a kérdéseket.
A New York Times összeállítása szerint a mérsékelt alkoholfogyasztás valószínűleg nem befolyásolja a forgalomban lévő koronavírus-oltásokra adott immunválaszt, de túlzásba vinni azért nem jó ötlet.
Beoltott britek 370 ezer fős mintáján elemezték, hogyan hat a két vakcina a gyakorlatban. Kiderült, hogy már egy adagjuk is nagymértékben véd, és a vakcinák a koronavírus brit variánsa ellen is hatásosak. Az idősebbek megfelelő antitestes reakciójához elengedhetetlennek tűnik a két adag.
Bár az összes beoltottat tekintve az Európai Unió élvonalában vagyunk, az idősek között Magyarországon számottevően kisebb a beoltottak aránya, mint az uniós átlag. Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy nálunk lakosságarányosan többen halnak meg COVID-ban, mint bárhol máshol a világon.
Miközben Angliában már heti két gyorstesztet lehet ingyenesen igényelni, máshol egyenesen üldözik a pontatlannak tartott antigénteszteket. De hogy lehet az, hogy a 99 százalék fölötti érzékenységű tesztek negyede hamis eredményt mutat, és mi ennek a következménye?
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az energiaszektor újraindulása csúcsra járatja az ázsiai szénerőműveket.
A Magyarországhoz hasonló méretű és lakosságú országban január végén annyira megnőttek az esetszámok, hogy ahhoz képest a mostani magyarországi járvány csúcsa is eltörpül. A helyzetet szigorú lezárásokkal hatékonyan tudták kezelni, és az óvatos, többlépcsős nyitásnak köszönhetően stabilan kézben tartják a járványt. Hétfőn az egyetemek is megnyitottak.
Még mindig nem tudni biztosan, miért hat a koronavírus az egyik emberre így, a másikra úgy. Egy szigorúan ellenőrzött emberkísérletben most a fertőzésen átesett fiatalok szervezetén tanulmányozzák az immunrendszer reakcióját.