Az irodaházak és plázák újranyitásával elszabadulhat a hírhedt légiós betegség, a legionellózis
A világszerte egyre több országban beharangozott szigorításenyhítések, az iskolák, kormányzati intézmények és hivatalok, ipari üzemek, irodaházak, bevásárlóközpontok, szállodák, éttermek és sportlétesítmények újranyitása nem várt kockázatokkal járhat: a hosszú heteken át alig használt vízvezetékek potenciális melegágyai egy újabb, légúti megbetegedést okozó fertőzésnek. A csöveken átáramló klórozott víz hiánya, valamint a szabályozatlan hőmérsékleti változások ugyanis együttesen kiváló feltételeket teremtettek az épületgépészeti, a munka-egészségügyi és a járványtani szakirodalomban egyaránt kiemelten kezelt legionárius betegséget vagy legionellózist kiváltó kórokozók elszaporodásának.
Légió mindhalálig
1976 júliusában hat nap alatt 25 amerikai veterán életét követelte egy rejtélyes kór. A sajtó szenzációként tálalta, hogy a második világháborúban Koreában és Vietnámban harcoló katonákat tömörítő hazafias Amerikai Légió pennsylvaniai szervezetének gyűlése után hazatérők sorra kerültek kórházba magas lázzal és tüdőgyulladásos tünetekkel. A kórban 221-en betegedtek meg, a halottak száma pedig 34 volt.
Az ismeretlen ragályt a sajtó rögvest elnevezte legionárius betegségnek, ám a fertőző betegségek kutatásával és megelőzésével foglalkozó amerikai intézet, a CDC csak 1977 januárjában találta meg a kórokozó baktériumot, amely aztán a Legionella pneumophila nevet kapta. Az 1976-os fertőzés forrását azonban nem sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani, mivel a légió gyűlésének színhelyét, a pennsylvaniai Bellevue-Stradford hotelt a történtek után villámgyorsan bezárták, és a teljes átalakítás után két év múlva nyitották újra más néven. Az tudható csak, hogy a túlélők visszaemlékezése szerint a lerobbant, nem megfelelően takarított szálloda légkondicionálói büdöset árasztottak.
A mikrobiológusok később kiderítették, hogy a legionella baktérium a pangó vizekben telepedik meg, 25 és 45 Celsius-fok közötti hőmérsékleten szaporodik, és a porlasztott vízcseppekben utazva a levegőből belélegzéssel kerül a légutakba. Ilyen pangó vizek a nem kellően karbantartott ipari méretű légkondicionáló berendezésekben éppúgy megtalálhatók, mint a kevéssé használt vízvezetékekben vagy a nem elég sűrűn tisztított csap- és zuhanytelepekben.
Az is több mint negyven éve tudott, hogy a legionellózis enyhébb változata nem jár rosszabb következményekkel, mint egy múló influenza, az agresszívebb verzió azonban súlyos kimenetelű tüdőgyulladást okozhat. A betegség súlyosabb tünetei meglepő hasonlóságot mutatnak a SARS-CoV-2 vírus kiváltotta fertőzéssel: kettő-tíznapos lappangási idő után magas láz, fejfájás, légzési nehézségek, száraz köhögés jelentkezik. A CDC jelenlegi adatai szerint tíz betegből egy meghal, de azok közül, akiknek kórházi tartózkodásuk alatt került a szervezetébe a bacilus, minden negyedik ember hal meg tüdőgyulladásban.
Az új koronavírus és a legionella
A COVID-19 betegek 20 százalékánál a legionellózis is kimutatható volt – állította a The Lancet folyóiratban március 12-én publikált tanulmányban a kínai Csingtao Egyetem kutatócsoportja. Az nem derült ki, hogy az általuk vizsgált SARS-CoV-2 vírus által megfertőzött páciensek hol és miként szerezték be a fertőzést, mindenesetre úgy tűnik, hogy az új koronavírus mellett a baktérium is jelentős kockázatokat hordoz – annak ellenére, hogy szerencsére az utóbbi kórokozó nem terjed emberről emberre.
Hogy nem egyedi esetről van szó, azt az utazások során elkapható betegségekre szakosodott Journal of Travel Medicine folyóiratban április 17-én megjelent tanulmány is bizonyítja. Ebben japán kutatók egy, a Níluson tett hajókirándulása után hazatért, majd rövidesen elhunyt 80 éves páciensükről számolnak be, akinek szervezetében a COVID-19 kórokozója mellett a legionella baktériumot is kimutatták. Mindkettőt Észak-Afrikában szerezhette be, és nem tudni, melyik váltotta ki a halálos kimenetelű tüdőgyulladást.
A Reuters által megkérdezett specialisták szerint a jelenleg rutinszerűen alkalmazott diagnosztikai módszereknek köszönhetően meg lehet különböztetni egymástól a kétféle kórokozó által kiváltott tüdőgyulladást, és az antibiotikumokkal kezelhető legionellózis nagy eséllyel hatásosan gyógyítható, ugyanakkor a túlterhelt egészségügyi hálózatnak más sem hiányzik a jelenlegi járványhelyzetben, mint egy baktériumfertőzési hullám, hiszen még békeidőben is több százan halnak meg évente legionáriusbetegségben a világon.
Vezetéktisztítás, gépkarbantartás
Nem véletlen, hogy a COVID-19 pandémia alatt az egészségügyi szervezetek világszerte sorra figyelmeztetik a létesítmény- és ingatlanüzemeltetőket a vízvezetékek és légkondicionáló berendezések körültekintő és alapos fertőtlenítésére.
A magyar Legionella Kontroll nevű társaság által lefordított és nyilvánosságra hozott, a legionella baktérium okozta fertőzésekkel foglalkozó, környezeti és klinikai mikrobiológusokat, infektológusokat és epidemiológusokat tömörítő európai munkacsoport, az ESGLI (ESCMID Study Group for Legionella Infections) friss ajánlása szerint „az épületek, épületrészek bezárása vagy korlátozott használata növeli a legionella baktérium szaporodásának kockázatát a vizes rendszerekben és berendezésekben”.
A 26 pontba szedett sorvezető pontosan meghatározza a feladatokat, mivel „bármelyik víztelenítve leállított rendszer – kivéve, ha nagyon kicsi, egyszerű és lehetőség van a fizikai kiszárítására – kockázatot jelent, mivel nyomokban víz vagy pára maradhat a rendszerben, amely megfelelő körülményt biztosíthat a mikroorganizmusok, köztük a legionellák szaporodásához”.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: