Kell-e fertőtleníteni otthon a bolti élelmiszert és a kiszállítós dobozokat?

A vesztegzár idején sokan vesznek igénybe valamilyen házhoz szállító szolgáltatást, akár élelmiszer-beszerzésről, akár a napi főtt ételről vagy egyéb fontos és kevésbé fontos áruról van szó. Sokakban merül fel a kérdés, vajon mennyire vannak kitéve fertőzésveszélynek, amikor a kívülről érkezett csomagokat bontogatják, tartalmukat pedig elfogyasztják. Nekik szól a Wirecutter eligazítása, amely szerint a megfelelő óvintézkedések betartásával csak minimálisan teszi ki magát fertőzésveszélynek az egyszeri házhoz rendelő.

Még többen lehetnek azonban, akik bemerészkednek egy-egy áruházba, és ott szerzik be a hozzávalókat. Vajon nekik mennyire kell alaposan fertőtleníteniük a vásárolt árut?

Hogyan bánj el a kiszállítós csomaggal?

Ha lehetséges, érintkezésmentes kiszállítást kell választani. Vuhanban ez odáig terjedt, hogy a hatóságok minden lakónegyedben kiszállítási pontokat jelöltek ki, nehogy véletlenül is előfordulhasson, hogy a futár kezéből egyenesen a megrendelő kezébe jut az étel. Ezt azonban magánszemélyként is könnyen elérheti, aki interneten előre kifizeti a rendelést, és rögzíti, hogy az ajtó elé kéri a csomagot. Egyes ételrendelős appok, például a Wolt már rég bevezették az érintésmentes rendelés opcióját. A futár érkezése után meg kell várni, amíg elmegy, vagy legalább két méterre eltávolodik.

Arra feltehetően nincs szükség, hogy alkohollal lemosd az összes szatyrot és csomagot, mielőtt hozzáérsz: az amerikai járványügyi központ, a CDC iránymutatása szerint a legtöbb fertőzés ember és ember közötti érintkezés útján történik, az új koronavírust a sokat emlegetett nyálcseppek hozzák-viszik, nemcsak köhögés és tüsszentés, de beszéd közben is. 

Száz százalékos bizonyosságú állítást még egy tudományos munka sem tehetett a SARS-CoV-2 élettartamáról különböző felületeken, de egy amerikai kutatás előzetes eredményei szerint kartondobozon akár 24 óráig, műanyagon pedig 2-3 napig is aktív maradhat a világjárvány okozója. A CDC ennek ellenére is azt állítja, hogy bár a lehetőség megvan rá, hogy csomagolásról felszedett vírus fertőzzön, nem ez a kórokozó fő terjedési módja. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem élelmiszer-biztonsági kutatócsoportjának iránymutatása szerint is rendkívüli kicsi az esély, hogy az ember élelmiszer-csomagolásról kapja el a fertőzést.

A csoport egyik tagja, Ben Chapman azt javasolja, hogy aki a csomagolást bontogatta, utána alaposan mosson kezet, vagy használjon kézfertőtlenítőt – inkább, mint hogy fertőtlenítővel fújkáljon le minden csomagolóanyagot. Annál is inkább, mert a fertőtlenítők beszerzése még mindig nehézkes.

A csomagban elhelyezett étel valószínűleg még kevésbé ad okot aggodalomra, mint maga a csomagolás: a CDC szerint nincs olyan tudományos bizonyíték, amely arra utalna, hogy a SARS-CoV-2 étellel is terjedne. Stephen Morse, a Columbia Egyetem Mailman Közegészségügyi Iskolájának epidemiológus munkatársa is úgy fogalmazott, hogy még ha egy fertőzött személy is tette a dobozba, akkor is minimális az esély, hogy az ember főtt ételtől fertőződjön meg. Hasonló állásponton van a Serious Eats nevű oldal is, amely részletes összeállítást közölt a kérdésről.

A kiszállított étellel is tehát a legcélszerűbb úgy eljárni, ahogy általánosan is szokott az ember járvány idején: a csomagolástól meg kell szabadulni, étkezés előtt pedig alaposan meg kell tisztítani a kezet.

Mihez kezdj a bevásárolt holmikkal?

Nemhogy sokan, de valószínűleg mindenki gyanakodva néz most a bevásárlószatyrokra, tojástartókra, tejfölös dobozokra, tonhalkonzervekre és újhagymakötegekre, még akkor is, ha ő maga hozta be őket a lakásba. Teljesen jogos kérdés, hogy vajon mennyire kell ezeket a csomagolásokat fertőtleníteni – még akkor is, ha a CDC állásfoglalása erre a helyzetre is érvényes, azaz: igen kicsi az esély, hogy az ember valamilyen felületről szedje fel a vírust.

A műanyagszennyezés korában reneszánszukat élő újrahasználható, például textil bevásárlószatyrok elvileg szedhetnek fel kórokozókat, így akár SARS-CoV-2-t is a boltban, ennél azonban jóval nagyobb fenyegetést jelent, ha egy fertőzött személy is tartózkodik az üzletbenmondta például Donald W. Schaffner, a Rutgers Egyetem élelmiszer-tudományi professzora. Aki mégis aggódik a szatyrok által potenciálisan becipelt kórokozók miatt, bármikor kimoshatja őket, ilyenkor éppen elegendő a mosási utasítás betartása. Aki még így is szorong, hagyja házon kívül a szatyrot, akár a garázsban, vagy egy használaton kívüli szekrényben karanténoztassa néhány napig, hogy a vászonszatyron terjedni próbálkozó vírusok elenyésszenek. További óvintézkedés lehet még, hogy aki a maga szatyrát vitte, maga is pakolja be azt, mindkét fél biztonsága érdekében ne hagyja ezt a munkát a pénztárosra.

Ami az élelmiszer-csomagolások fertőtlenítését illeti, Schaffnernek arra is van tippje: „aki amiatt aggódik, hogy a kívülről érkező csomagolások fertőzöttek lehetnek, annak azt ajánlom, hogy mossa meg alaposan a kezét, valahányszor leül enni. Az étkezés előtti kézmosás még akkor is a legjobb módszer a betegségmegelőzésre, ha éppen nincs világjárvány.” Bár a gyakori kézmosás nagy valószínűséggel elegendő, aki így sem érzi magát nyugodtnak, nem okoz vele kárt, ha az eldobható külső csomagolásokat, például a reggelizőpelyhes kartondobozokat rögtön ki is dobja, vagy ha fertőtlenítőszerrel áttörli a konzerveket és egyéb lemosható csomagolásokat. Azzal is lehet próbálkozni, hogy a nem romlandó élelmiszereket néhány napra karanténba helyezzük fogyasztás előtt, figyelembe véve, hogy a SARS-CoV-2 az eddigi kísérletekben három nap után eltűnt a műanyag felületekről.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Mi a helyzet a zöldséggel és a gyümölccsel? Itt is érvényes a CDC ajánlása, miszerint nem jellemző az élelmiszer útján történő fertőzés, tehát a szokásos higiéniai rutin elegendő lehet: a friss gyümölcsöt és zöldséget hideg folyó vízzel kell megmosni, és tiszta konyharuhával vagy papírtörülközővel megszárítani, a hibás részt kivágni, hogy a sérült felületen ne szaporodhassanak tovább a mikrobák. Az almához, citrusfélékhez és leveszöldségekhez hasonló héjasabb termésekről finoman le is lehet dörgölni a szennyeződést, mielőtt eltenné az ember. A salátához és a káposztához hasonló leveles zöldségekről érdemes eltávolítani és kidobni a külső leveleket, és tisztításkor minél jobban szét kell húzni a fejet, hogy a víz a levelek közé is bejusson. Az amerikai élelmiszer-biztonsági hatóság, az FDA általános ajánlása szerint az előre csomagolt, mosott zöldségeket és gyümölcsöket nem kell újra megmosni. Az amerikai mezőgazdasági minisztréium (USDA) kifejezetten nem javasolja, hogy mosó- vagy mosogatószerrel mossák át az élelmiszereket, mert ezeket a szereket az FDA nem vizsgáltatta be erre a célra. Ugyanez érvényes a tojás mosására is. Nem kizárható, hogy a tisztítószer összetevői beszivárognak az élelmiszerbe, és onnan az emésztőrendszerbe kerülnek, nem tudni, milyen hatást kiváltva.

A természetes tisztítószerek hívőiben felmerülhet, hogy valamilyen ecetes hatóanyagú szerrel támadnak a SARS-CoV-2-re, de az ecet nem minősül regisztrált fertőtlenítő szernek, és nincs rajta azon a listán sem, amely a koronavírus ellen hatékony tisztítószereket összesíti. Schaffner szerint akit megnyugtat az ecet, nyugodtan használhatja, de azért nem árt, ha tudja, hogy nem ér el vele többet, mint ha egyszerű vizet alkalmazna.

A kézmosásnál tehát még nem találtak ki jobbat, ha a COVID-19 megelőzéséről van szó. Nemcsak étkezés előtt, hanem főzés közben is érdemes gyakran kezet mosni, valahányszor csak potenciálisan fertőzött felülethez ér az ember. A főzésnél érdemes még a mosogatót és a pultot fertőtlenítő hatású szerrel áttörölni, az alapanyagot pedig a megfelelő hőmérsékleten hűtve tárolni.

„Az az egyszerű lépés, hogy elmegyek a boltba, és emberekkel vegyülök, sokkal nagyobb fertőzésveszélyt jelent, mint bármi, ami a salátámban van. Persze fontos nyitottnak maradni, és amint látunk valami bizonyítékot arra, hogy a betegség élelmiszerrel terjed, meg fogjuk változtatni az ajánlásainkat” – fogalmazott Schaffner.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: