Nem véd az ólomköpeny az alacsony dózisú röntgensugarak ellen

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Nem nyújt védelmet az alacsony dózisú röntgensugarak ellen az ólomköpeny – állítja a Statnews szakmai portál szerint az Amerikai Biofizikusok Szövetsége. A társaság szerint az ólompajzsok és ólomköpenyek használata gyakorlatilag nem csökkenti a röntgensugarak elnyelődését az érintett szervekben, éppen ezért nem javasolja, hogy a röntgen- és CT-felvételek elkészítésekor a páciensek létfontosságú szerveit a korábban megszokott gyakorlat szerint ólompajzsokkal takarják el. 

Az új amerikai ajánlás nemcsak simán megingat egy több évtizedes gyakorlatot, hanem egyenesen azt állítja, hogy az ólompajzsok használata amellett, hogy nem használ sokat, még árthat is. Az ólom borította területek például beárnyékolhatják a felvételt, így a röntgenkép használhatatlannak bizonyulhat. Ebben az esetben a betegnek újabb röntgenfelvételre kell mennie, így összességében több röntgensugárzás éri a szervezetét, mintha az első felvétel elkészítésekor meg sem próbálták volna megvédeni. 

Egy 2017-es tanulmányból ráadásul az is kiderült, hogy az ólompajzsokat a felvételeket készítő szakemberek az esetek felében rosszul tették a betegek testére. A felvételtechnikai hibák miatt a medencetáji felvételek értékelhetetlenné váltak, vagy hamis eredményeket tükröztek, mert a pajzsok olyan anatómiai területeket takarnak el, amelyek áttekintése fontos lett volna. Közben a pajzsok az óvni szándékozott sugárérzékeny szerveket, például a belső nemi szerveket sem védték a káros sugárzástól. 

Ennél is nagyobb probléma, hogy a modern röntgengépek és CT-k automatikusan növelik a besugárzás mértékét, ha a képalkotásban akadályt érzékelnek. A beborított területeken emiatt annyi sugárzást igyekeznek leadni, hogy a pajzson keresztül is elkészüljenek a felvételek. Mindez drasztikusan megnöveli a röntgenkép elkészítéséhez egyébként szükséges sugárzás mértékét. Mindez ráadásul úgy történik, hogy a modern berendezések a célterületeken kívülre elenyésző mértékű sugárzást bocsátanának ki eleve. 

Lassan az a kérdés, hogy van-e a pajzsnak bármi haszna

Az ólompajzsoknak két esetben lehet haszna: azokon az egészségügyi szakembereken, akik magát a besugárzást elvégzik, illetve azoknál a betegeknél, akiket megnyugtat, ha rajtuk van. A felvételeket készítő radiológusok és asszisztenseik nap mint nap lényegesen nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint bármelyik páciensük, akinek a testéről a felvételeket készítik, így számukra továbbra is javasolt az ólomköpeny használata. Ami pedig a betegek pszichés szükségleteit illeti, az új irányelvek értelmében az orvosoknak érdemes lenne feltérképezniük, hogy a pácienseik nagyobb biztonságban érzik-e magukat, ha a szükséges felvételeket ólompajzsok használata mellett végzik el rajtuk. 

A jövőben az Egyesült Államokban praktizáló radiológusok az eddigi gyakorlattól eltérően tájékoztathatják betegeiket az ólompajzs viselésének a hátrányairól, majd a betegek maguk dönthetik el, hogy vállalják-e a kockázatot, vagy eltekintenek az eddig kötelező gyakorlatnak számító védőfelszerelés használatától. 

(Forrás: Statnews)

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: