Elkészült a klitorisz minden korábbinál pontosabb 3 dimenziós neuroanatómiai atlasza
A csikló idegpálya-hálózatát egy nemzetközi kutatói konzorcium térképezte fel.
A csikló idegpálya-hálózatát egy nemzetközi kutatói konzorcium térképezte fel.
A DNS szerkezetét feltáró James Watson halála után újra fellángolt a vita, hogy a Watson–Crick duó vajon nem a molekuláról fontos felvételt készítő Rosalind Franklin elől lopta-e el a Nobel-díjat érő információkat.
Az egyedülálló 360 fokos látás titkát a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói fejtették meg.
Miután február közepén dróntalálat érte a csernobili atomerőmű védelmi rendszerét, újra felmerült a kérdés: mi véd minket az emberiség legsúlyosabb nukleáris balesetéből visszamaradt sugárzástól? Videóban mutatjuk be az Új Biztonsági Zárat.
Csak januárban lőtték fel, és még tesztelés alatt áll, de máris elkápráztatta a tudósokat a közös európai-kínai röntgenteleszkóp, amely egy természetes jelenségre alapozva készít széles látószögű képeket.
40 százalékkal csökkentenék az űrteleszkóp fenntartási büdzséjét, ami pár év alatt a leszereléséhez vezethet. Pedig még legalább 10 évig dolgozhatna a tudomány javára.
Eddig legalább 10 000 atomot lehetett csak egyszerre vizsgálni, de egy új eljárással már egyetlen atom típusát és kémiai állapotát is meg tudják határozni. A felfedezés várhatóan az orvos-, a környezet- és az anyagtudományra is óriási hatással lesz.
A 2300 éves leletet röntgensugarakkal vizsgálták meg, így fedezték fel, hogy a tinédzser fiú testét 49 értékes védelmező amulettel, köztük egy arany szkarabeusszal temették el.
Az extra-galaktikus exobolygó egy fekete lyukból vagy egy neutroncsillagból, és egy nagyjából 20 naptömegű csillagból álló kettős rendszer tagja és hozzávetőlegesen akkora mint a Szaturnusz.
Mitől támad az immunrendszerünk a saját mozgásszerveinkre? Miért épp a 35-50 év közötti nőknél a leggyakoribb a reumatoid artritisz? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Elméleti fizikusoknak sikerült kiszámolható hullámhossz alapján létrehozni azt a fényt, amely úgy hatol át az útjába rakott közegen, mintha az ott sem lenne.
Lassan a röntgenfelvételek készítésekor rutinszerűen használt ólompajzsokról és köpenyekről is kiderül, hogy többet ártanak, mint amennyi hasznuk van.
Sokkal több minden, és sokkal bonyolultabban, mint azt elsőre gondolná az ember. Rockenbauer professzor elmagyarázza az elektromágneses sugárzást.