Szigorúbb természetvédelmi oltalom alá került az egyik utolsó megmaradt erdős sztyepp a Hortobágyon
Az Agrárminisztérium nem verte nagydobra, hogy egy június 2-án kihirdetett miniszteri rendelettel Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkban létrejött az az övezeti besorolás, amely „hosszú távra meghatározza a védett területek természetvédelmi kezelésének és hasznosításának kereteit”.
A Természetvédelmi Világalap hazai szervezete, a WWF Magyarország csütörtökön közleményben üdvözölte a lépést, amely a nemzetközi protokoll szerint a nemzeti park különféle területeit természeti övezetre, természetkímélő hasznosítási övezetre és szolgáltató övezetre osztotta aszerint, hogy az adott helyeken mennyire védendő az ökoszisztéma.
A természeti övezetbe tartoznak a nemzeti parkok azon területei, amelyek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. A természetvédelmi kezelés célja a természeti folyamatok működésének biztosítása, elősegítése, valamint helyreállítása a minimálisan szükséges beavatkozás elvének érvényesítésével. A Hortobágyi Nemzeti Parkban a Pentezugi Vadlórezervátum, a Kunkápolnási-mocsár mellett idetartozik az újszentmargitai Tilos-erdő is, amely a honfoglaláskori erdős sztyepp egyik utolsó megmaradt ikonikus darabja.
A WWF Magyarország 2012-ben a Börzsönyben található Csarna-völgybe tervezett fakitermelés kapcsán hívta fel először a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti parkokban nincsenek valóban érintetlen és érinthetetlen magterületek.
„A mintegy hat Tihanyi-félszigetnyi háborítatlan területen hagyományos tájhasználat – például legeltetés vagy fakitermelés – nem lesz, de a természetkedvelő turisták a szabályok betartása mellett továbbra is látogathatják” – idézi a WWF Magyarország közleménye Gálhidy Lászlót, a természetvédelmi szervezet erdő programjának vezetőjét.
A miniszteri rendelet szerint „a természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együtt, vagy egymás mellett van jelen; az elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása. A természetvédelmi kezelés mellett a táji és a természeti értékeket nem károsító, a védelem céljainak eléréséhez nem feltétlenül szükséges, vagy elsősorban nem a védelem céljainak megvalósítására irányuló gazdálkodás, területhasználat is folytatható”.
A szolgáltató övezetbe a beépített területek, továbbá azok a helyszínek tartoznak, amelyeknek a rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár. A természetvédelmi kezeléshez szükséges, azt elősegítő, továbbá a természetkímélő hasznosításhoz kötődő infrastruktúrát elsősorban a szolgáltató övezetben kell elhelyezni. A Hortobágyon ide tartozik a Pusztai Állatpark, a Kilenclyukú-híd és a Hortobágyi Pásztormúzeum környéke.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Hungarikum lett a tiszavirág
Hogy segíti-e a pálinkához hasonló törvénybe cikkelyezés a Palingenia longicauda fennmaradását, még nem tudni, mindenesetre talán hozzájárul ahhoz, hogy az egyik legveszélyeztetettebb kérészfaj továbbra is a Tisza dísze maradjon.
Látványosan kivéreztetik a nemzetközi hírű magyar természetvédelmet
Elmaradó idénymunkák, természetvédelmi őrök által üzemeltett látogatóközpontok, kiüresedő hivatalok, jogosítványaiktól megfosztott zöld hatóságok: az elmúlt nyolc évben fokozatos forrásmegvonással és hatáskörcsökkentéssel építette le a kormányzat az EU-csatlakozáskor még nemzetközileg is elismert állami természetvédelmet.
Elhunyt Rakonczay Zoltán, akinek a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a madártani egyesületet köszönhetjük
A legendás erdőmérnök annyira jól tette a dolgát, hogy első sikerei után Kádárék lefokozták. Mégis neki köszönheti az ország a nemzeti parkok kiterjedt hálózatát és számos intézmény megalapítását. 89 éves volt.