Mit veszítünk szem elől, ha a magyarországi erdők sorsáról kizárólag az erdőgazdálkodás által kijelölt kereteken belül vitázunk? Ha pedig a tömeges nyomás nem működik, elgondolható-e a legális tiltakozáson túli közvetlen cselekvés, és mit mondhatunk ennek morális igazolhatóságáról?
Július 24-ére esik idén a globális túlfogyasztás napja. A WWF Magyarország szerint a kormányok, vállalatok és más döntéshozók felelőssége kulcsszerepet játszik abban, hogy ennyire rossz irányba haladunk.
A nemrégiben még sikertörténetként ünnepelt visszatelepítési program ellenzői szerint az állatok kárt okoznak a birkaállományban, a hiúzszakértő szerint a vita nem szakmai, hanem politikai kérdésekről szól.
A farkast „fokozottan védett állatfaj” helyett „védett állatfajjá” minősítették át a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának keddi ülésén, ami nemcsak az eddigi farkasmegőrzési törekvésekből űz csúfot, hanem veszélyes precedenst is teremt.
A WWF jelentése lesújtó képet fest arról, hogy mit tesz a Földdel és annak élővilágával az ember.
A WWF szerint július 9-re Európai Unió már felélte azt a halkészletet, amit képes kitermelni. Országokra lebontva sem jobb a helyzet.
A természetvédelmi világalap szakértői jelentése szerint a vízi ökoszisztémák a globális GDP 60 százalékának megfelelő összegű közvetlen és közvetett hasznot termelnek évente.
Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, május 30-ára sikerülne felélni a Föld egész éves erőforrásait.
Kijött a WWF kétévente frissülő biodiverzitás-jelentése: a biológiai sokféleség az utóbbi két évben sem javult.
A szélturbinák azonos névleges kapacitás mellett több energiát termelnek, mint a napelemek, és mára a költségük és a kibocsátási egyenlegük is vetekszik a napelemekével. Magyarországon viszont 2011 óta különböző rendeletek teszik lehetetlenné a szélturbinák telepítését. Miért?
Érvényben marad a jelenlegi szabályozás, nem lesz könnyebb kutat létesíteni, de így védhetők meg Magyarország értékes ivóvízkészletei.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF a Föld napján hívta fel a figyelmet a környezet- és klímavédelem fontosságára, az ekkor megfogalmazott nyílt levelet azóta 180 civil szervezet is aláírta.
A Föld órájában, március 26-án este 8:30 és 9:30 között vállalt önkéntes takarékoskodással megspórolt gigawattórák önmagukban nem csökkentik érdemben a globális áramfogyasztást, de a 2007-ben indított klímaakciók sok területen ígéretes változást hoztak.
A 2020-as megingás után az emberiség visszatért a régi kerékvágásba, és ismét hét hónap alatt éli fel a Föld egy évre elegendő természetes erőforrásait. 1970 óta ez nap egyre hamarabb és hamarabb jön el.
Globálisan a dátum július 29-e, de az is túl korai. A WWF új mobilalkalmazása személyre szabott tippekkel, kihívásokkal segít azoknak, akik hajlandók változtatni szokásaikon, és szeretnének tudatosabb fogyasztóvá válni.