Az Egyesült Arab Emírségek Mars-programja segíthet véget vetni az olajipar uralkodásának

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Ezen a nyáron – a bolygók közötti ideális távolságot kihasználva – három ország is küldetéseket indít a Marsra, az amerikai és kínai kilövéseket azonban megelőzi egy új kihívó, az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója. A héten induló küldetés célja, hogy minden eddiginél átfogóbb és részletesebb képet alkosson a vörös bolygó légköréről.

A szonda indítását eredetileg július 15-ére, szerdára tervezték, de azt időjárási okok miatt el kellett halasztani, így egyelőre annyit lehet tudni, hogy a hét második felében (valószínűleg 17-én) lövik fel a japán Tanegasima Űrközpontból, hogy megkezdje legalább 7 hónapos útját a Marsig. Ha az Emírségek Mars-missziója sikeres lesz, azzal az arab világ legelső bolygóközi küldetését valósítja meg az államszövetség.

Az Egyesült Arab Emírségek űrkutatásának meglepő fejlődését annak tulajdonítják, hogy az olajban gazdag monarchia igyekszik több lábra állni gazdasági értelemben. 2019-ben az ország GDP-jének 30 százalékáért felelt az olajipar, de a kormány abban reménykedik, hogy a Mars-misszióhoz hasonló kezdeményezések arra ösztönzik majd a diákokat, hogy a tudományos és műszaki pályákon is kipróbálják magukat.

A dubaji Mohammed Bin Rashid Űrközpont egyik alkalmazottja munka közbenFotó: GIUSEPPE CACACE/AFP

Az autonóm űrszonda nevét is ebben a szellemben választották: az Al Amal (Remény) elnevezésével az űrkutatók az arab világnak is üzentek.

„Mindannyian tudjuk, hogy egy feszültségekkel teli térségben élünk. Ezért amikor a szondának a Remény nevet adtuk, az nemcsak az emírségekbeli fiataloknak, de az egész térség fiataljainak reményt adhat, hogy új korszakba léptünk, egy olyan korszakba, ahol lesz tudomány, lesz technológia, lesz űrkutatás, és minden lehetséges”

mondta a CNN-nek Fatma Hussain Lootah, az űrszondát fejlesztő kutatócsoport vezetője. A küldetés projektvezetője, Omran Sharaf szerint az országban már látszik is az űrprogram hatása: „Olyan egyetemek indítanak tudományos képzéseket, ahol eddig nem voltak ilyenek, és azt látjuk, hogy a hallgatók sorban jelentkeznek át rájuk a pénzügyi és nemzetközi kapcsolatok szakokról.”

Fotó: KARIM SAHIB/AFP

Míg Sharaf szerint egy átlagos Mars-küldetés előkészítése 10-12 évet vesz igénybe, a Dubajban található Mohammed Bin Rashid Űrközpont tudósai hat év alatt összehozták a projektet. A tervek szerint a Remény egy teljes marsi éven (687 földi napon) át kering majd a bolygó körül, miközben a hidrogén- és oxigénszinteket elemzi, hogy a légkörről alkotott kép felfedje, miért vált élhetetlenné a bolygó.

Magyarországon nincs még egy olyan újság, mint a Qubit. De ahhoz, hogy továbbra is lehessen, arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy támogassátok erőfeszítéseinket egyszeri vagy rendszeres adománnyal, és járuljatok hozzá, hogy a Qubit még alaposabb, még hitelesebb, még tudományosabb tudjon lenni.
Támogasd a Qubit munkáját – nekünk minden segítség számít!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: