Ezen a nyáron – a bolygók közötti ideális távolságot kihasználva – három ország is küldetéseket indít a Marsra, az amerikai és kínai kilövéseket azonban megelőzi egy új kihívó, az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója. A héten induló küldetés célja, hogy minden eddiginél átfogóbb és részletesebb képet alkosson a vörös bolygó légköréről.

A szonda indítását eredetileg július 15-ére, szerdára tervezték, de azt időjárási okok miatt el kellett halasztani, így egyelőre annyit lehet tudni, hogy a hét második felében (valószínűleg 17-én) lövik fel a japán Tanegasima Űrközpontból, hogy megkezdje legalább 7 hónapos útját a Marsig. Ha az Emírségek Mars-missziója sikeres lesz, azzal az arab világ legelső bolygóközi küldetését valósítja meg az államszövetség.

Az Egyesült Arab Emírségek űrkutatásának meglepő fejlődését annak tulajdonítják, hogy az olajban gazdag monarchia igyekszik több lábra állni gazdasági értelemben. 2019-ben az ország GDP-jének 30 százalékáért felelt az olajipar, de a kormány abban reménykedik, hogy a Mars-misszióhoz hasonló kezdeményezések arra ösztönzik majd a diákokat, hogy a tudományos és műszaki pályákon is kipróbálják magukat.

Az autonóm űrszonda nevét is ebben a szellemben választották: az Al Amal (Remény) elnevezésével az űrkutatók az arab világnak is üzentek.

„Mindannyian tudjuk, hogy egy feszültségekkel teli térségben élünk. Ezért amikor a szondának a Remény nevet adtuk, az nemcsak az emírségekbeli fiataloknak, de az egész térség fiataljainak reményt adhat, hogy új korszakba léptünk, egy olyan korszakba, ahol lesz tudomány, lesz technológia, lesz űrkutatás, és minden lehetséges”

– mondta a CNN-nek Fatma Hussain Lootah, az űrszondát fejlesztő kutatócsoport vezetője. A küldetés projektvezetője, Omran Sharaf szerint az országban már látszik is az űrprogram hatása: „Olyan egyetemek indítanak tudományos képzéseket, ahol eddig nem voltak ilyenek, és azt látjuk, hogy a hallgatók sorban jelentkeznek át rájuk a pénzügyi és nemzetközi kapcsolatok szakokról.”

Míg Sharaf szerint egy átlagos Mars-küldetés előkészítése 10-12 évet vesz igénybe, a Dubajban található Mohammed Bin Rashid Űrközpont tudósai hat év alatt összehozták a projektet. A tervek szerint a Remény egy teljes marsi éven (687 földi napon) át kering majd a bolygó körül, miközben a hidrogén- és oxigénszinteket elemzi, hogy a légkörről alkotott kép felfedje, miért vált élhetetlenné a bolygó.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Már csak 11 évet kell aludni, hogy megtudjuk, van-e élet a Marson

Tóth András tudomány 2020. január 18.

Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.

Már 110 ember elég lehet egy Mars-kolónia megalapításához

Bodnár Zsolt tudomány 2020. június 19.

A bordeaux-i műegyetem kutatója kiszámolta, hány ember tudná ellátni a marsi civilizáció kialakításához szükséges kezdeti munkákat, és egy kisebb ütemtervet is azok elé tárt, akik epekedve várják a Mars meghódítását.

Így alakította át a Marsról alkotott képünket a NASA bravúros marsjárója, a Curiosity

Tóth András tudomány 2019. május 11.

Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.