A valaha mért legmagasabb szint után pár nappal a határértéknél is kevesebb metánt detektált a NASA Curiosity szondája a Marson. A kutatók nem értik, de vizsgálják a jelenséget.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Munkába állt a csodaszeizmométer, a SEIS.
Képek után hangot is küldött a Földre a Mars belső szerkezetét és tektonikus folyamatait kutató InSight űrszonda.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
A marsrengéseket kutató űrszonda hétfő este landolt, és profi fotókat küldött.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Az oda- és a visszaút során a teljes emberi életciklusban elviselhető sugárterhelés 60 százalékának lennének kitéve a Marsra utazó asztronauták. A múlt héten Berlinben rendezett bolygótudományi konferencián elemezték a kockázatokat.
A House of Cards készítőjének új sorozata a 2030-as években játszódik, és az űrutazás mögött húzódó politikai, családi és kommunikációs játszmákról szól. Kár, hogy az egész évad olyan, mintha egy film első fél órája lenne.
A NASA egymillió dollárt ígér annak, aki kitalálja, hogy lehet szén-dioxidból cukrot előállítani. A marsi misszió során ezt akarják etetni az űrhajósokkal.
Boldog hatodik évfordulót, Curiosity!
A mára legendás projektben 1,27 hektáron modellezték a Föld önellátó rendszerét. Először két évre zártak össze 8 embert az arizonai hegyekben, kevés sikerrel, a második misszió pedig hónapok alatt káoszba fulladt.
Az Európai Űrűgynökség marskutató szondája először küldött haza képet a bolygó jéggel borított krátereiről.
Üvegházhatású gázüzem, nitrofil mohák, űrtükrök, permafroszt-kitermelés, aszteroidabányászat és minden, ami egy bolygó lakhatóvá tételéhez szükséges. Ugyan csak négy óra alatt jutottunk az első kör végére a 2016-ban az év játékának választott, tudományos szempontból hibátlan társasban, de nekünk bejött.
Miközben szegény Kanai Norisigéból majdnem óriás lett az űrben, a NASA egypetéjű ikerűrhajósokon vizsgálja a hosszas földönkívüli tartózkodás emberi testre gyakorolt hatásait. Mi lesz velünk, ha átköltözünk a Marsra?