A NASA leszállóegysége kétszeresen túlteljesítette eredetileg két évre tervezett küldetését. Végzetét a napelemeire rakódó por okozta: a tisztítást a szondára szerelt eszközökkel nem lehetett volna praktikusan megoldani.
Meglepően nagy a széljárás a Mars egyes területein, így a NASA kutatói szerint egy-egy jól elhelyezett szélturbina a napenergiát is helyettesítheti a jövőbeli emberes marskutató küldetések során.
A marsjáró mikrofonja épp be volt kapcsolva, amikor elhaladt előtte egy több mint 100 méter magas forgószél. A kutatókat az is meglepte, hogy az örvény közepén is feltűnik egy porfelhő.
A marsi minták Földre hozatala az űrkutatás történetének eddigi legkomplexebb művelete lesz, legalább négy eszköz szinkronizált tevékenységére lesz hozzá szükség. A NASA most Pixar-filmeket meghazudtoló animációban mutatja be a küldetést.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
Egyszerűbbé és olcsóbbá vált a marsi minta-visszahozatal, amelynek célja kideríteni, hogy kialakult-e valaha az élet a bolygón. A programhoz kulcsfontosságú európai szondán magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Mars és Föld közti utazás.
8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
Az első augusztus eleji mintavételi kísérlet során valószínűleg szétmorzsolódott a kőzet mielőtt a gyűjtőcsőbe került volna, a NASA marsjárója ezért újra próbálkozott.
A helikopter az első ember alkotta eszköz, amely kontrollált, motoros repülést hajtott végre egy másik bolygó légkörében. A NASA szerint az akció jelentősége a Wright fivérek első, 1903-as repüléséhez mérhető.
Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.
Megérkezett a Földre a NÁSA szondája által készített első marsi fotó, kezdődhet az ősi életnyomok utáni kutatás és a mintagyűjtés.
A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.
Az autó méretű, nukleáris meghajtású szonda az elmúlt másfél évben feltárta a Mars éghajlatának múltbeli gyökeres változását, tovább mélyítette a légköri metán rejtélyét, köveket fúrt, hegyet mászott, és közben rengeteg szelfit készített.
66 marsi völgyrendszer részletes tanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy a völgyek egyharmadát nem folyók vagy óriási áradások, hanem gleccserek hozhatták létre. Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, milyen volt az ősi Mars környezete, és kialakulhatott-e a bolygón az élet.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
Az államszövetség a héten szondát küld a Marsra, hogy minden eddiginél átfogóbb képet alkosson a bolygó légköréről. De az űrprogramnak társadalmi céljai is voltak: a tudományos és műszaki pályákat igyekeznek népszerűbbé tenni, hogy ne mindenki az olajiparban akarjon elhelyezkedni.
A NASA szondájának célja a Mars belső aktivitásának és szerkezetének vizsgálata, ami segíthet a kőzetbolygók, így a Föld kialakulásának megértésében is.
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Az amerikai marsjáró navigációs kamerájának fekete-fehér fotói elképesztő részletességgel mutatják meg a bolygó felszínét.
A valaha mért legmagasabb szint után pár nappal a határértéknél is kevesebb metánt detektált a NASA Curiosity szondája a Marson. A kutatók nem értik, de vizsgálják a jelenséget.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
Munkába állt a csodaszeizmométer, a SEIS.
Képek után hangot is küldött a Földre a Mars belső szerkezetét és tektonikus folyamatait kutató InSight űrszonda.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
A marsrengéseket kutató űrszonda hétfő este landolt, és profi fotókat küldött.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Az oda- és a visszaút során a teljes emberi életciklusban elviselhető sugárterhelés 60 százalékának lennének kitéve a Marsra utazó asztronauták. A múlt héten Berlinben rendezett bolygótudományi konferencián elemezték a kockázatokat.
A House of Cards készítőjének új sorozata a 2030-as években játszódik, és az űrutazás mögött húzódó politikai, családi és kommunikációs játszmákról szól. Kár, hogy az egész évad olyan, mintha egy film első fél órája lenne.
A NASA egymillió dollárt ígér annak, aki kitalálja, hogy lehet szén-dioxidból cukrot előállítani. A marsi misszió során ezt akarják etetni az űrhajósokkal.
Boldog hatodik évfordulót, Curiosity!
A mára legendás projektben 1,27 hektáron modellezték a Föld önellátó rendszerét. Először két évre zártak össze 8 embert az arizonai hegyekben, kevés sikerrel, a második misszió pedig hónapok alatt káoszba fulladt.
Az Európai Űrűgynökség marskutató szondája először küldött haza képet a bolygó jéggel borított krátereiről.
Üvegházhatású gázüzem, nitrofil mohák, űrtükrök, permafroszt-kitermelés, aszteroidabányászat és minden, ami egy bolygó lakhatóvá tételéhez szükséges. Ugyan csak négy óra alatt jutottunk az első kör végére a 2016-ban az év játékának választott, tudományos szempontból hibátlan társasban, de nekünk bejött.
Miközben szegény Kanai Norisigéból majdnem óriás lett az űrben, a NASA egypetéjű ikerűrhajósokon vizsgálja a hosszas földönkívüli tartózkodás emberi testre gyakorolt hatásait. Mi lesz velünk, ha átköltözünk a Marsra?