
Felfalt egy nagy porördög egy kisebbet a Marson, és ezt pont végignézte a NASA marsjárója
A két portölcsér összeolvadását még januárban örökítette meg a Perseverance marsjáró, amely mostanában ősi kőzetek után kutat a Jezero-kráter peremén.
A két portölcsér összeolvadását még januárban örökítette meg a Perseverance marsjáró, amely mostanában ősi kőzetek után kutat a Jezero-kráter peremén.
A Perseverance 500 métert utazott felfelé, és páratlan látvány tárult elé. A kráterfenék fiatalabb kőzetei után most egy éven át a Mars legősibb formációit vizsgálhatja.
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Két év múlva indul az első ember nélküli misszió, hogy teszteljék a marsi landolást, majd a következő utazási ablakban, 2028-ban kezdődhet a kolóniaépítés.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A Thales Alenia Space által vezetett konzorcium 522 millió eurót kap az Európai Űrügynökségtől, hogy előkészítse a hányatott sorsú Rosalind Franklin marsjáró 2028-as fellövését.
A szonda mostanra már több mint 25 ezerszer kerülte meg a bolygót, a fedélzetén névő HRSC kamera egyedülálló felvételeket készített a Mars hatalmas vulkánjairól és legnagyobb holdjáról, a Phobosról.
A kutatók azt feltételezik, hogy a tűzhányó a földi ókortól kezdve egészen a közelmúltig aktív volt.
A veterán Mars Express űrszonda radarja az egyenlítő közelében, mélyen a felszín alatt észlelt porral szennyezett hatalmas lerakódásokat.
A NASA űrszondája által megfigyelt fényjelenség csak külsőleg hasonlít a sarki fényre, de egészen más folyamatok okozzák.
A Curiosity marsjáró ciklikusan váltakozó nedves-száraz körülményekre talált bizonyítékot, ami elősegíthette az élethez szükséges molekulák létrejöttét az ősi Marson.
Késleltetett kommunikáció, kötelező kültéri űrruha és esztendőnyi hermetikus izoláció fémjelzi négy önkéntes következő egy évét a NASA houstoni űrkozpontjában felépített Mars Alpha Dune bázison.
Az Európai Űrügynökség így ünnepli meg a 20 évvel ezelőtt útnak indított Mars Expresst, ami most olyat művel, amit marsszonda még soha. Kamerája 50 másodpercenként fog képeket készíteni, amik fénysebességgel, elkészültük után 17 perccel érkeznek meg a Földre.