DNS-be kódolták az Óz, a csodák csodáját amerikai tudósok

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A DNS-sel mint adathordozóval régóta kísérleteznek a tudósok, most azonban már az sem tűnik olyan távolinak, hogy nemsokára a pendrive-ok mellett a gyakorlatban is használatba vehető legyen. A Texasi Egyetem (Austin) egyik kutatócsoportjának ugyanis sikerült az Óz, a csodák csodáját regényformában, eszperantó nyelven teljes hosszúságában az eddigieknél sokkal hatékonyabban és pontosabban „lementenie” egy DNS kettős spirálra – írta a Futurism.

A DNS adattárolási képességei messze meghaladják a hagyományos adathordozókét, emiatt régóta kísérleteznek vele az olyan techóriások, mint a Microsoft, amely már 2017-ben bejelentette: az évtized végére tervezi egy DNS-alapú felhő létrehozását. 

Az adatok mennyiségének exponenciális növekedése miatt – szakértők 2025-re 163 zettabyte-nyi adatot vizionálnak – a fizikai tárolás egyre nehézkesebb, erre jelenthetne megoldást a DNS-alapú adathordozás. Az MIT Technology Review szerint például a világon eddig legyártott összes film DNS-en tárolva egy kockacukornál is kisebb helyen elférne.

A DNS-en történő adathordozás megvalósítása azonban egyáltalán nem egyszerű. A biológiai örökítőanyag nagyon könnyen megsérülhet, és a rajta tárolt adatok is elveszhetnek. „Az áttörést egy olyan algoritmus jelenti, amely az információ pontos előhívását teszi lehetővé, még akkor is, ha a DNS-szálak a tárolási folyamat során részlegesen megsérülnek” – mondta az egyetem sajtóközleménye szerint Ilya Finkelstein molekuláris biológus, a kutatócsoport egyik tagja és az amerikai tudományos akadémia a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban a héten megjelenő tanulmány társszerzője.

Korábban a tudósok egyfajta biztonsági mentést végezve ugyanazt az információt többször is belekódolták a DNS-szálakba. Az új kutatás azonban feleslegessé teszi a backupot. „Megtaláltuk a módját, hogy az információt sokkal hálószerűbben építsük fel”, magyarázta a kutatásban ugyancsak részt vevő Stephen Jones. Mint mondta, „minden adat megerősít egy sor másik adatot, és emiatt elég egyszer leolvasni a kódot”.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: