DNS-be kódolták az Óz, a csodák csodáját amerikai tudósok
A DNS-sel mint adathordozóval régóta kísérleteznek a tudósok, most azonban már az sem tűnik olyan távolinak, hogy nemsokára a pendrive-ok mellett a gyakorlatban is használatba vehető legyen. A Texasi Egyetem (Austin) egyik kutatócsoportjának ugyanis sikerült az Óz, a csodák csodáját regényformában, eszperantó nyelven teljes hosszúságában az eddigieknél sokkal hatékonyabban és pontosabban „lementenie” egy DNS kettős spirálra – írta a Futurism.
A DNS adattárolási képességei messze meghaladják a hagyományos adathordozókét, emiatt régóta kísérleteznek vele az olyan techóriások, mint a Microsoft, amely már 2017-ben bejelentette: az évtized végére tervezi egy DNS-alapú felhő létrehozását.
Az adatok mennyiségének exponenciális növekedése miatt – szakértők 2025-re 163 zettabyte-nyi adatot vizionálnak – a fizikai tárolás egyre nehézkesebb, erre jelenthetne megoldást a DNS-alapú adathordozás. Az MIT Technology Review szerint például a világon eddig legyártott összes film DNS-en tárolva egy kockacukornál is kisebb helyen elférne.
A DNS-en történő adathordozás megvalósítása azonban egyáltalán nem egyszerű. A biológiai örökítőanyag nagyon könnyen megsérülhet, és a rajta tárolt adatok is elveszhetnek. „Az áttörést egy olyan algoritmus jelenti, amely az információ pontos előhívását teszi lehetővé, még akkor is, ha a DNS-szálak a tárolási folyamat során részlegesen megsérülnek” – mondta az egyetem sajtóközleménye szerint Ilya Finkelstein molekuláris biológus, a kutatócsoport egyik tagja és az amerikai tudományos akadémia a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban a héten megjelenő tanulmány társszerzője.
Korábban a tudósok egyfajta biztonsági mentést végezve ugyanazt az információt többször is belekódolták a DNS-szálakba. Az új kutatás azonban feleslegessé teszi a backupot. „Megtaláltuk a módját, hogy az információt sokkal hálószerűbben építsük fel”, magyarázta a kutatásban ugyancsak részt vevő Stephen Jones. Mint mondta, „minden adat megerősít egy sor másik adatot, és emiatt elég egyszer leolvasni a kódot”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A dolgok DNS-e: a jövő tárgyai saját keletkezésükről hordoznak majd információt
Logikusnak tűnhet, hogy műanyag tárgyaknak nincs DNS-ük. De még akár ez is megváltozhat a közeljövőben.
Nem pusztán génjeink határozzák meg, milyenek vagyunk
Tévedés azt hinni, hogy ha majd kellően feltárjuk örökítőanyagunk rejtelmeit, pusztán a DNS alapján megjósolhatóvá válik bárki jelleme. A genomra inkább érdemes receptként, mintsem tervrajzként gondolni: nem a pontos, végső állapot leírását találjuk benne, hanem a lépéseket, amelyeket követve eljutunk a kifejlett szervezethez.