Virágzik a VPN, az emberek nem bírják ki TikTok nélkül

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Miután Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere július 6-án adatvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva felvetette a kínai közösségi oldal, a TikTok betiltását, ezt pedig a képviselőház 20-án meg is szavazta, folyamatosan áll a bál az alkalmazás körül. A rövid videók megosztására alkalmas, elsősorban a tizenéveseket megcélzó alkalmazás persze tagadja a vádakat, amelyek szerint adatokat szivárogtatna Kínának, ezt azonban az Egyesült Államokon kívül Ausztráliában, Japánban és Indiában sem hitték el a milliárdos forgalmú cégnek, amelyet Indiában, ahol nagyjából 200 millióan használták a szolgáltatást, június végén be is tiltottak. 

A TikTok viszont olyan szolgáltatást nyújt, amelyre a jelek szerint komoly piaci igény mutatkozik, a felhasználók pedig nem hagyják magukat: adatvédelem ide vagy oda, kell a napi betevő. Itt jön képbe a VPN, szép magyar nevén a virtuális magánhálózat, amely lehetővé teszi, hogy olyan oldalakat is elérjenek az emberek, amelyeket egyébként az országban, ahol élnek, központilag blokkoltak.

A napi betevő 

A leleményes TikTokozók éppen ehhez az eszközhöz fordultak: miután az Egyesült Államokban felmerült az app betiltása, az ExpressVPN forgalma 10 százalékkal nőtt. Ez még semmi az ausztrál adatokhoz képest, itt 41 százalékkal lett népszerűbb a VPN-szolgáltató, ez pedig itt is akkor következett be, amikor szóba került a szolgáltatás betiltása. A TikTok végül megúszta, de már maga a betiltás réme elég volt ahhoz, hogy ennyien forduljanak a VPN-kliensekhez. 

Ahogy az eddigiekből is látszik, az alkalmazásnak komoly rajongótábora van – és ennek megfelelően rengeteg pénzt is termel, nem véletlen, hogy miután szóba került a betiltása, a Microsoft került szóba potenciális vevőként, majd tegnap a Twitter is bejelentkezett érte. A cég értékét 15 és 50 milliárd dollár közé becsülik, így valószínű, hogy túl nagy falat lenne a Twitter számára, de a TikToknál is ketyeg az óra: Donald Trump múlt héten írta alá azt a rendeletet, amely szerint a ByteDance, az app fejlesztője szeptember 15-ig köteles más cég kezébe adni a szolgáltatás amerikai működtetését.

Napi egy óra

Nem véletlen, hogy a szolgáltatás ennyire népszerű lett: a platformot egy hihetetlenül hatékonynak tűnő mesterséges intelligencia vezérli, ezért különösen addiktívnak tartják. Egy idei felmérés szerint a felhasználók 90 százaléka naponta átlagosan 52 percet tölt a platformon. Nem véletlen az sem, hogy sokan nemzetbiztonsági kockázatot látnak a TikTokban: Ausztráliában ugyan végül mégsem tiltották be, de máshol igen. India hatvan kínai fejlesztésű applikációt tett elérhetetlenné júniusban, igaz, ehhez kellettek a két ország közötti határvillongások is, itt sokan más szolgáltatókhoz pártoltak át. Az üzleti szektor is némi aggodalommal figyeli a TikTok térnyerését: először az Amazon szólította fel a munkatársait arra, hogy töröljék az appot a mobiljukról, majd az egyik legnagyobb amerikai bank, a Wells Fargo rendelte el az alkalmazás törlését. Az Amazon később meggondolta magát, a bank nem.

A nemzetbiztonsági kockázaton kívül a TikTok lehetséges betiltása parázs vitákat váltott ki szerte a világon: Bill Gates szerint minimum bizarr, hogy így korlátozzák a szabad versenyt, a Telegram alapítója, Pavel Durov szerint pedig a szolgáltatás betiltása veszélyes precedenst teremtene, amely idővel felszámolná a szabad, valóban globálisan hozzáférhető internetet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: 

Oszd meg másokkal is!
Kövess minket
Facebookon!