Kiderült, hogy mitől megy tönkre a zsilettpenge

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint súlyosan tévedett, aki eddig azt hitte, hogy a borotvapengéknek egyszerűen csak elkopik az élük. A borotva néhány használat után valóban nem bizonyult borotvaélesnek, de a felvételek csak minimális kopást mutattak: a gondot inkább az él felületén megjelenő mikroszkopikus csorbulások okozták.

Cemal Cem Tasan, a kutatást végző csoport vezetője szerint a kopás enyhe mértékén kívül a hibák eloszlása is rejtélyesnek tűnt. Tasan szerint azért is volt fontos a mostani kutatás, mert eddig valahogy még senkinek nem jutott eszébe, hogy pontosan miért mennek tönkre a zsilettpengék – ezt mindenki az élet velejárójának tekintette. A kutatócsoport eredményei alapján lehetséges, hogy ez már nem sokáig marad így: a metallurgusok abban bíznak, hogy miután sikerült azonosítani a problémát, hamarosan új, tartósabb pengéket fejleszthetnek.

A jövő borotvái

Tasan és társai először is megvizsgálták a piacon kapható borotvapengéket, és arra jutottak, hogy nagyjából azonos összetételűek, és hasonló eloszlásban mutattak hibákat is néhány használat után. A kísérlet egyik résztvevője, Gianluca Roscioli ezután három napig használt egy-egy borotvát, majd egy hónap után elemezték a penge sérüléseit. 

A felvételek alapján alapvetően három tényező befolyásolja a borotvapenge élességét: a vágás szöge, az acél homogenitása és az esetleges gyártási hibák. Ezek a mikrorepedések a kemény acél élezésekor kerülnek az anyagba, és ezek mentén nagyobb eséllyel alakulnak ki hibák az élen használat közben. Kopást azonban akkor sem figyeltek meg, amikor a borotva már érezhetően életlen volt.

A felvételek elemzése során a kutatók rájöttek, hogy a penge nagyobb eséllyel sérül, ha az éle nem merőlegesen találja el a szőrszálat. Nagyobb eséllyel alakul ki rajta sérülés akkor is, ha mikororepedésnél vágnak vele. További használat során a mikrorepedéseknél kisebb csorba részek jelennek meg, ezek aztán egyre nagyobb területen jelentkeznek, míg végül ki kell dobni a pengét. 

Miután kiderült, hogy a problémát nem a kopás okozza, Gianluca  szerint érdemes lenne olyan technikákkal kísérletezni, amelyben nem megfenik, hanem préseléssel alakítják ki a pengét. Roscioli szerint ez egységesebb mikroszkopikus struktúrát eredményezne. Az MIT mérnökei már szabadalmaztatták is a jövő pengéit, amelyek (ha egyáltalán forgalomba kerülnek valaha) drágábbak lesznek, mint a legtöbb most kapható borotva, viszont Roscioli szerint környezetbarátabb választásnak is számítanak majd.