Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint súlyosan tévedett, aki eddig azt hitte, hogy a borotvapengéknek egyszerűen csak elkopik az élük. A borotva néhány használat után valóban nem bizonyult borotvaélesnek, de a felvételek csak minimális kopást mutattak: a gondot inkább az él felületén megjelenő mikroszkopikus csorbulások okozták.

Cemal Cem Tasan, a kutatást végző csoport vezetője szerint a kopás enyhe mértékén kívül a hibák eloszlása is rejtélyesnek tűnt. Tasan szerint azért is volt fontos a mostani kutatás, mert eddig valahogy még senkinek nem jutott eszébe, hogy pontosan miért mennek tönkre a zsilettpengék – ezt mindenki az élet velejárójának tekintette. A kutatócsoport eredményei alapján lehetséges, hogy ez már nem sokáig marad így: a metallurgusok abban bíznak, hogy miután sikerült azonosítani a problémát, hamarosan új, tartósabb pengéket fejleszthetnek.

A jövő borotvái

Tasan és társai először is megvizsgálták a piacon kapható borotvapengéket, és arra jutottak, hogy nagyjából azonos összetételűek, és hasonló eloszlásban mutattak hibákat is néhány használat után. A kísérlet egyik résztvevője, Gianluca Roscioli ezután három napig használt egy-egy borotvát, majd egy hónap után elemezték a penge sérüléseit.

A felvételek alapján alapvetően három tényező befolyásolja a borotvapenge élességét: a vágás szöge, az acél homogenitása és az esetleges gyártási hibák. Ezek a mikrorepedések a kemény acél élezésekor kerülnek az anyagba, és ezek mentén nagyobb eséllyel alakulnak ki hibák az élen használat közben. Kopást azonban akkor sem figyeltek meg, amikor a borotva már érezhetően életlen volt.

A felvételek elemzése során a kutatók rájöttek, hogy a penge nagyobb eséllyel sérül, ha az éle nem merőlegesen találja el a szőrszálat. Nagyobb eséllyel alakul ki rajta sérülés akkor is, ha mikororepedésnél vágnak vele. További használat során a mikrorepedéseknél kisebb csorba részek jelennek meg, ezek aztán egyre nagyobb területen jelentkeznek, míg végül ki kell dobni a pengét.

Miután kiderült, hogy a problémát nem a kopás okozza, Gianluca szerint érdemes lenne olyan technikákkal kísérletezni, amelyben nem megfenik, hanem préseléssel alakítják ki a pengét. Roscioli szerint ez egységesebb mikroszkopikus struktúrát eredményezne. Az MIT mérnökei már szabadalmaztatták is a jövő pengéit, amelyek (ha egyáltalán forgalomba kerülnek valaha) drágábbak lesznek, mint a legtöbb most kapható borotva, viszont Roscioli szerint környezetbarátabb választásnak is számítanak majd.

Színváltoztatásra képes és antibakteriális hatású a baktériumok építette, fémekkel vadított szupercellulóz

Qubit.hu tudomány 2020. augusztus 13.

Egészen speciális célokra lehet egészen új minőségű anyagokat létrehozni a svéd Linköping Egyetem kutatóinak módszerével. Az önépítő anyag bioszintetikus cellulózszálak és fém nanorészecskék békés együttéléséből jön létre.

Szobahőmérsékleten olvasztottak aranyat fizikusok

Balázs Zsuzsanna tudomány 2018. november 23.

Elektronokkal olvasztott aranyat egy nemzetközi kutatócsoport. Az még jobb, hogy szobahőmérsékleten.