Beláthatatlan következményekkel jár a Természettudományi Múzeum elköltöztetése
2019 decemberében született kormányhatározat a jelenleg Budapesten működő Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) elköltöztetéséről. A legújabb kormányzati tervek szerint az intézményt Debrecenbe telepítenék.
Mint ismert, a múzeum gróf Széchényi Ferencet tekinti alapítójának, akinek a nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár létrejötte is. Feleségének ásványgyűjteménye alapozta meg a természettudományi részleget a könyvtárból lassan kialakuló Nemzeti Múzeumban. Az MTM a Nemzeti Múzeumból vált ki, az 1949-es múzeumi törvény nyilvánította önálló intézménnyé. Széchényi az alapító okiratban rendelkezett a Nemzeti Múzeum elhelyezéséről is. Eszerint „ámbár az országnak e Múzeuma számára legalkalmasabb hely maga a pesti Királyi Könyvtár épülete, mégis ezek a gyűjtemények, amelyeket a hazának szentelek, azokkal, amelyek a Kir. Egyetem Könyvtárában ténylegesen léteznek, soha ne kevertessenek össze s ne egyesíttessenek hogy így, ha a tudomány egyetemet Pestről valamely más helyre áttenni határoznék el, ez az Országos Múzeum mindig ugyanazon a helyen maradjon, ahol az irányító országos kormányszerv székhelyét tartja.”
Nemzetközileg elismert magyar kutatók és akadémikusok idén júniusban a debreceni polgároknak már írtak egy nyílt levelet az ügyben.
Az alábbiakban több mint 80, Magyarországon kívül is világhírű tudós és tanár kormányzatnak címzett 2020. szeptember 1-én kelt nyílt levelét adjuk közre teljes terjedelmében.
„Nyílt levél Magyarország Kormányához
a Magyar Természettudományi Múzeum érdekébenTisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok!
E levelünket tudományosan megalapozott aggódás, féltés és felelősségtudat íratja velünk. Egy közelmúltbéli határozatuk szerint a nemzetközi hírű, több mint 200 éves múlttal rendelkező nemzeti kincsünket, a Magyar Természettudományi Múzeumot (MTM) a fővárosból Debrecenbe szeretnék költöztetni.
Mi – e levél aláírói –, debreceni és Debrecenen kívüli illetőségű, különböző világnézetű, a természet- és társadalomtudományokat művelő tanárok és kutatók, kulturális vagyonunk megóvása érdekében teljes egyetértésben azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy ezt a kérdést vegyék újra napirendre. Közösen kérjük döntésük módosítását olyan értelemben, hogy az MTM Budapesten maradjon, a hajdúsági nagyvárosban pedig alapíttassék meg egy új, korszerű igényeket kielégítő kiállítás és gyűjtemény Debreceni Természettudományi Múzeum néven. Mindezt az alábbiakban felsorolt szakmai érvekkel indokoljuk.
A múzeumi anyag megóvása.
Az MTM 12 millió tételt meghaladó gyűjteményének csak egy ezreléke szerepel kiállításokon, a többi tudományos kutatási célokat szolgál. Az anyagot zárt helyen, gyűjteményi szekrényekben tárolják, mint például a kétmilliónyi herbáriumi lapot, vagy a sokmilliónyi kipreparált rovart. Jelentős részük évszázados korú, és kiszáradt állapota miatt igen sérülékeny; a helyszíni tudományos vizsgálatukhoz is nagy körültekintés, óvatosság szükséges. Ez a hatalmas mennyiségű gyűjteményi anyag a mozgatás és a szállítással járó rázkódás következében jelentősen és visszafordíthatatlanul károsodna.
A szellemi érték megóvása.
Az MTM öt tárra (Állattár, Ásvány- és Kőzettár, Embertani Tár, Növénytár, Őslénytani és Földtani Tár), azokon belül pedig kisebb gyűjteményi részlegekre tagolódik. A részlegek munkáját irányító kurátorok az egyes témakörök (pl. mohák, lepkék, bogarak, emlősök, növényi fosszíliák, ásványok) avatott ismerői, specialistái. Értékes, egyedi tudásuk hosszú évek múzeumi munkájának eredménye; a szakma fortélyait mestereik/elődeik közvetlen irányításával sajátították el. A munkatársak tudományos közössége ugyanúgy hosszas történeti fejlődés során alakult ki, mint maga a gyűjtemény. Azonban egy vonatkozó felmérés szerint 90 százalékuk családi és egyéb okokból nem tudná követni a gyűjteményt Debrecenbe. A költözéssel tehát a tárak elveszítenék kezelőiket, s ezáltal nehezen megszerezhető tudás veszne kárba. Ennek pótlásához évtizedekre lenne szükség a világ bármely egyetemi városában.
A szakértelem elveszítésével nem csak a szakemberek szakadnának el életük munkájától, hanem a hazai biodiverzitás-kutatás szenvedne nagy veszteségeket – beláthatatlan következményekkel. Csak egyetlen példa: a globális klímaváltozás és más antropogén tényezők hatására egyre gyakrabban jelennek meg Magyarországon eddig még ismeretlen fajok, amelyek veszélyesek az őshonos élővilágra, kártevőként elszaporodnak a mezőgazdasági területeken és betegségeket terjesztenek. (Gondoljunk például az egyre gyorsabban terjedő, és már nálunk is felbukkanó melegégövi kullancs- vagy szúnyogfajokra.) Mindezek felkutatásában, felismerésében és a problémák kezelésében a múzeumi specialisták tudása nélkülözhetetlen – ezért is nagyon fontos a meglévő kollektíva megtartása.
A közművelődési lehetőségek megóvása.
A kutatómunka mellett az MTM másik fő feladata az ismeretterjesztés, elsősorban kiállítások rendezése. Az MTM-nek helyet adó főváros az ország közlekedési térképén központi fekvésű, és így néhány órán belül minden megyéből elérhető. Ennek megfelelően az iskolai csoportok és más érdeklődők egynapos kirándulás keretében meg tudják látogatni a múzeumot. A költözéssel az ország lakosságának jelentős része elveszítené ezt a lehetőséget. A népszámlálási adatok ismeretében egyértelmű, hogy a látogatók száma az új helyszínen jelentősen csökkenne.
További érveket is felsorolhatnánk, pl. a jelenleg kiválóan működő nemzetközi kutatási kapcsolatok megszakadását és a 200 km-re való szállítás igen nagy idő- és főképpen költségigényét. Fontosabb azonban leszögezni, hogy a magunk részéről örvendetesnek tartunk minden fejlesztési elképzelést, s ezért egységesen támogatjuk a természettudományos ismeretterjesztés egy újabb fellegvára, a Debreceni Természettudományi Múzeum megalapításának gondolatát. Az észak-alföldi régió számára ez nagyszerű lehetőséget jelent, hiszen ott még nincs hasonló intézmény. A Debreceni Egyetem pedig ismereteink szerint komolyan tudná segíteni olyan gyűjteményi részlegek kialakítását is, amelyek még hiányoznak az országból.
A nemzeti tudományos közvagyon védelme és fejlesztése érdekében ismételten kérjük tehát Önöket, hogy fenti érveink figyelembevételével hozzanak olyan határozatot, amely az MTM, Budapest és Debrecen – összességében Magyarország – számára optimális. Egyúttal felajánljuk, hogy lehetőségeinkhez mérten minden támogatást és szakmai segítséget megadunk a fővárosi múzeumi feltételek javításához, biodiverzitás-kutatóközponttá fejlesztéséhez, illetve az új múzeum létrehozásához.
Budapest, 2020. szeptember 1.
Válaszukat és intézkedésüket várva, tisztelettel,
Angeli István fizikus, Debrecen
Bakonyi Gábor biológus, egyetemi tanár, Gödöllő
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, Boston-Budapest
Bartha Dénes erdőmérnök, egyetemi tanár, Sopron
Bazsa György egyetemi tanár, Debrecen
Báldi András ökológus, tudományos tanácsadó, Vácrátót
Bálint Csanád régész kutatóprofesszor, Budapest
Bányai István egyetemi tanár, Debrecen
Bárdos György biológus, emeritus professzor, Budapest
Buzsáki György neurobiológus, egyetemi tanár, New York
Csuzdi Csaba zoológus, egyetemi tanár, Eger
Czárán Tamás biológus, tudományos tanácsadó, Budapest
Dávidházi Péter irodalomtörténész, professor emeritus, Budapest
Dódony István geológus, egyetemi tanár, Budapest
Endresz Gábor biológia-kémia tanár, Budapest
Fábián István vegyész, egyetemi tanár, Debrecen
Fónagy Adrien biológus, MTA doktora, Budapest
Franyó István biológus tanár, tankönyvíró, Budapest
Fráter Erzsébet biológus, gyűjtemény-vezető, Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
Galácz András paleontológus, professor emeritus, Budapest
Garamszegi László Zsolt evolúcióbiológus, intézetigazgató, Vácrátót
Hajdu János biofizikus, egyetemi tanár, Uppsala
Homonnay Zoltán vegyész, egyetemi tanár, Budapest
Hornung Erzsébet biológus, egyetemi tanár, Budapest
Hudecz Ferenc vegyész, egyetemi tanár, Budapest
Jakucs Erzsébet biológus, ny. egyetemi docens, MTA doktora, Budapest
Jordán Ferenc biológus, intézetigazgató, Tihany
Kamarás Katalin kutatóprofesszor, Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest
Kecskés Ferenc biológia-kémia szakos mesterpedagógus, Budapest
Keresztes Jusztina középiskolai kémiatanár, Budapest
Kertész András nyelvész, egyetemi tanár, Debrecen
Keszei Ernő vegyész, professzor emeritus, ELTE, Budapest
Kisvárday Zoltán MTA doktora, Debrecen
Kondorosi Éva biológus kutató, Szeged
Kondorosy Előd zoológus, egyetemi tanár, Keszthely
Kósa Géza dendrológus, c. egyetemi docens, Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
Kövér Katalin kémikus, egyetemi tanár, Debrecen
Lengyel Szabolcs biológus, tudományos tanácsadó, Debrecen
Lovas Márton ny. muzeológus, megyei múzeumigazgató-helyettes, Debrecen
Lövei Gábor biológus, az MTA doktora, az Academia Europaea tagja, Aarhus
Madas Edit irodalomtörténész, ny. egyetemi tanár, MTA r. tagja, Budapest
Makara B. Gábor professzor emeritus, Budapest
Maknics Gábor nyugdíjas középiskolai tanár, Szentendre
Matskási István biológus, ny. főmuzeológus, Budapest
Meszéna Géza biofizikus, egyetemi tanár, Budapest
Mindszenty Andrea geológus, emeritusz professzor, Budapest
Nagy Dénes Lajos fizikus, Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest
Nagy Péter István zoológus-ökológus, egyetemi docens, Gödöllő
Nusser Zoltán biológus, az MTA rendes tagja, Budapest
Orbán Sándor botanikus, egyetemi tanár, Eger
Ősi Attila paleontológus, egyetemi tanár, Budapest
Padisák Judit ökológus, egyetemi tanár, Veszprém
Paládi-Kovács Attila néprajzkutató professzor, Budapest
Papp László biológus, igazgató, Egyetemi Botanikus Kert, Debrecen
Pálinkás József fizikus, egyetemi tanár, Debrecen
Pásztor Erzsébet ökológus, egyetemi adjunktus, Budapest
Pléh Csaba pszichológus és nyelvész, az MTA és az Academia Europaea tagja, Budapest
Podani János biológus, egyetemi tanár, Budapest
Pócs Tamás botanikus, professor emeritus, Eger
Pósfai Mihály geológus, egyetemi tanár, Veszprém
Rajkai Kálmán biológus talajtanos kutató professzor, Budapest
Reményi György szilárdtestfizikus, egyetemi tanár, CNRS, Grenoble
Ritoók Zsigmond klasszika-filológus, ny. egyetemi tanár, Budapest
Roska Botond professzor, Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet, Basel
Rózsa Lajos biológus, tudományos tanácsadó, Budapest
Rózsa Péter geológus, egyetemi docens, Debrecen
Somogyi Péter biológus, professzor, Oxford
Sóskuthyné Kovács Erzsébet biológia-kémia szakos gimnáziumi tanár, Budapest
Stenger-Kovács Csilla környezetkutató, egyetemi docens, Veszprém
Szabó T. Attila Ellák biológus, ny. egyetemi tanár, Balatonfüred
Szalay Tibor nyugdíjas egyetemi tanár, az MTA doktora, Debrecen
Szathmáry Eörs biológus, egyetemi tanár, Budapest
Székely Tamás biológus, egyetemi tanár, Bath-Debrecen
Szinetár Csaba zoológus, főiskolai tanár, Szombathely
Szűcs Péter egyetemi docens, Debrecen
Tircsó Gyula vegyész és kémia tanár, egyetemi docens, Debrecen
Tóth Imre vegyész, professor emeritus, Debrecen
Török Péter ökológus, egyetemi tanár, Debrecen
Vásárhelyi Tamás biológus, ny. főmuzeológus, Budapest
Venetianer Pál biológus, akadémikus, Szeged
Veres Gábor középiskolai tanár, biológia tankönyvíró, Pilisszentkereszt
Victor András biológus, ny. főiskolai tanár, Budapest
Vida Gábor biológus, egyetemi tanár, Budapest”
Korábbi kapcsolódó cikkeink: