Az elmúlt öt évben megduplázódott a magyar bioföldek területe, de még így sem érjük el az EU-s átlagot
2019-ben a hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek nagysága – számol be az Agrárminisztérium legújabb statisztikáiról az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleménye.
A szaktárca szerint az európai Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is erősen támogatja az ökológiai élelmiszertermelés és -fogyasztást, az Európai Zöld Megállapodás (Europen Green Deal) célkitűzése szerint 2030-ig a tagállamoknak – uniós átlagban – el kell érni a mezőgazdasági területeken belül a 25 százalékos ökológiai gazdálkodási területarányt.
Kétségtelen, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint évről évre örvendetesen gyarapszik a bioterületek mérete Magyarországon, de arányait tekintve még a tavalyi növekedéssel sem éri el az EU-s átlagot.
A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján Magyarország földterületének közel 79 százalékát kitevő termőterület nagysága jelenleg 7 millió 319 ezer hektár. A termőterület jelentős részét (5,3 millió hektárt) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület képezi, ami a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak között oszlik meg. Ebből jelenleg 300 ezer hektárnyi a bioterület.
A 2018-as statisztikák szerint Magyarország az alábbiak szerint teljesített a minősített, ökológiai növénytermesztésre, illetve állattenyésztésre használt területek európai összehasonlításában.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
