2019-ben a hazai ökológiai területek mérete átlépte a 300 ezer hektárt, ezzel öt év alatt megduplázódott a magyarországi bioterületek nagysága – számol be az Agrárminisztérium legújabb statisztikáiról az Ökológia Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) közleménye.

A szaktárca szerint az európai Közös Agrárpolitika (KAP) továbbra is erősen támogatja az ökológiai élelmiszertermelés és -fogyasztást, az Európai Zöld Megállapodás (Europen Green Deal) célkitűzése szerint 2030-ig a tagállamoknak – uniós átlagban – el kell érni a mezőgazdasági területeken belül a 25 százalékos ökológiai gazdálkodási területarányt.

Kétségtelen, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint évről évre örvendetesen gyarapszik a bioterületek mérete Magyarországon, de arányait tekintve még a tavalyi növekedéssel sem éri el az EU-s átlagot.

A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján Magyarország földterületének közel 79 százalékát kitevő termőterület nagysága jelenleg 7 millió 319 ezer hektár. A termőterület jelentős részét (5,3 millió hektárt) a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület képezi, ami a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak között oszlik meg. Ebből jelenleg 300 ezer hektárnyi a bioterület.

A 2018-as statisztikák szerint Magyarország az alábbiak szerint teljesített a minősített, ökológiai növénytermesztésre, illetve állattenyésztésre használt területek európai összehasonlításában.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Hogyan élheti túl a klímaváltozást a magyar mezőgazdaság?

Vajna Tamás gazdaság 2019. augusztus 7.

A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.

A biogazdálkodásra való teljes átállás felgyorsítaná a klímaváltozást, de ettől még ez a jövő

Rácz Johanna gazdaság 2019. november 6.

Egy brit kutatócsoport megvizsgálta, mi történne, ha Wales és Anglia átállna az organikus mezőgazdaságra. Számításaik szerint hiába vannak vitathatatlan előnyei a biogazdálkodásnak, jelentősen nőne a szektor összkibocsátása, mert a megfelelő élelmezéshez újabb, ma szénraktárként funkcionáló területeket kellene bevonni a termelésbe. De mi lenne, ha a táplálkozási szokásokat sikerülne átalakítani?

Megugrott a bioföldek aránya Magyarországon, de még így is le vagyunk maradva az EU-ban

Qubit.hu gazdaság 2018. október 3.

Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.