Az aukcióelmélet továbbfejlesztői kapták a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az ismert aukcióelméletek fejlesztéséért és az új aukciós formátumok kitalálásáért Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson megosztva kapták a 2020-as közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat. A díjazottak nevét hétfőn délben hozta nyilvánosságra a Sveriges Riskbank.

Milgrom és Wilson, a Stanford Egyetem kutatói az árverések dinamikáját tanulmányozva új aukciós formátumokat fedeztek fel. Az árveréseken gazdát cserélő javaknak és szolgáltatásoknak általában nehéz más értékesítési területet találni. Az aukciókon kalapács alá kerülő értékek általában a legmagasabb értéket bemondó licitálóhoz kerülnek, vagy azoktól vásárolják meg, akik a legalacsonyabb licittel állnak elő. 

Az aukcióelmélet segítségével a kutatók megérthetik az ajánlattételre és a végső árakra vonatkozó szabályokat és a különböző aukciós formátumokat. Ennek az elemzése nehézségekbe ütközik a licitálók sajátos taktikája miatt, amit a rendelkezésre álló információk befolyásolnak. Az árverések résztvevői a saját ismereteiket és más ajánlattevők szokásait is figyelembe veszik a döntéshozatal során.

De mi az a nyertes átka?

A Robert B. Wilson által kidolgozott elmélet a közös értékű objektumokról szóló árveréseket járta körül. A közös érték az az érték, ami az árverés előtt bizonytalan, de végül mindenki számára egységessé válik. Ilyen értékek lehetnek a rádiófrekvenciák majdani értéke, vagy az ásványi anyagok mennyisége egy eladásra kínált területen.

Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson megosztva kapták a 2020-as közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat.Fotó: AFP

A Nobel-bizottság indoklása szerint Wilson munkája rávilágított, hogy a racionális licitálók általában a saját racionális becsléseik alá céloznak az aukciókon az árverésre kínált tárgyak értékének meghatározásánál. Ennek a jelenségnek az úgynevezett nyertes átka (winner's curse) az oka: a licitálók attól tartanak, hogy túl sokat fizetnek a kalapács alá került termékekért, és végül veszteségesek lesznek.

Paul R. Milgrom általánosabb aukcióelméletet fogalmazott meg, amely nemcsak a közös értékek, hanem a magánértékek vizsgálatát is lehetővé teszi. Milgrom számos jól ismert aukciós formátumban elemezte az ajánlattételi stratégiákat, és bebizonyította, hogy egy-egy aukciós formátum nagyobb várható bevételt eredményezhet, ha az ajánlattevők többet tudnak a licitálásban részt vevők becsült értékeiről az ajánlattétel során.

Az aukciók működésének dinamikáját tanulmányozó Milgrom és Wilson új aukciós formátumokat dolgoztak ki olyan termékekhez és szolgáltatásokhoz, amiket nehéz hagyományos úton értékesíteni. Felfedezéseikből az eladók, a vevők és az adófizetők is világszerte profitálhattak.

„Az idei közgazdaságtudományi díjazottak alapvető elméletekkel indítottak, majd az eredményeiket a gyakorlatban is felhasználták; ezeknek az alkalmazása világszinten elterjedt. Felfedezéseik nagy hasznot hoztak a társadalom számára”

indokolta a bizottság döntését Peter Fredriksson, a bizottság elnöke.

A 2019-es közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat Esther Duflo és Abhijit Banerjee kapták a globális szegénység csökkentésére irányuló kutatásaikért.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: